Bizományosi értékesítés számlázása
Kérdés
Az eladási bizományi szerződés alapján a bizományos a saját nevében értékesíti a megbízó által átadott termékeket. A bizományos bizományosi jutalékra jogosult az eladott termékek után. A számlázás kétféleképpen történik:
Az egyik: a megbízó az ún. fogyásjelentés alapján a szerződésben rögzített árakon elkészíti a bizományos felé a számláját, a bizományos pedig a bizományosi jutalékról az ő számláját a megbízó felé. Mindkét esetben az Áfa-tv. 58. §-ának (1a) bekezdésében leírtakat alkalmazzák a számla teljesítésére.
A második: a megbízó az ún. fogyásjelentés alapján a számláját úgy készíti el, hogy a szerződésben rögzített árakat (termékek értékét) csökkenti az ehhez kapcsolódó bizományosi jutalék értékével. A teljesítés az előbbiek szerint.
A két számlázási gyakorlat közül melyik a helyes? Hogyan kell bizonylatolni, elszámolni a megbízó által átadott azon termékeket, amelyeket a bizományos nem tud a szerződés megszűnésekor visszaszállítani, mert hiányzik, visszaszállításra alkalmatlanná vált (értékesítés vagy kártérítés)?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2019. február 14-én (400. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7837
[…] szerződés szerinti eladási áron, számláznia pedig a megbízó nevében, a megbízott meghatalmazottjaként, a megbízó helyett az Áfa-tv. 160-161. §-aiban foglaltak figyelembevételével kellene. E számla alapján árbevételt és fizetendő áfát a megbízó számol el, illetve vall be. Számvitel szerinti teljesítés a termékek tényleges értékesítésének időszaka, áfa szempontjából is ez az időpont, az Áfa-tv. 58. §-ának (1a) bekezdése ez esetben nem értelmezhető. A bizományosnak a számlák kiállítására és a megbízó felé való továbbításán túlmenően a bizományosi jutalék értékét kell – a megbízóval kötött szerződésnek megfelelően – számláznia. [Ez történhet elszámolási időszakonként az Áfa-tv. 58. §-ának (1a) bekezdése szerint is.]A kérdésben leírtak alapján valójában a "bizományos" a "megbízóval" nem bizományi szerződést kötött, hanem adásvételi szerződést, mely szerint a megbízó által átadott termékeket a megbízó csak akkor számlázza a "bizományos" felé elszámolási időszakonként, ha azokat a bizományos már értékesítette. Ennek a konstrukciónak alapvető problémája az, hogy a "bizományos" olyan terméket értékesít, amelynek ő nem a tulajdonosa, nem szerepel a könyveiben. (Ez számvitelileg, de áfa szempontjából is kezelhetetlen!)Ha nem térnek át a Ptk. szerinti bizományi szerződés szerinti – fentiekben már körül írt – konstrukcióra, akkor a megbízónak (mint eladónak) a "bizományosnak" átadott termékeket az átadáskor számláznia és könyvelnie kell árbevételként az áfa felszámításával (függetlenül attól, hogy azt a "bizományos" még nem adta el). Természetesen a "bizományosnak" az általa megvásárolt termékeket készletre kell venni, majd a vevők felé történő értékesítéskor a vevők felé számláznia, árbevételként, a készletcsökkenést pedig az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolnia.A megbízó a termékek átadásakor az adásvételi szerződés szerinti eladási árat is számlázhatja, de számlázhatja a bizományosi jutalék értékével csökkentett összeget is. Az első esetben a vevő, a "bizományos" a bizományi jutalékot külön fel kell hogy számítsa, számlázza, azt árbevételként, a megbízó […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2019. február 14-én (400. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7837
[…] szerződés szerinti eladási áron, számláznia pedig a megbízó nevében, a megbízott meghatalmazottjaként, a megbízó helyett az Áfa-tv. 160-161. §-aiban foglaltak figyelembevételével kellene. E számla alapján árbevételt és fizetendő áfát a megbízó számol el, illetve vall be. Számvitel szerinti teljesítés a termékek tényleges értékesítésének időszaka, áfa szempontjából is ez az időpont, az Áfa-tv. 58. §-ának (1a) bekezdése ez esetben nem értelmezhető. A bizományosnak a számlák kiállítására és a megbízó felé való továbbításán túlmenően a bizományosi jutalék értékét kell – a megbízóval kötött szerződésnek megfelelően – számláznia. [Ez történhet elszámolási időszakonként az Áfa-tv. 58. §-ának (1a) bekezdése szerint is.]A kérdésben leírtak alapján valójában a "bizományos" a "megbízóval" nem bizományi szerződést kötött, hanem adásvételi szerződést, mely szerint a megbízó által átadott termékeket a megbízó csak akkor számlázza a "bizományos" felé elszámolási időszakonként, ha azokat a bizományos már értékesítette. Ennek a konstrukciónak alapvető problémája az, hogy a "bizományos" olyan terméket értékesít, amelynek ő nem a tulajdonosa, nem szerepel a könyveiben. (Ez számvitelileg, de áfa szempontjából is kezelhetetlen!)Ha nem térnek át a Ptk. szerinti bizományi szerződés szerinti – fentiekben már körül írt – konstrukcióra, akkor a megbízónak (mint eladónak) a "bizományosnak" átadott termékeket az átadáskor számláznia és könyvelnie kell árbevételként az áfa felszámításával (függetlenül attól, hogy azt a "bizományos" még nem adta el). Természetesen a "bizományosnak" az általa megvásárolt termékeket készletre kell venni, majd a vevők felé történő értékesítéskor a vevők felé számláznia, árbevételként, a készletcsökkenést pedig az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolnia.A megbízó a termékek átadásakor az adásvételi szerződés szerinti eladási árat is számlázhatja, de számlázhatja a bizományosi jutalék értékével csökkentett összeget is. Az első esetben a vevő, a "bizományos" a bizományi jutalékot külön fel kell hogy számítsa, számlázza, azt árbevételként, a megbízó […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
