Bérbe adott ingatlan értékesítése részletre


Ügyfelünk értékesíti a tárgyieszköz-nyilvántartásában szereplő ingatlanját, az ingatlan-nyilvántartásban „lakás”-ként szerepel. (Az ingatlan a tevékenység változása miatt feleslegessé vált.) Jelenleg úgy hasznosítja, hogy bérbe adja, a bérlő megvásárolná az ingatlant. A szerződésben szereplő feltételek:
– A vevő a vételárat 84 havi részletben köteles megfizetni. A halasztott fizetésre tekintettel a vevő kamatfizetésre kötelezett. A szerződésben számszerűsítésre került a kamat- és tőkebefizetés havi összege, határideje.
– Birtokbaadás: az eladó az ingatlan-adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg a vevő mint albirtokos birtokába adja az ingatlant a Ptk. 5:3. § (2) bekezdésének a) pontja alapján, a főbirtok átruházására szintén a Ptk. 5:3. § (2) bekezdésének a) pontja alapján kerül sor, az utolsó vételárrészlet megfizetésének napján.
– Tulajdonjog-átszállás: az eladó a vételár teljes és hiánytalan megfizetéséig fenntartja az ingatlan tulajdonjogát. Hozzájárul ahhoz, hogy a vevők javára tulajdonjog-fenntartással történt eladás ténye feljegyzésre kerüljön.
Ügyfelünknek számvitelileg árbevételként vagy egyéb bevételként kell könyvelnie az értékesítést? Mely időpontban keletkezik a bevétel? Az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg (a birtokba adással megegyezően) ki kell számláznia a teljes vételárat (függetlenül a részletfizetésektől), és a vételárrészletekről számviteli bizonylatot kell kiállítania? A számlázással egyidejűleg pedig a könyvekből is ki kell vezetnie a tárgyi eszközt? Építményadó vonatkozásában helyes-e az a véleményünk, hogy – amennyiben az ingatlan-adásvételi szerződés 2024-ben aláírásra kerül, és az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonjog-fenntartással történő eladás ténye feljegyzésre kerül, akkor – függetlenül a szerződésben szereplő „tulajdonjog-átszállás”-i résznél leírtaktól – az eladó 2025-ben már nem kötelezett az építményadó fizetésére [1990. évi C. törvény VII. fejezet 52. § (7) bekezdése]?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2024. november 7-én (515. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9728

[…] elszámolási, technikai számla közbeiktatásával a következők szerint:– az ingatlan számlázott eladási árának könyvelése: T 311 – K 4798, 467;– az ingatlan könyv szerinti értékének kivezetése:= először a terv szerinti elszámolt értékcsökkenés kivezetése: T 129 – K 123,= majd a nettó érték kivezetése: T 4798 – K 123;– amennyiben a 4798. számlának az előbbi könyvelés után Követel egyenlege van, akkor ezt a különbözetet egyéb bevételként kell kimutatni: T 4798 – K 961;– amennyiben a 4798. számlának – a fentebb leírt könyvelés után – Tartozik egyenlege van, akkor ezt a különbözetet egyéb ráfordításként kell kimutatni: T 861 – K 4798.Megjegyzés: a tárgyi eszköz értékesítésekor a számlázott értéket árbevételként elszámolni 1992. január 1-je óta nem lehetett, egyéb bevétel pedig csak 2020. 12. 31-ig volt.Az ellenértéket a birtokba adáskor kell számlázni. Amennyiben a szerződésben rögzített vételár havi részletei a 84 hónap alatt nem változnak, akkor annak a megfizetésére csak emlékeztetni kell a vevőt, könyvelni a megfizetett részletet kell a bankbizonylat alapján (T 384 – K 311). Hasonlóan kell eljárni a kamatfizetés esetén is (T 384 – K 971). Itt hívjuk fel a figyelmet arra, mivel a vevő – úgy tűnik, hogy – magánszemély, vele szemben a társaságnak pénzkövetelése van, amennyiben annak a mértéke nem éri el a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegét, az eladó társaságot az Szja-tv. 72. §-a alapján kamatkedvezményből származó jövedelem utáni adófizetési kötelezettség terheli.Az építményadó alanya az 1990. évi C. törvény 12. §-ának (1) bekezdése […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.