Iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatás

Kérdés: Tájékoztatásukat kérem a társas vállalkozó tagjának kifizetett iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatása után fizetendő adókról, járulékokról. Társasági adó szempontjából elszámolhatók-e, illetve számviteli elszámolásuk hogyan történik? Az oktatások a társaság érdekében történnek.
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a választ az értelmező rendelkezésekkel:Az Szja-tv. 71. §-a (6) bekezdésének h) pontja alapján iskolarendszerű a képzés, ha az abban részesülő a képzőintézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll.Az Szja-tv. 3. §-ának 88. pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.
Kapcsolódó címke:

Szakképzési hozzájárulás a GYES és GYED alatt

Kérdés: A Számviteli Levelek 333. számában a 6790. számú kérdésre adott válaszunkhoz kapcsolódóan a kérdező megküldte a NAV eredeti – általunk is hivatkozott kérdésére adott, időközben megérkezett – válaszlevelét. A válaszlevél szerint a szakképzési hozzájárulás alapjának csökkentése kizárólag a foglalkoztatás első két évében lehetséges.
Részlet a válaszából: […] A NAV válaszlevelének birtokában valóban nem pontos a válaszunk, a válasznál nem vettük figyelembe az Szht. 4. §-a (1a) bekezdésének – a kérdéshez kapcsolódó – rendelkezését, amely szerint a szakképzési hozzájárulás alapját csak azon években lehet csökkenteni, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.
Kapcsolódó címkék:    

Üzemeltető vagy a bérlő a reklámadó alanya

Kérdés: Bevásárlóközpontot működtető társaságként reklámfelületeket is bérbe adunk az egyébként tőlünk üzleteket bérlők részére, az ingatlanon belül és kívül. E bérleti szerződés alapján a bérlő jogosult a számára időlegesen átengedett ingatlanfelületeket használni. Emellett a bevásárlóközpont üzemeltetőjeként az üzletek bérlőivel abban is megállapodtunk, hogy hirdetési hozzájárulás fejében a bevásárlóközpont egészére hirdetési és értékesítést ösztönző tevékenységet folytatunk. Ennek keretében a bevásárlóközpont egészére nézve reklámszolgáltatásokat rendelünk meg másoktól, illetve különböző marketingakciókat szervezünk. A reklámra vonatkozó szerződés keretében a bevásárlóközpont egészét reklámozzuk, nem pedig az adott üzletet bérlőt. Ezeket a szerződéseket részben a reklámadótörvény hatálybalépése előtt kötöttük, azokat legfeljebb kisebb mértékben (pl. a reklámozás időtartama tekintetében) módosítottuk. Ezen esetekben ki minősül a reklámadó alanyának, illetve ha üzemeltetőként alanya vagyunk a reklámadónak, akkor mi képezi a reklámadó alapját, figyelemmel arra, hogy a saját létesítményt reklámozzuk?
Részlet a válaszából: […] A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (Rtv.) 2. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint adóköteles tényállást valósít meg – többek között – az ingatlanon történő reklámközzététel is.Ebben az esetben az adó alanyának (közzétevőnek) a reklám...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.
Kapcsolódó címke:

Nonprofit társaságként való továbbműködés

Kérdés: A kft. nonprofit gazdasági társaságként kíván tovább működni. Ez átalakulásnak minősül-e, illetve milyen számviteli és adózási feladatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...beszámolókészítési szabályok megegyeznek a nem nonprofit kft.-kre előírtakkal.A közhasznú nonprofit gazdasági társaság társaságiadó-alapja megállapításának sajátosságait a Tao-tv. 13/A. §-a részletezi, a kedvezményezett tevékenységet a Tao-tv. 6....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.
Kapcsolódó címkék:  

Saját reklámfilmek bemutatása különböző fórumokon

Kérdés: A saját termékünket népszerűsítő, saját magunk által legyártatott reklámfilmeket egyrészt lehet látni a televíziós csatornák reklámjaiban, valamint a hirdetésszolgáltatókkal való szerződés alapján bizonyos internetes oldalakon, továbbá azokat mi magunk is feltöltjük a saját Facebook-profilunkra. A kérdés az, hogy ezekben az esetekben milyen fajta reklámadó-kötelezettség valósul meg, és ki minősül a reklámadó alanyának?
Részlet a válaszából: […] Reklámadó-kötelezettség terheli a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (Rtv.) 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a médiaszolgáltatásban, 2. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven, vagy túlnyomórészt magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.
Kapcsolódó címke:

Bérleti díj fizetése nem használt eszköz után

Kérdés: Ügyfelem 2 éve hirtelen meghalt. A kft., ahol ügyvezető volt, nyomdaipari gépeket bérelt, amelyek bérleti díját havonta számlázták. A szerződésben kikötötték, hogy 5 évig köteles bérelni és fizetni a bérleti díjat. A kft. ügyvezetését a neje vette át, de a tevékenységet nem folytatja. A kft. jelenleg nem működik, a tárgyi eszközöket árulják, majd végelszámolni akarják a kft.-t. Mivel a tevékenységet nem gyakorolják, lekönyvelhetem-e a bérleti díjat költségként, mert december 31-én jár le a bérlet? A bérleti díjat az ügyvezető saját kölcsönéből fizeti.
Részlet a válaszából: […] Alapvetően abból kell kiindulni, hogy mit tartalmaz a bérleti szerződés. Sajnos azt, hogy 5 évig köteles a bérlő bérelni és fizetni a bérleti díjat, és ez az öt év ez év december 31-ével zárul le. Nem szabályozták a szerződésben azt a váratlan eseményt, amely ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.
Kapcsolódó címke:

Bérelt üdülő felújítása, berendezése

Kérdés: A kft. üdülőt bérel, alkalmazottak üdültetésére és tréning helyszínéül. Az üdülőt felújította, műszaki cikkeket, kondigépeket, matracokat stb. vett bele. Az önkormányzatnál egyéb szálláshely címén jelentkezett be. Elszámolhatók-e költségként a felsorolt beruházások, tárgyi eszközök, levonható-e az áfa, illetve béren kívüli juttatásként hogyan számoljam el?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz a kérdésben leírtakat az elszámoláshoz rendezni kell, és rögzíteni kell az elszámolás módját meghatározó feltételeket is.Az egyértelmű, hogy a kft. üdülőt bérel az alkalmazottak üdültetésére. Kérdés, hogy az alkalmazottak fizetnek-e az üdülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.
Kapcsolódó címkék:  

Szakképzési hozzájárulás a GYES és a GYED alatt

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a munkáltatónak a szakképzési hozzájárulást a GYES és a GYED folyósítása alatti vagy utáni foglalkoztatás két évének lejárata után a harmadik évben 100 ezer forintig, ahol a szociális hozzájárulási adó kedvezménye 14,5%?
Részlet a válaszából: […] Olvassa el 6822-es válaszunkat is!A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (Szht.) 4. §-a rendelkezik a szakképzési hozzájárulás alapjának megállapításáról és mértékéről. A 4. § (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 15.
Kapcsolódó címkék:    

Magánszemély fürdőszobájának felújítása

Kérdés: A kft. 50 százalékban tulajdonosa egy budapesti lakásnak. A másik tulajdonos a kft. ügyvezetőjének az édesanyja, aki életvitelszerűen a lakásban lakik. A kft. felújíttatta a lakás fürdőszobáját bruttó 2 millió forintért, amelynek teljes összegét a kft. bankszámlájáról fizették ki. A vállalkozó a számlát a könyvelésre benyújtotta. Az áfa és a tao szempontjából hogyan kell eljárni? A felmerült költségeket hogyan kell elszámolni? Számvitelileg mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre adandó válasz előtt tisztázandó: a kft. kötött-e bérleti szerződést az 50 százalékban tulajdonában álló lakás bérlőjével, gyakorlatilag a másik tulajdonossal, aki magánszemély? A bérleti szerződésben meghatározták-e, hogy mi a bérbeadó és mi a bérlő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 15.
Kapcsolódó címke:

Gépjármű-finanszírozás kétszeres számlázással

Kérdés: Cégünk gépjármű-márkakereskedés és szakszerviz is egyben. Tulajdonosi döntéstől függően a továbbértékesítési céllal beszerzett új gépkocsik egy részéhez készletfinanszírozó segítségét kértük. A finanszírozás szerződéskötéssel jár, a finanszírozandó gépjármű bejövő számlájának esedékességét megelőző napokban kérjük és kötjük meg a szerződést. Általában a teljes vételárat megfinanszíroztatjuk. Befinanszírozás esetén "egyedi lízingszerződést és adásvételi szerződést" kötünk a finanszírozóval. Ő a számlára megnevezésként az adott személygépkocsi zárt végű pénzügyi lízingjét tünteti fel. A folyamat a következő: 1. megérkezik az új gépkocsi számlája a vezérképviselettől; 2. kiszámlázzuk a készletfinanszírozónak az autót; 3. a készletfinanszírozó azt visszaszámlázza cégünknek; 4. eladjuk a végső vevőnek. Ez az oda-vissza számlázás adózási problémákat vet fel a helyi iparűzési adónál, az elvárt jövedelem alapján történő adózásnál. Mindkét adószámításnál megnő az adófizetési kötelezettségünk. Hogyan könyveljük a fent leírtakat, hogy ne keletkezzen többlet-adófizetési kötelezettségünk?
Részlet a válaszából: […] A válasznál a tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelvből indulunk ki. A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően – e törvény alapelveihez, vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 15.
Kapcsolódó címkék:  
1
37
38
39
122