Behajthatatlan követelés dokumentálása
Kérdés
Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja a behajthatatlan követelések minősített eseteit sorolja fel. A behajthatatlanság törvényben előírt dokumentumai mellett mire kell tekintettel lenni, milyen egyéb bizonylatokkal kell a behajthatatlanná minősítést alátámasztani? Milyen időpontig kell a dokumentumoknak rendelkezésre állniuk?
Megjelent a Számviteli Levelekben 2017. szeptember 7-én (371. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7387
[…] mértéke dokumentáltan rendelkezésre áll, a különbözet összegét behajthatatlan követelésként kell leírni;– ha a behajthatatlanság ténye és mértéke megbízható módon nem dokumentált, a különbözet összegét értékvesztésként kell elszámolni.Itt jegyezzük meg, a vevőnként, az adósonként kis összegű követelések csoportos értékelése esetében – a vevők, az adósok együttes minősítése alapján – behajthatatlan követelés nem értelmezhető, a követeléscsoporthoz kapcsolódóan csak értékvesztést lehet (kell) elszámolni.A behajthatatlanná minősítésnek a – társaságra érvényes, a számviteli előírásokkal összhangban lévő – részletes szabályait a számviteli politikában, illetve az értékelési szabályzatban indokolt rögzíteni.A behajthatatlan követelés kritériumai:Behajthatatlan követelés az a követelés a végrehajtó írásbeli nyilatkozata alapján, amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi. Amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre, és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján – vélelmezhető.Behajthatatlan követelés az a követelés az egyezségi megállapodás alapján, amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során az egyezségi megállapodás keretében elengedett, mert a követelés behajtására nincs, vagy csak részben van fedezet.Behajthatatlan követelés az a követelés a felszámoló írásbeli nyilatkozata, a vagyonfelosztási javaslat alapján, amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet.Behajthatatlan követelés az a követelés, amelyre a vagyonfelosztási javaslat alapján a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet. A felszámolás befejezésekor a követelés fejében kapott eszköz értéke és a követelés könyvekben szereplő magasabb összege, könyv szerinti értéke közötti különbözetet hitelezési veszteségként kell elszámolni (mert behajthatatlan).Behajthatatlan követelés az a követelés, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni. Egyik esete ennek az, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget).A követelés érvényesítéséhez kapcsolódó költségnek tekintendők az érvényesítés előkészítésével, végrehajtásával kapcsolatos költségek, mint például a végrehajtó díja, az ügyvédi díj, a bírósági illeték, fizetési meghagyásos eljárásnál a közjegyzői díj stb. Ha ezen kalkulált költségek megközelítik vagy meghaladják a követelés végrehajtásával elérhető becsült bevételt, akkor azt a követelést indokolt behajthatatlan követelésként leírni.Behajthatatlan követelés az a követelés, amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található, és a felkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel. Az adós nem lelhető fel kritérium teljesüléséhez nem elegendő, hogy a társaság folyószámla-egyeztetőt vagy fizetési felszólítást küld az adósnak, és a küldemény "címzett ismertetlen" jelzéssel visszajön. A társaságnak azt kell bizonyítania, hogy az adós a hivatalos címén nem lelhető fel, az adóhatóság sem találja. Ezért az adós hivatalos címét az illetékes hatósági adatokkal (cégjegyzékadatok, önkormányzat igazolása stb.) alá kell támasztani.Behajthatatlan követelés az a követelés, amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet.Abban az esetben, amikor a társaság a hibájából, mulasztásából adódóan kerül olyan helyzetbe, hogy a követelés behajthatósága kétségessé válik, nem lehet azt automatikusan olyannak tekinteni, amely "bírósági úton nem érvényesíthető". Ehhez az adott helyzetben fennálló körülményeket, feltételeket alaposan meg kell vizsgálni. A Ptk. 6:121. §-a a bírósági eljárásban nem érvényesíthető követeléseket ismerteti. Ezek közül kiemelendők azon követelések, amelyek bírósági úton való érvényesítését törvény kifejezetten kizárja. Példa erre az az eset, amikor a hitelező a jogszabály alapján rendelkezésre […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*