Osztalékfizetés időbeli korlátai
Kérdés
Társaságunk 1998-2001. években halmozza a kötelezettségek között nyilvántartott osztalékot. 2003. évben szeretnénk kifizetéseket eszközölni tagjaink részére, de az Szja-tv. nem ad részünkre egyértelmű választ a következő kérdéseinkre: - Az egyes éveket milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a jelen időbeli kifizetéskor? - Az egyes években keletkezett osztalékot ún. kifogyásos rendszerben kell-e kifizetni, vagy van mód arra, hogy csak a kedvező adósávba eső részek kerülnek kifizetésre? Tovább bonyolítja problémánkat az, hogy az 1998. évi osztalék terhére (20 százalék szja mellett) tagjaink törzstőkeemelést eszközöltek. E kedvező adósávban felhasznált osztalék befolyással van-e a kedvező adósávra, vagy annak a terhére történt?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2003. október 2-án (68. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1420
[…] időpontjában érvényes adómérték szerint. Az egyes évekre megállapított és kifizetésre kerülő osztalék mértékétől függ, hogy azt 20 vagy 35 százalékos adó terheli. Az Szja-tv. nem tartalmaz arra vonatkozóan rendelkezést, hogy a több éve fennálló, jóváhagyott osztalék esetében az egyes évekre megállapított osztalékból mekkora és milyen sorrendben lehet kifizetni. Ha a ténylegesen kifizetett összeg megegyezik a 20 százalékos adókulcs alá tartozó résszel, akkor a 20 százalékos adófizetési kötelezettségnek kell eleget tenni. Az egyes évekre megállapított osztalékból kifizetésre kerülő részről külön nyilvántartást kell vezetni. A 2002. december 31-éig hatályos szabályok alapján, ha a társas vállalkozás magánszemély tagjai a jegyzett tőke emelését közvetlenül a társaság jegyzett tőkén felül saját vagyonából valósították meg, akkor az így szerzett jövedelem is osztaléknak minősült, de azt nem kellett beszámítani a 20, illetőleg a 35 százalékos adókulcs alá tartozó osztalékrész megállapításába. Ezt a jövedelmet az Szja-tv. 66. §-ának (5) bekezdése alapján 20 százalék adó terhelte, amelyet a kifizetőnek a legközelebbi alkalommal kifizetett jövedelemből kellett levonnia és befizetnie az adóhatóság részére, vagy a magánszemélynek az éves adóbevallása alkalmával kellett teljesítenie. Ha azonban a jegyzett tőke felemelése úgy valósult meg, hogy azt először a Gt. szerint osztalékként megállapították, és a tagok úgy döntöttek, hogy az osztalék nem kerül kifizetésre, hanem azt a jegyzett tőke emelésére fordítják, akkor nem a jegyzett tőke emelésére vonatkozó külön, hanem az előzőekben említett osztalék adózására vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. 2004. január 1-jétől alkalmazandó rendelkezésként változik az osztalékból származó jövedelem adójának számítási módszere, nem a jegybanki alapkamat alapján kell megállapítani a 20 százalékos osztalékrészt. A módosult szabályok alapján változatlanul meg kell állapítani a vállalkozás saját tőkéjének (a magánszemély vagyoni betétjének arányában) […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2003. október 2-án (68. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1420
[…] időpontjában érvényes adómérték szerint. Az egyes évekre megállapított és kifizetésre kerülő osztalék mértékétől függ, hogy azt 20 vagy 35 százalékos adó terheli. Az Szja-tv. nem tartalmaz arra vonatkozóan rendelkezést, hogy a több éve fennálló, jóváhagyott osztalék esetében az egyes évekre megállapított osztalékból mekkora és milyen sorrendben lehet kifizetni. Ha a ténylegesen kifizetett összeg megegyezik a 20 százalékos adókulcs alá tartozó résszel, akkor a 20 százalékos adófizetési kötelezettségnek kell eleget tenni. Az egyes évekre megállapított osztalékból kifizetésre kerülő részről külön nyilvántartást kell vezetni. A 2002. december 31-éig hatályos szabályok alapján, ha a társas vállalkozás magánszemély tagjai a jegyzett tőke emelését közvetlenül a társaság jegyzett tőkén felül saját vagyonából valósították meg, akkor az így szerzett jövedelem is osztaléknak minősült, de azt nem kellett beszámítani a 20, illetőleg a 35 százalékos adókulcs alá tartozó osztalékrész megállapításába. Ezt a jövedelmet az Szja-tv. 66. §-ának (5) bekezdése alapján 20 százalék adó terhelte, amelyet a kifizetőnek a legközelebbi alkalommal kifizetett jövedelemből kellett levonnia és befizetnie az adóhatóság részére, vagy a magánszemélynek az éves adóbevallása alkalmával kellett teljesítenie. Ha azonban a jegyzett tőke felemelése úgy valósult meg, hogy azt először a Gt. szerint osztalékként megállapították, és a tagok úgy döntöttek, hogy az osztalék nem kerül kifizetésre, hanem azt a jegyzett tőke emelésére fordítják, akkor nem a jegyzett tőke emelésére vonatkozó külön, hanem az előzőekben említett osztalék adózására vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. 2004. január 1-jétől alkalmazandó rendelkezésként változik az osztalékból származó jövedelem adójának számítási módszere, nem a jegybanki alapkamat alapján kell megállapítani a 20 százalékos osztalékrészt. A módosult szabályok alapján változatlanul meg kell állapítani a vállalkozás saját tőkéjének (a magánszemély vagyoni betétjének arányában) […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
