Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2003. március 6-án (55. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1129

[…] kifogásolható, ha a juttatás adókötelezettségére az Szja-tv. 69. §-ában foglaltakat alkalmazza. A 2003. évtől változó szabályok lényegében változatlanok, de "ráerősítettek" a nemzetközi szerződés elsőbbségére. Emellett azonban nincs akadálya annak, hogy a kifizető eltekintsen a vonatkozó szabályozástól, és megfizesse az adót. Ha a bevétel nem minősül belföldről származónak, vagy a nemzetközi szerződés alapján külföldön is adóztatható, akkor függetlenül attól, hogy a kifizető esetleg megfizeti az adót, ez a tény nem mentesíti az alól a kötelezettsége alól, hogy nem kell megvizsgálnia, hogy hol keletkezik az adófizetési kötelezettség. Ha nincs adófizetési kötelezettsége, feltehetően önként nem fog adófizetést felvállalni. A Tbj-tv. 4. § k) pontjának 1. alpontja szerint járulékalapot képező jövedelem: az Szja-tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni, ideértve az Szja-tv.-ben szabályozott, kis összegű kifizetésből származó jövedelmet is, továbbá az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értéke [ide nem értve az Szja-tv. 69. §-ának (10) bekezdése szerinti üzleti ajándék, reprezentáció címén adott terméket és nyújtott szolgáltatást]. A foglalkoztató társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége az általa foglalkoztatott biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett, elszámolt, járulékalapot képező jövedelem után áll fenn. Ilyen jövedelem hiányában járulékfizetési kötelezettség nincs. Az Eho-tv. korábbi szabályai alapján a százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség a munkáltatót, illetőleg kifizetőt az általa, az Szja-tv. szerinti belföldi illetőségű magánszemélynek juttatott, a törvény 3. §-ában meghatározott jövedelem után terhelte azzal, hogy az Szja-tv. 69. §-ának (10) bekezdésében meghatározott reprezentáció és üzleti ajándék esetében az egészségügyi hozzájárulás alapját a juttatásban részesülő magánszemély(ek) illetőségétől függetlenül kellett megállapítani. A 2003. évtől hatályos szabályok szerint ezen juttatás után a Tbj-tv. 11. §-a, illetve 13. §-a hatálya alá tartozók esetében már nincs ilyen kötelezettség. A fentiekben leírtak figyelembevétele mellett, és tekintettel arra, hogy a kérdésben megnevezettek tevékenysége a vállalkozási tevékenység érdekében merül fel, a költségeket a következők szerint kell elszámolni. a) Az anyavállalattal munkaviszonyban álló, folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezető részére bérelt lakás bérleti díja természetbeni juttatásnak […]