Visszatérés az Szt. hatálya alá (eva)
Kérdés
Bevételi nyilvántartást vezető bt. evaalanyisága év közben megszűnt. A bt. nyitómérlegét az Szt. 2/A. §-ában foglaltak szerint elkészítettük, a könyvvizsgálat megtörtént. A nyitómérlegben az eszközök és kötelezettségek különbözeteként keletkező saját tőkét az alábbiak szerinti részletezésben szerepeltettük: – jegyzett tőke: a tulajdonosok társasági szerződés szerinti vagyoni betétje, – tőketartalék: a korábbi évek adózott, osztalékként ki nem vett eredménytartaléka, csökkentve az evaidőszak alatt keletkezett költségekkel-ráfordításokkal (a társaság az áttéréskor nem volt kötelezett osztalékadót kiváltó adó fizetésére). Helyesen jártunk-e el a saját tőke elemeinek a fentiek szerinti megbontásánál? Ha a tulajdonosok – már az Szt. hatálya alatt – az evázott jövedelmet ki kívánják venni, könyvelhető-e a tulajdonosoknak történő átutalás tőketartalék-csökkenésként?
Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. november 8-án (163. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3375
[…] eredménytartalék, az evás időszak előtti időszak pozitív eredménytartaléka; amennyiben azt korábban osztalékként nem fizették ki. Valamennyi saját tőkeelemnek pozitív értékűnek kell lennie. A kérdés szerint az eredménytartalékot csökkentették az evás időszak alatt keletkezett költségekkel-ráfordításokkal. Erre azonban egyik jogszabály sem ad lehetőséget. Az lehet, hogy az eszközök értéke nem haladja meg a kötelezettségek összegét, akkor nulla vagy negatív a saját tőke. Az is lehet, hogy az eszközök értéke meghaladja a kötelezettségek összegét, a különbözet ugyan meghaladja a vagyoni betét összegét, de nem nyújt teljes összegű fedezetet a tőketartalékba, illetve az eredménytartalékba helyezendő összegekre. Ez esetben elsősorban az eredménytartalékba kell a vagyoni betétet meghaladó különbözetet helyezni, és csak ezt követően kerülhet a tulajdonosok által fel nem vett jövedelem a tőketartalékba, a maradék különbözet összegében. Az evás időszak veszteségét az evás időszak alatt a tulajdonosok által fel nem vett jövedelemnek kell fedeznie. Ha ez kimerült, akkor lehet az evás időszak előtti eredménytartalékot a veszteségrendezésbe bevonni. A leírtakból következően, a saját tőke elemeinek megbontásánál nem jártak el helyesen (az eredménytartalék biztosan nem helyes!). Amennyiben az Szt. hatálya alá való visszatérés megtörtént, azt követően az Szt. előírásait következetesen be kell tartani, tőkekivonás esetén – természetesen – a Gt. előírásait is. Így nincs arra lehetőség, hogy a leevázott jövedelmet a tőketartalék csökkentésével utalják át a tulajdonosoknak. Ehhez az szükséges, hogy a Gt.-ben és az Szt.-ben leírt tőkekivonással […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*