Tőkeelemek lekötött tartalékba helyezése


A kft. 2008. évi határozata: "A taggyűlés elhatározza a törzstőke 1000 ezer Ft-ra történő leszállítását tőkekivonás érdekében. A törzstőke leszállítása a saját tőke egyéb elemeit nem érinti..." A kft. jegyzett tőkéje 10 000 E Ft, eredménytartaléka 50 000 E Ft, tőketartaléka 5000 E Ft volt. A tőkeleszállítást a cégbíróság bejegyezte. A kft. nem akarta arányosan csökkenteni a saját tőke elemeit, mert ezzel veszélyeztette volna a működését. A tagok úgy gondolták, ha az eredménytartalékot és a tőketartalékot a lekötött tartalékba helyezik, akkor mentesülnek az arányosítás alól. A tőkeelemek változásának könyvelése azonban 2009. év végéig nem történt meg. Következmények nélkül még a kifizetések előtt lekönyvelheti-e 2010-ben a kft. a lekötött tartalékba helyezést (indoka a válság)? Ismételten közzé kell-e tenni a beszámolót?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. szeptember 23-án (228. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4720

[…] biztosítson. A kötelezettségek körét az Szt. 42. §-a meghatározza. E szerint a kötelezettség fogalmába sem a válság, sem a válság miatti esetleges veszteség nem fér bele! Az Szt. az eredménytartaléknál utal a saját céljait szolgáló lekötésre is, bár külön nem nevesíti azt, hogy a saját céljait szolgáló kifejezésen mit kell érteni. Nyilvánvalóan olyan jövőbeni intézkedést, amely valamilyen formában közvetlenül érinti a saját tőkét, annak valamely elemét. Ilyen lehet az olyan, az Szt. szerint a lekötött tartalékba helyezendő összeg, amely még nem esedékes, de várhatóan be fog következni. Például ha a társaság által alapított cég folyamatosan veszteséges, akkor előbb-utóbb a tulajdonos társaságnak pótbefizetést kell majd teljesítenie (erre vonatkozóan azonban az illetékes testület még nem hozott döntést). Ha fennállnak a tőketartalék, az eredménytartalék saját elhatározás alapján lekötött tartalékba helyezésének feltételei, akkor annak összegszerűségét részletes számítással, a kívülállók által is elfogadott dokumentumokkal alá kell támasztani. Ennek alapján hozhat a taggyűlés a lekötött tartalékba helyezésre vonatkozóan döntést (természetesen a tőkeleszállításról való döntést megelőzően!), amelyet a döntés időpontjával könyvelni kell. A fentiek figyelembevétele mellett sem a tőketartalék, sem az eredménytartalék lekötésének a feltételei – véleményünk szerint – nem teljesülnek. "A tagok úgy gondolták" nem elegendő a lekötött tartalékba helyezés dokumentálására, és az sem, hogy "a törzstőke-leszállítás a saját tőke egyéb elemeit nem érinti". Ez utóbbi kitétel viszont megfelelő dokumentuma lehet a jogszabálysértésnek. Mit lehet tenni? Erre a kérdésre csak az lehet a válasz, hogy a Gt. és az Szt. vonatkozó előírása szerint kell eljárni, azaz a jegyzett tőke leszállításával arányosan (az adott esetben 90 százalékkal) kell a tőketartalékot is, az eredménytartalékot is csökkenteni, a csökkentő összeget a tagokkal […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.