Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. január 17-én (26. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 502

[…] rendeltetésszerű használatot veszélyezteti (és ezért fel kell újítani), amikor az eszköz csaknem nullára leíródott, és így a felújítás költségeinek beszerzési értékkénti figyelembevételével az amortizáció elszámolása a módosult – megnövekedett – használati idő alapján újra kezdhető. Felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszközök egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli. (Megjegyzés: a korszerűsítés számos esetben beruházásként, esetenként részleges selejtezésként és beruházásként számolandó el, a korszerűsítés kritériumai minősítésének függvényében.) Általános szabály: a tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti. A felújítás Szt. szerinti fogalma nem azonos a hétköznapi szóhasználattal. Az elmaradt és felhalmozódott karbantartás egy időben való elvégzése még nem felújítás, bár a gyakorlatban jellemzően felújításnak nevezik ezt is. A minősítést nem befolyásolja, hogy mekkora, milyen összegű költségráfordítással valósul az meg. Célszerű, ha az azonos vagy hasonló tárgyi eszközöket üzemeltető vállalkozások a minősítő szempontokat közösen alakítják ki és következetesen alkalmazzák. Épületfelújítás A felújítás, illetve az épület általános fogalmából (ez utóbbit a 197. kérdésre adott válasz tartalmazza) következik, hogy milyen munkák tartoznak az épületfelújítás fogalmába: a meglévő – a társaság könyveiben nyilvántartott vagy bérelt – épületnél (a továbbiakban: meglévő épület) a födémcsere és az azzal együtt elvégzett munkák; a meglévő épületnél – az épület részének minősülő – szellőző-, légüdítő (légállapot-szabályozó) berendezés teljes cseréje (a teljes cserébe beletartozik a központi és a helyi berendezések, a vezetékek cseréje is); a meglévő épületben lévő személyfelvonó, mozgólépcső, szemétledobó, központi antenna, kaputelefon, lépcsőházi levélszekrény, álpadló és álmennyezet külön-külön történő teljes cseréje; az épület részének minősülő villamosenergia-, víz-, gáz-, hőellátás vezetékeinek és berendezéseinek együttes és teljes cseréje külön-külön is; a meglévő központi fűtőberendezések (kazánok) cseréje; fűtéskorszerűsítésnél minden olyan munka, amely a szilárd tüzelőanyagú központi fűtésről olaj- vagy gázüzemű központi fűtésre, olajtüzelésű központi fűtésről gáztüzelésű központi fűtésre, központi fűtésről távfűtésre való átállással kapcsolatos és nem minősül mennyiségi növekedéssel nem járó épületberuházásnak; a meglévő épület tetőszerkezetének teljes cseréje. Nem részei az épületnek (ezért a gépek, berendezések között kell kimutatni): az épületen belüli technológiai rendeltetésű vezetékek, a riasztóberendezések és vezetékeik, a teherfelvonó és gépészeti berendezései, az épületen elhelyezett olyan központi fűtőberendezések (kazán), amelyek az adott épület fűtési és melegvízellátásán kívül az épületben folyó technológiai célú tevékenység hőenergiával való ellátását, más épületek fűtését, melegvízellátását is biztosítják. Az épület részét nem képező vezetékek, berendezések cseréje természetesen nem felújítás, hanem selejtezés és beruházás. Építményfelújítás Építmény mindazon végleges vagy ideiglenes rendeltetéssel megvalósított ingatlan jellegű műszaki alkotás (épület, egyéb építmény), amely általában a talajjal való egybeépítés (az alapozás) révén, vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre (válhat ingatlanná), a talajtól csak anyagaira, szerkezeteire való szétbontás útján távolítható el, ezáltal azonban eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik. A gyakorlatban az építményt mint az egyéb építményeket (utat, vasutat, térburkolatot, technológiai vezetéket, […]