322 talált cikk az adásvételi szerződés kifejezésre

Kérdés: A kft. hivatalos iratait a képviselő írja alá. A cégnél a kft. képviselője a munkáltatói jogok gyakorlója is. A képviselő úgy döntött, hogy 2011. július 1-jétől a tényleges aláírás helyett aláírás-bélyegzővel írja alá a kft. iratait. A cégnek ezt az újfajta aláírást a szabályzataiban rögzíteni kell? A képviselő egyáltalán aláírhat-e aláírás-bélyegzővel?

Kérdés: Szövetkezetünk Szlovákiába értékesített kukoricát 229 euró/tonna áron. Az adásvételi szerződés kelte: 2011. április 13., az áruszállítás időpontjai 2011. április 18. és május 6. között. Teljesítési hely: az eladó telephelye. Az áru ellenértékének az elszámolása euróban történik. Az áru elszállítandó tételének ellenértékét a vevő a szállítás előtt a célországba befizeti, ezt követően, a pénznek a bankba történő megérkezése után történhet az adott tétel szállítása. A kérdés 11 időpontot tartalmaz az euróutalásra és 11 időpontot a szállításra. Hogyan kell a leírt kukoricaeladást számlázni és könyvelni? A számlán mi lesz a kiállítás időpontja, a teljesítés időpontja és a fizetési határidő?

Kérdés: A víziközmű-társulat vásárolt egy ingatlant (lakást) 2007. és 2009. években a következők szerint: egyharmad részét 2009. 11. hónapban 1000 E Ft-ért (adásvételi szerződéssel magánszemélytől), kétharmad részét 2007. 10. hónapban 4000 E Ft-ért (adásvételi szerződéssel egy másik társulattól). A társulat ezt az ingatlant 2010. évben eladta 6500 E Ft-ért. A társulat nem alanya az áfának, az ingatlan­eladásból származó eredménye miatt kell-e társaságiadó-bevallást adnia, kell-e a társasági adót fizetnie? Vállalkozási tevékenységből származó jövedelemnek minősül-e? A társulatnak az értékesítésről áfamentes vagy áfás számlát kell kiállítania?

Kérdés: Gazdasági társaság tulajdonát képező társasházi lakást milyen feltételekkel vásárolhatja meg a társaság cégvezetője? Megvásárolhatja-e a könyv szerinti ár alatt? Lehet-e eladó is meg vevő is az ügyvezető? Ha igen, kell-e a könyv szerinti érték és az eladási ár közötti különbözet után személyi jövedelemadót fizetni?

Kérdés: Eszközök értékesítésekor (ide nem értve a lízinget, részletre vételt) a teljesítés időpontjára vonatkozóan több helyen olyan állásfoglalásokat lehetett olvasni, hogy az adásvétel Ptk., Szt., Áfa-tv. összefüggésben akkor teljesül, amikor a vevő megszerzi a tulajdonjogot. Ezért, ha az adásvételi szerződésben a tulajdonjogot fenntartják a vételár teljes kifizetéséig, akkor a fizetés dátuma lesz a teljesítési dátum, amely meghatározza a számviteli, adózási feladatokat, és nem vehető figyelembe korábbi átadás/átvételi, birtokba adási dátum. 2008 előtti magyarázatokban nem a tulajdonjog megszerzése volt a meghatározó a teljesítés időpontjára vonatkozóan. Hogyan kell helyesen eljárni ingatlanok, más eszközök értékesítéskor?

Kérdés: Több, a kérdéssel foglalkozó Számviteli Levelek átolvasása után sem tudunk egyértelmű választ találni az alábbi kérdésre: Nyomdaipari termékeket gyártó vállalkozás vagyunk. Tevékenységünk során gyakran veszünk igénybe – egyes részfeladatok elvégzéséhez, mint pl. a kötés, fűzés – alvállalkozókat. Az alvállalkozó által számlázott összeggel az iparűzési adó alapja csökkenthető? Egyes, interneten olvasható vélemények szerint az iparűzési­adóalap-csökkentés az alvállalkozói teljesítmények értékével kizárólag a Ptk.-ban nevesített szerződéstípusok esetén lehetséges. Helytálló ez a vélemény?

Kérdés: Építőipari szolgáltatást nyújtó gazdasági társaság lakást értékesít természetes személynek, amiről számlát állít ki a lakás birtokbaadásakor. A vevő likviditási problémák miatt nem tudja kifizetni a vételárat. Megfelel-e az Áfa-tv. 58. §-ában foglalt, részletfizetésre vonatkozó rendelkezéseknek, ha a felek az adásvételi szerződést úgy módosítják, hogy a vevő a vételárat részletekben fizeti meg? A módosított szerződés alapján az eladó az eredeti számlát érvényteleníti, majd a módosított szerződés szerinti fizetési részletekről bocsát ki számlát, hivatkozva az Áfa-tv. 58. §-ára. Amennyiben a leírt konstrukció jogszerű, úgy milyen időszakokra kell az évek között áthúzódó vételárrészleteket az építőipari cégnek számvitelileg elszámolnia?

Kérdés: Szántóföldi növénytermesztéssel (búza, kukorica, repce stb.) és mezőgazdasági szolgáltatással is foglalkozó kft. saját termelésű készleteinek önköltségét hogyan kell megállapítani? A kft.-nek milyen nyilvántartásokat kell vezetnie, figyelemmel a költség-haszon elvre? A kft. árbevétele 50-100 millió Ft között van!

Kérdés: Cégünk vállalkozási szerződést kötött partnerével, amelyben a fizetési ütemek a következők: 30% az eszköz szállítását megelőző 8 héttel korábban, 60% az eszköz leszállítása után, 10% a sikeres terhelési próba, a munkavédelmi vizsgálatot követően. A partner a következőképpen számlázott: I. részszámla (augusztusban) 30% szerződés szerint (a számla mögött a két fél által aláírt teljesítésigazolás van); II. részszámla (szeptemberben) 60% szerződés szerint (a számla mögött a két fél által aláírt teljesítésigazolás van); végszámla a szerződés szerinti teljes összegről (szeptemberben), amiből minuszolja az első két részteljesítést (a számla mögött is a két fél által aláírt teljesítésigazolás van). A partner álláspontja szerint így helyes a számlázás, cégünk szerint pedig nem helyes. Mi a megfelelő és helyes számlázás ilyen esetben?

Kérdés: Egy faiskola kft. akkor vállal garanciát az értékesített növényekért, ha ő telepíti, ülteti el azokat. Ha garanciálisan ki kell cserélni a növényt, akkor hogyan kell számlázni? Az újbóli szállítási költséget mindenképpen számlázzák. Év végén kell ezekre a kötelezettségekre céltartalékot képezni? Mikor lehet feloldani, ha a garancia a szerződés szerinti egy év? Milyen összegben? A cserélt növény értékében?