Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2022. március 10-én (461. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8800

[…] eredménnyel járt, az árfolyamnyereség egyéb bevétel, az árfolyamveszteség egyéb ráfordítás lesz. A telek átadásakor az időbeli elhatárolást meg kell szüntetni (T 4832 – K 9647). A telek átvételekor elszámolt egyéb bevétel (a 9647. számlán) nem kerül kivezetésre, így az az apportálás időszakában része lesz az adózás előtti eredménynek. Annak függvényében, hogy az illetéket kinek kell fizetnie, feltételezhetően az apporttal tőkét emelő társaságnál, az illetékkel az apportált telek értékét kell növelni. (Ha az illetékfizetési kötelezettséget az adóhatóság másként ítéli meg, például magánszemélynek történő ajándékozáshoz kapcsolja, akkor az illetéket az apportálásra kerülő telek értékét növelő tételként kell könyvelni.) Az ajándékozási, illetve az apportáláshoz kapcsolódó társasági szerződést az illetékfizetési kötelezettség megállapítása miatt az adóhatósághoz be kell nyújtani. (Kéziratzárás: 2022. 03. 03.)   Olvasói észrevétel (megjelent a Számviteli Levelek 462. számában – 2022.03.24.) Észrevétel: Olvasónk a Számviteli Levelek 461. számában megjelent 8800. számú válaszra a következő észrevételt tette: Sajnos, a kérdésemre nem a megfelelő válasz érkezett, mert, ahogyan írtam a kérdésemben is: a kft. tulajdonosa kapja ajándékba a telket az édesapjától, tehát apja-lánya között jött létre az ajándékozási szerződés. Majd pedig a lány (aki a kft. tulajdonosa) apportálja be a már tulajdonában lévő telket a cégbe. Mindezt így írtam le a kérdésemben. Önök azonban arra válaszoltak, hogy a kft. kapja a telket ajándékba. Kérem, hogy a fentiek alapján küldjék meg a válaszukat! A szerző válaszol: Tisztelt Olvasónk! Köszönjük szépen az észrevételt! A kiegészítő észrevétel alapján valójában két gazdasági esemény adóztatásával, könyvelésével kapcsolatosan kér szakmai véleményt. Az egyik: a leány ajándékba kapja édesapjától a telket, a másik: a leány apportálja a telket a kft.-be. Az apa által a leányának ajándékozott telket – nyilvánvalóan – ajándékozási szerződés támasztja alá, amely alapján az ingatlan-nyilvántartáson az ajándékozás tényét, a névváltozást keresztülvezetik. Az Itv. 17. §-a (1) bekezdésének p) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól az ajándékozó (az apa) egyenes ági rokona (a lánya) által megszerzett ajándék (a telek megszerzése). A megajándékozott leány a tulajdonába került ajándéktelket apportként (nem pénzbeli hozzájárulásként) – a jegyzett tőke emelése keretében – beviheti a társaságba, vagy azzal új társaságot alapíthat a társasági szerződés szerint elfogadott értéken. Ez esetben – mint előző válaszunkban írtuk – a telek apportértéke alapján az apportot fogadó társaságot illetékfizetési kötelezettség terheli, függetlenül attól, hogy az apportáló gazdálkodó szervezet vagy magánszemély. Az Itv. 18. §-a (1) bekezdése értelmében ingatlannak, valamint a (2) bekezdésben meghatározott ingónak és vagyoni értékű jognak visszteher mellett, továbbá öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. Tehát az ingatlan, jelen esetben a telek társaságba apportálását (átruházását) visszterhes vagyonátruházási illeték terheli, melynek alapja az ingatlan forgalmi értéke (amit az állami adóhatóság állapít meg), mértéke pedig 4%. Mindazonáltal érdemes megvizsgálni, hogy a konkrét esetben alkalmazható-e az Itv. 26. § (1) bekezdés t) pont szerinti mentesség [Tao-tv. 4. § 23. pont a)-e) alpont szerinti kapcsolt vállalkozások közti ügylet mentessége, […]