Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2003. január 23-án (52. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1069

[…] Szja-tv. rendelkezései szerint a családi gazdaság tagjai külön-külön jogosultak kedvezményekre, az átalányadózás 6 millió forintos bevételi értékhatára is személyenként értendő, és a bejelentkezés fenti szabályai is egyénekre szólnak. Következésképpen a családi gazdaság tevékenységével összefüggésben a saját nevükben értékesítési tevékenységet folytató tagok külön-külön válnak áfaalanyokká. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a családi gazdálkodónak és a nem foglalkoztatottként közreműködő családtagoknak ugyanazon adózási módot kell alkalmazniuk. Amennyiben tehát valamennyien az alanyi adómentességet választották, de a tagok közül év közben valaki átlépi az alanyi adómentességre előírt bevételi értékhatárt, át kell térnie egy más adózásra, ami egyben a kötelezően azonos áfastátus miatt a többiek automatikus áttérését is jelenti. (A többieknek is jelezniük kell tehát az adóhatóságnál adózási módjuk megváltoztatását.) Alanyi adómentesség választásának lehetősége és értékhatára Családi gazdálkodás esetén az áfában alanyi adómentesség is választható. Ha a családi gazdálkodó és a családi gazdaság nem foglalkoztatottként közreműködő tagjai kizárólag őstermelői tevékenységet folytatnak, személyenként 6 millió forintig alanyi adómentességet élveznek. Ez azt jelenti, hogy az alanyi adómentességet választó családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja köteles ugyan értékesítéseiről számlát adni, de a kapott pénzből áfát fizetniük nem kell, és a beszerzéseiket terhelő áfát sem igényelhetik vissza. Ennek eredményeként – a megfelelő bizonylatolási szabályok betartásával, azaz, hogy az egyes személyek nevére kiállított bevételi bizonylatok alapján nyilvántartott bevétel személyenként sem haladja meg a 6 millió forintot – az alanyi adómentesség értékhatára annyiszor 6 millió forint lehet, ahány értékesítési tevékenységet folytató tagja van a szóban forgó családi gazdaságnak. (Így tehát a foglalkoztatottak után, és azon családtagokra vonatkozóan, akiknek bevételük nincs, a 6 millió forintos értékhatár nem vehető figyelembe. Ha tehát pl. a családi gazdaság 5 fős, melyből csak ketten fognak rendszeresen értékesíteni, az alanyi adómentesség 2 x 6 millió Ft = 12 millió Ft erejéig érvényesíthető.) Egyéb adózási módok választhatósága Értékhatár-megkötés nélkül lehetőség van speciálisan a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyra vonatkozó különös adózási eljárásra is. Az adózási mód lényege, hogy az adózónak számlakiállítási, áfafizetési kötelezettsége nincsen, viszont beszerzéseivel összefüggésben adólevonási jogát nem gyakorolhatja. A beszerzéskor felmerülő áfaterhek ellentételezésére a mezőgazdasági termékeket átvevő a felvásárlási áron kívül kompenzációs felárat fizet az adóalany részére. A kompenzációs felár növényi termékek esetében 12 százalék, állati termékeknél 7 százalék. Ugyancsak választható az általános szabályok szerinti adózás, ekkor az adózó minden egyes adóköteles bevétele után adózik, termékértékesítéseiről és szolgáltatásnyújtásairól számlát köteles kiállítani, cserébe […]