Bérleti díj beszámítása az eladási árba


Két cég szerződéssel megegyezik egy gép bérlésében úgy, hogy 2018-ban és 2019-ben milyen díjat kell fizetnie a bérbevevőnek, és utána 2020-ban, ha vételi szándék van, megveheti a gépet a kifizetett bérleti díjak beszámításával (az összes bérleti díj azonos a teljes vételárral). A bérbeadó 2020-ban kiállított egy számlát a gép teljes értékéről, valamint mínusszal ugyanilyen összegűt a bérleti díjakról, így a számla végösszege nulla. Helyes így a számlakiállítás? Ilyen esetben hogyan kell azt a számlát könyvelni a bérbevevőnél? Ezen számla alapján aktiválhatja a gépet a teljes értékkel, és értékcsökkenést számolhat el, vagy csak a számla végösszegével, azaz nulla értéken lehet aktiválni, és természetesen akkor nincs értékcsökkenés? Helyesen állította ki a számlát a bérbeadó?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. november 26-án (436. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8382

[…] ezen piaci érték alapján mennyi a fizetendő áfa. (Az átadó bérbeadót ugyanis áfafizetési kötelezettség terheli, ha ennek nem tesz eleget, adóhiánya lesz!)Azzal, hogy a bérbeadó a kérdés szerinti számlát állította ki, valójában a bérleti díjként kifizetett összeget sztornírozta. Ez viszont nem valós, mivel a szerződés nem erről szól, és a bérbevevő a gépet 2018-2019-ben – a kérdés alapján – ténylegesen is használta mint bérelt gépet.A leírtakból következően a kérdés szerinti számlakiállítás jogszabályellenes, nem egyeztethető össze sem a Ptk., sem az Szt., de még az Áfa-tv. előírásaival sem.A kérdező cég tehát térítés nélkül kapott egy gépet, amelyet piaci értéken kell állományba venni (T 13, 466 – K […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.