322 talált cikk az adásvételi szerződés kifejezésre

Kérdés: Motorboltot üzemeltető ügyfelem kitalálta, hogy az eddig bizományosi formában értékesített használt motorokat ezentúl nem futtatja át a könyvelésen. Ezeken az ügyleteken az volt a haszon, hogy a vevő banki hitelt vett fel, amiért a boltvezető közvetítői jutalékot kapott. A banki jutalék ezután is számlázásra kerül. A bank továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a hitelokmányokat a cég mint szállító aláírja, sőt a vevő által felvett hitelt is a cégnek utalja, amit azután a cég a pénztárából fizet ki a használt motor eladójának. Számvitelileg és adózási szempontból védhető ez a megoldás?

Kérdés: A kft. az ingatlanra bérleti szerződést kötött a magánszeméllyel, egyéves időtartammal, az automatikus meghosszabbítás lehetőségével. A vásárlási szándék miatt opciós megállapodást kötöttek a bérbeadóval erre az ingatlanra, az aláírástól számított 5 éves időtartamra, az opciós vételár 20 millió forint. A vételi jog gyakorlása esetén a kauciót és a bérleti díjat a vételárba beszámítják. A havi bérleti díjról a bérbeadó számlát állít ki, a bérbevevő a bérleti díjból az adót, az egészségügyi hozzájárulást levonja. Ha érvényesítik a vételi jogot, mi lesz a már könyvelt, költségként elszámolt bérleti díjjal? Kell-e a bérleti díjról kiállított számlákat módosíttatni?

Kérdés: A betéti társaság a Szerencsejáték Zrt.-n keresztül lottót és egyéb kaparós sorsjegyeket forgalmaz. A bt. nyitott egy bizományosi számlát, ahonnan hetenként leemelik a költségeit. A zrt. a pénzügyi elszámolásról hetente pro forma számlát bocsát ki, a számla végösszegét a vállalkozó befizeti a bizományosi számlára. Számla csak a jutalékról készül, ami pénzügyi teljesítést nem igényel. A bt.-nél hogyan kell könyvelni ezeket a gazdasági eseményeket?

Kérdés: 2007 elején ügyfelemet áfakiutalás előtti vizsgálatra rendelték be, az arra illetékes szerv elé. Ügyfelem egy nagyon különleges, piacon nem kapható, egyedi gyártású termelőgépet vásárolt 5 500 000 Ft-os vételáron, mely összegnek az áfáját visszaigényelte. Áfakiutalás előtt a hivatal behívta ellenőrzésre, és a számlán szereplő összeget saját szakértőjével felülvizsgáltatta és felülbírálta. Az 5 500 000 Ft-os vételárat 1 272 000 Ft-ra módosította feltűnő értékaránytalanságra hivatkozva, és az adásvételi szerződést színlelt ügyletnek minősítette. Döntését arra alapozta, hogy a számlákon szereplő értékesítési ár a termék tényleges forgalmi értékét jóval meghaladja.

Kérdés: Társaságunk kereskedő cég. Vevőink az általunk szállított árut alapanyagként használják. Vevőink részéről felmerült az az igény, hogy áruinkból tartsunk kisebb készletet az ő raktárukban, de csak akkor számlázzuk azt, amikor felhasználták. Vevőink havonta tájékoztatnának a felhasznált készletről, lehet, hogy hónapokkal a szállítás után, és mi akkor számláznánk. Helyes-e ez az eljárás? Hogyan kezeli ezt az Áfa-tv.? Lehet-e a teljesítés időpontja az az időpont, amikor a vevő felhasználja az árut?

Kérdés: Ha egy belföldi adóalany (kft.) Németországból vásárol használt teherautót magánszemélytől, akkor milyen áfaszabályok vonatkoznak rá? Az ügyletről csak adásvételi szerződésünk van, és a magyar hatóságok üzembe helyezték ez alapján a járművet. Kell-e áfát felszámítanunk, illetve levonásba helyezhetjük-e azt?

Kérdés: Építőipari cég ikerházat épít. A ház egyik felét értékesíti a következők szerint: IX. hó 26-án rögzítik, hogy a foglaló és az előleg a vételárba beszámít. A végleges adásvételi szerződést X. hó 5-én kötik meg azzal, hogy a vevő a teljes vételár kiegyenlítésekor lép birtokba és szerez tulajdonjogot. Visszaigényelhető-e az építkezés közben vásárolt anyagokra az áfa a III. negyedévben, ha a jogcím megnyílta a 4 M Ft-os bevételi határ átlépése lenne?

Kérdés: A munkáltató vissza nem térítendő lakásépítési támogatást szeretne adni munkavállalójának. A tervezett támogatás összege 1 M Ft, melyet pénzintézet útján fog kifizetni. A munkavállaló az új építésű házba két gyermekével és édesanyjával költözik majd. Jelenleg a munkavállaló nevén, tulajdonában ingatlan nincsen, de vele költöző nagykorú gyermeke és édesanyja 50-50%-ban tulajdonosai annak a lakásnak, ahol laknak. Jogosult-e a munkavállaló fenti feltételek mellett a támogatásra? Ha nem, akkor a társasági adó alapját meg kell-e növelnie a munkáltatónak a támogatás összegével? Milyen egyéb adójogi konzekvenciái vannak, ha a támogatást mégis folyósítják?

Kérdés: A társaság apartmanokat épít értékesítési céllal. A felmerült ráfordításokat az árukészletszámlán gyűjtik. A társaság számviteli politikájában rögzítették, hogy a közvetlenül felmerült ráfordítások között szerepel a realizált és a nem realizált árfolyam-különbözet. Az építkezést a társaság hitelből valósítja meg, és az még nem fejeződött be. Nem sérti-e ez a gyakorlat a számviteli törvény előírásait?

Kérdés: A kft. 2005-ben adásvételi szerződést kötött iroda és üzlet céljára épített ingatlan megvásárlására. 2005-ben, 2006-ban a teljes vételárat kifizette, előlegszámlát kapott. A birtokbaadás 2006. május 30-i dátummal megtörtént (a beköltözés is). Végszámlát a kft. még nem kapott. A 2006. évi társasági adó megállapításakor igénybe vehető-e a kisvállalkozói adóalap-csökkentés a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján, ha a végszámla a mérlegkészítés időpontjáig nem érkezik meg?