435 talált cikk az adásvétel kifejezésre

Kérdés: Ügyvédi iroda egyik tagjától személygépkocsit vásárolt 2013. december hónapban, adásvételi szerződéssel. Az ellenértéket 2013 decemberében kifizették. A beruházási számlára könyveltük, és a 2012-ben képzett fejlesztési tartalékot feloldottuk. A gépkocsi átírása 2014. január 5-én történt meg, az aktiválásra is 2014-ben került sor. Helyesen jártunk el?

Kérdés: Ügyfelünk az ingatlant a tárgyév augusztusában értékesítette, de azt csak a teljes vételár megfizetése után, a tárgyévet követő évben adta a vevő birtokába, ezzel az időponttal szállt át a tulajdonjog is a vevőre. Az ügyfél az ingatlant (raktár- és irodaépületek) az értékesítés előtt és az értékesítés után is bérbeadás útján hasznosította. A helyi önkormányzat álláspontja szerint, mivel az ügyfél szándéka az ingatlan értékesítésével megváltozott, a tárgyév zárásakor a tárgyi eszközök között kimutatott ingatlant át kellett volna minősíteni készletté, és a tárgyévet követő évben történő értékesítésekor mint készletértékesítést elszámolni. Helyes ez az álláspont?

Kérdés: Társaságunk, mint eladó, ingatlan-elő­szerződést kötött egy beépítetlen terület megjelölésű ingatlanra 2013. évben. A vevő 100 E Ft foglalót fizetett, amiről társaságunk kiállította az elő­legszámlát. Az ingatlant a társaság 2014. évben apportálta leányvállalatába, a tulajdonjogot a földhivatal bejegyezte. A leányvállalat végleges szerződést kötött a vevővel, az ingatlan adásvétele 2014-ben megtörtént. A két társaság hogyan rendezze egymás között a foglalót? Ha társaságunk átutalja azt leányvállalatának, van-e további teendője?

Kérdés: A kft. a részvényei értékesítéséről szóló szerződésben a részvények vevőjével úgy állapodott meg, hogy a vevő a részvények vételárát több részletben fizeti meg. Amennyiben a részletek megfizetésének időszakában a kft.-t terhelő fizetési kötelezettség válik ismertté, akkor a kft. azt úgy teljesíti, hogy annak összegét a vevő beszámíthatja az általa még fizetendő vételárrészletbe. A kft.-nek az ilyen esetleges, a későbbiekben ismertté váló fizetési kötelezettségeit az értékesítés évében valamilyen módon ki kell mutatnia?

Kérdés: Társaságunk ingatlant vásárolt. Az adásvételi szerződést 2013-ban kötötték meg, a foglalót átutaltuk, az ingatlant birtokba vettük, az eladó kiállította a számlát, amelyet 2014-ben vettünk kézbe. 2014-ben nyújtják be az adásvételi szerződést a Földhivatalhoz, vételárrészletet fizetünk az eladónak, aki a tulajdonjogot a teljes vételár megfizetéséig fenntartja. Melyik évben, milyen eseményhez kötve aktiváljuk, vehetjük fel a könyveinkbe? Mi úgy gondoltuk, 2013-ban, a birtokba­adáskor, a könyvvizsgáló viszont 2014-re kérte, amikor az adásvételi szerződés a Földhivatalhoz be lett nyújtva. Az eladó csak 2014-ben vezeti ki a könyveiből.

Kérdés: Eszköz bérletére vonatkozó szerződést a bérleti időtartam alatt a felek módosítják. A bérbevevő megvásárolhatja az eszközt. Az eddig eltelt bérleti időtartam egy év, a kifizetett bérleti díj 1560 E Ft. A szerződés módosításában meghatározzák az eszköz bérbeadás kezdetekor érvényes piaci értékét (3740 E Ft), az eddig kifizetett bérleti díjat beszámítják a vételárba, és az utolsó bérleti díj megfizetésével tulajdonjogot szerez a vevő. Ez esetben visszamenőleg át kell minősíteni az ügyletet pénzügyi lízinggé, vagy valamilyen más megoldás lehetséges?

Kérdés: A társaság 2009. évben értékesített egy felépítménnyel rendelkező ingatlant. Az értékesítés – az Áfa-tv. előírásai alapján – fordított áfával adózott. A vevő foglalót fizetett, a fennmaradó vételárhátralékra 8 évig tartó, havonta esedékes részletfizetésben állapodtak meg. A foglaló megfizetését követően az eladó hozzájárult, hogy az ingatlan-nyilvántartásba a vevő tulajdonjoga adásvétel jogcímén bejegyzésre kerüljön (még 2009-ben). Az adásvételi szerződésben kikötötték, hogy az eladónak elállási joga van, ha a vevő a havi részletek fizetése során 30 napon túli késedelembe esik. Sajnos, a vevő késedelembe esett, az eladó élt az elállás lehetőségével. A földhivatal törölte a vevő tulajdonjogát, és az eredeti állapot helyreállítása jogcímen bejegyezte az eladó tulajdonjogát. A felek az elállás esetére kikötötték, hogy a vevő által megfizetett részletek egy része meghiúsulási kötbér, a további részleteket használati díjként számolják el az eladó által kiállított számla alapján, mely számlában a törlesztések összege nettó használati díjnak felel meg, amelyet a mindenkori törvényes mértékű áfa terhel (ezt a vevő köteles a számlán feltüntetett esedékesség szerint megfizetni). Az eladó társaságnál hogyan kell helyesen eljárni a számlák kiállítása és a számviteli elszámolás tekintetében? Milyen tartalmú, milyen teljesítési dátumú számlákat kell kiállítani?

Kérdés: A kft. a szavazati jogok 50%-át biztosító törzsrészvényekkel rendelkezett egy zrt.-ben. A kft. később a magánszemélyektől szavazati jogot nem biztosító elsőbbségi részvényeket vásárolt. A részvényvásárláshoz nem kapcsolódott cégbírósági bejegyzés. A kft. elsőbbségi részvényszerzését az értékpapírszámlán jóváírták, a részvénykönyvbe bejegyezték. Mi minősül a szerzés időpontjának? Az elsőbbségi részvényeket milyen időponttal kell a könyvekbe bevezetnie? A kft. valamennyi törzsrészvényét, elsőbbségi részvényét értékesítette egy befektető részére. Mi minősül az értékesítés időpontjának? A törzsrészvényeket, az elsőbbségi részvényeket milyen időponttal kell a könyvekből kivezetni? A kft. a befektetővel úgy állapodott meg, hogy a befektető a részvények vételárát több részletben, több éven keresztül fizeti meg. A vételár még ki nem fizetett része után a befektető kamatot fizet. A kamatot hová kell könyvelni?

Kérdés: Ügyfelem társasházi lakást vásárolt magánszemélytől kft.-székhely céljára uniós támogatásból. A vételár nincs megbontva telekre, építményre. Az adásvételi szerződésben parkolóhely is szerepel. Kötelező-e a használatbavételkor a vételárat megosztani? Kell-e maradványértékkel számolni? Halasztott bevétel marad a maradványértékre jutó támogatás arányos része?

Kérdés: A kft. törzstőkéjén felüli saját tőke terhére jegyzett tőkét emel. A tőkeemelés megfelel a jogszabályban előírtaknak. A tagnak mikor és milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik, ha elidegeníti a már meglévő és a tőkeemelésből kapott üzletrészt is? Tőkeemelésnél mennyi a megszerzett érték, ha a tagnak 1000 egység alapításkori üzletrésze van, amihez vásárol 200 egységnyit névértéken, a névérték 50 százalékáért, a névérték 200 százalékáért, az 1200 egységnyi üzletrészre a tőkeemeléssel 360 egységnyit kap? Ha mind az 1560 egységnyi üzletrészét értékesíti, akkor milyen és mennyi adófizetési kötelezettsége keletkezik?