Egyéni vállalkozás vagy egyéni cégként átalakulás
Kérdés
2006. évben jogelőd nélkül alakult meg a bt. Az egyéni vállalkozás 2006-ban nem szűnt meg. Az egyéni vállalkozó eladta a tulajdonát képező bútorzatot a bt.-nek, amelyről egyösszegű számlát állított ki. Így a készlet a bt. nyilvántartásában szerepel. Az egyéni vállalkozó részletfizetési megállapodást kötött a bt.-vel. Így csak a pénzügyileg rendezett összegnek megfelelő jövedelme keletkezik az egyéni vállalkozónak. Úgy gondolom, hogy az adóterhek jelentős részétől mentesülne az egyéni vállalkozó, ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakulna át, azt követően pedig a bt. beolvadna a kft.-be. A beolvadással lehetővé válna a két fél között jelenleg fennálló követelés, illetve kötelezettség összevezetése. Jár-e ez valamilyen adófizetési kötelezettséggel?
Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. június 26-án (178. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3736
[…] felmérésére. Vagyonmérleg-tervezet Az egyéni cég tulajdonosa által megjelölt fordulónapra vonatkozóan el kell készíteni – a jogelőd (az egyéni cég) és – a jogutód (az átalakulással létrejövő egyszemélyes kft.) vagyonleltár-tervezetét és annak alapján a vagyonmérleg-tervezetét. Az egyéni cégnek először az Szt. előírásainak megfelelően - az Szt. 1. számú melléklete szerinti – mérleget kell elkészítenie, amelyet - mivel nem tartozik az Szt. hatálya alá – csak az Szja-tv. szerinti nyilvántartások alapján tud összeállítani. Ebben a mérlegben minden olyan eszközt és forrást fel kell tüntetni, amely az egyéni vállalkozói nyilvántartásban (például a tárgyieszköz, a követelés-, a kötelezettség- stb. nyilvántartás) szerepel. Ebből következően nem szerepelhet olyan adat, amely nincs az egyéni vállalkozó nyilvántartásában. Ezt követően meg kell határozni a mérleg forrásoldalán bemutatandó eredménytartalékot, a még meg nem adózott, de a mérlegben szereplő eszközök és források különbözetét. Az eredménytartalék – a mérleg eszközoldalára beállított saját termelésű készletek, a fizetendő áfát nem tartalmazó vevőkkel szembeni követelések, a jogszerűen igényelt, de a mérlegfordulónapig (az a nap, amelyre a vagyonmérleg készült) pénzügyileg még nem teljesített támogatások, – a mérleg forrásoldalán kimutatott, a vásárolt készletek záróállományához, az immateriális javak, a tárgyi eszközök beszerzéséhez nem kapcsolódó, szállítókkal szembeni kötelezettségek – levonható áfát nem tartalmazó – összege, a kötelezettségekre, illetve költségekre képzett céltartalék, továbbá a rövid lejáratú kötelezettségek közül a jövőbeni kiegyenlítésükkor költséget, ráfordítást jelentő kötelezettségek együttes összegének különbözete (negatív előjelű is lehet). Célszerű a saját tőke összetételének meghatározása során az eszközök együttes értékének a kötelezettségekkel, a céltartalékkal, az eredménytartalékkal csökkentett összegét jegyzett tőkeként kimutatni az egyéni cég vagyonmérleg-tervezetében. Az egyszemélyes kft.-nek az Szt. előírásai szerint kettős könyvvitelt kell vezetni. Ehhez rendezni kell az előbbiek szerint elkészített vagyonmérleg-tervezet tételeit. Az eredménytartalékként kimutatott összeget áttérési különbözetnek kell tekinteni, amelyet – ha pozitív előjelű – az átalakulás napján megszerzett vállalkozói bevételként kell elszámolni, annak a vállalkozói személyi jövedelemadóval, a vállalkozói osztalékalap utáni adóval csökkentett összege maradhat csak az eredménytartalék soron, az adókat a rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni. Ha az egyéni vállalkozó bármilyen jogcímen kapott támogatást, amelyet még a kötelezettségek között szerepeltet, onnan a passzív időbeli elhatárolások közé kell átvezetni, mint halasztott bevételt. A leírtakból következik, hogy a még ki nem egyenlített követelés összegét terhelő adókat az egyéni cég átalakulásakor meg kell fizetni. Az átalakuló egyéni cég (jogelőd) vagyonmérleg-tervezetét is háromoszlopos formában kell elkészíteni az Szt. 138. §-a alapján: – az első oszlopba kerülnek az előbbiek szerint meghatározott értékeket tartalmazó mérleg adatai, – a második oszlopba – ha az egyéni cég él az Szt. 137. §-a szerinti átértékelés lehetőségével – az átértékelési különbözet, – a harmadik oszlopba az előbbi két oszlop […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*