Kiválás vagy kilépés elszámolása


A kettős könyvvitelt vezető betéti társaságból 2 fő kiválik. A cég kifizet részükre 1 millió forint törzsbetétet és 3 millió forint törzsbetétre jutó saját tőkét. A jegyzett tőke nem változik, mivel a maradó tagok megemelik törzsbetéteiket. El lehet-e számolni az eredménytartalékkal szemben a kifizetést? Értékpapírként vagy osztalékként adózik?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2003. november 27-én (72. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1506

[…] módosításának a cégjegyzékbe való bejegyzése megtörtént, a cégbejegyzés időpontjával. A cégbejegyzés időpontját követően történhet meg az szja-val csökkentett összeg kifizetése is (T 4792 – K 462 és T 4792 – K 384, 381 könyvelési tétellel). Kilépés esetén a természetes személy-tulajdonos által e jogviszonyára tekintettel megszerzett bevételből (4 millió forint) az a rész, amely meghaladja a törzsbetét megszerzésére fordított értéknek a jegyzett tőke leszállításával arányos részét (az 1 millió forintot), a magánszemély jövedelmének minősül [Szja-tv. 68. §-ának (2) bekezdése], ami után az adó mértéke 20 százalék. Fontos az a kitétel, hogy a "jegyzett tőke leszállításával arányos részét" tekinti az Szja-tv. olyannak, ami után az árfolyamnyereségre vonatkozó szabályok szerint kell adózni. Ha a magánszemély a tőkeleszállítás során a "jegyzett tőke leszállításával arányos részét" meghaladó jövedelemhez jut, akkor a különbözetet nem árfolyamnyereségként, hanem egyéb jövedelemként kell adóztatni. A tőkeleszállítással egyidejűleg a társasági szerződés módosítása tartalmazhat rendelkezést arra vonatkozóan is, hogy a vagyoni betét tőkeleszállítás miatti csökkenését a bt.-ben maradó tagok tőkeemeléssel kompenzálják. Ez esetben azonban azt is rögzíteni kell, hogy a tőkeemelés külső tőke bevonásával történik-e, vagy a jegyzett tőkét meghaladó saját tőke (eredménytartalék) terhére. Külső tőke bevonása, a tagok befizetése esetén azt is tisztázni kell, hogy csak a törzsbetét összegét növelik-e, vagy a törzsbetétjeik növelése mellett a tőketartalékba is befizetnek egy, a taggyűlési határozatban megjelölt összeget. A tőkeleszállítás és a tőkeemelés egyidejű végrehajtása esetén valóban nem változik a jegyzett tőke, csak a tulajdonosok köre, de változhat a saját tőke szerkezete. Természetesen, a kilépő tagok részére járó teljes összeget az eredménytartalék terhére nem lehet elszámolni. Ha a 2 fő nem kilép, hanem kiválik a bt.-ből, akkor az átalakulásra vonatkozó Gt.- és Szt.-előírásokat kell alkalmazni, a bt-ből kiváló tagok új társaságot hoznak létre. Az Szt. 138. §-a alapján elkészített vagyonmérleg (tervezet, végleges) harmadik oszlopában szereplő eszközöket, forrásokat meg kell bontani a taggyűlés által meghatározott módon a kiválással létrejövő, valamint a változatlan társasági formában továbbműködő bt. vagyonmérlegére, és az így megbontott adatok alapján kell az átalakulással létrejövő társaságok (ideértve a változatlan társasági formában továbbműködőt is!) vagyonmérlegeit elkészíteni. A változatlan társasági formában továbbműködő bt. – előbbiek szerinti – vagyonmérlegében az átalakulás során sor kerülhet a jegyzett tőke emelésére is (akár külső tőke bevonásával, akár a jegyzett tőkén felüli szabad saját tőke terhére). Az átalakulás Gt.- és Szt.-szabályai közül […]
 
Kapcsolódó címkék:    
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.