Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2001. március 8-án (5. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 74

[…] törzsbetéteik arányában növeli." Az új Gt. hivatkozott előírásai alapján tehát a jegyzett tőke a jegyzett tőkén felüli tőke terhére növelhető. Nyilvánvaló, hogy erre akkor kerülhet sor, ha a jegyzett tőkén felüli tőke dokumentáltan (az elfogadott és jóváhagyott mérlegben) rendelkezésre áll. [Ezt részvénytársaság esetében egyértelművé teszi az új Gt. 253. §-ának (1) bekezdése. A korlátolt felelősségű társaságnál – ettől eltérő előírás hiányában – sem lehet másként eljárni.] Az új Szt. 40. §-ának (1) bekezdése szerint: "A jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke (ezen belül a szabad tőketartalék, a szabad eredménytartalék) terhére történő emelésére akkor és oly mértékben kerülhet sor, ha a tőkeemelést követően a jegyzett tőke összege nem haladja meg a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét." Az új Szt. 36 §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint: "(2) A tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni: a) a jegyzett tőke emelését a szabad tőketartalékból..." A leírtakból következik, önmagában az még nem elegendő a jegyzett tőke emeléséhez, hogy tőketartalék legyen, az is kell, hogy a lekötött tartalékkal, értékelési tartalékkal korrigált saját tőke a tőkeemelés szándékolt összegével több legyen, mint a jegyzett tőke, és ez a többlet a tőketartalékban legyen. Amennyiben az előbbiek alapján a feltételek teljesülnek, akkor dönthetnek a tulajdonosok a tőkeemelésről a létesítő okirat (az alapító okirat, az […]