Osztalék adója betéti társaságnál (eva)

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető, az Szt. hatálya alá tartozó evás bt. a bevételi és költségszámlák lekönyvelése után nagy összegű pénztárral és eredménytartalékkal rendelkezik. Ha a pénztárt úgy csökkenti, hogy a tag osztalékként kiveszi, mit fizet utána? Az eva kiváltja a magánszemély osztalékadóját is? Ha az evából kilép, milyen összeggel nyitja a házipénztárt?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt a kérdés néhány részletét tisztázni, illetvepontosítani kell!A kettős könyvvitelt vezető evás bt. is csak a Gt. és azSzt. előírásai megtartása mellett "vehet ki" osztalékot a számviteli beszámolótjóváhagyó taggyűlés határozata alapján. Arra nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.

Korengedményes nyugdíjazás költségeinek elszámolása

Kérdés: A kft. ügyvezető igazgatója 82 százalékban tulajdonosa a kft.-nek. Az ügyvezetői teendőket munkaviszonyban látja el. 2006-ban jogosultságot szerez a korengedményes nyugdíjra. A társaság által átvállalt összeg elszámolható-e a kifizetés időszakában egy összegben költségként? Kell-e emiatt a társasági adó alapját módosítani?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja szerint a személyijellegű egyéb kifizetések közé tartozik "a munkáltatói hozzájárulás akorengedményes nyugdíj igénybevételéhez". A korengedményes nyugdíjazás miattfizetendő összeget a korengedményes munkavállaló nyugdíjas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.

Fejlesztésre kapott támogatás elszámolása

Kérdés: A társaság 5 millió forint vissza nem térítendő fejlesztési támogatást kap a KTA-ból. A támogatásból 4,5 millió forintot előlegként 2006-ban már átutaltak, a fennmaradó 500 ezer forintot 2007-ben, a pályázat megvalósulásakor utalják át. Az átutalt összeget a társaság lekötötte. A szerződés szerint a támogatási összeg átutalása közötti időben keletkezett kamat összegét olyan célra kell felhasználni, mint a támogatást. A társaság az áfát az általános előírások szerint számolja el. Helyesen jár-e el a társaság, ha az átutalt összeget és a fenti kamatot rendkívüli bevételként számolja el, illetve az év végén fel nem használt részt elhatárolja? Kell-e arányosítani az áfát? Milyen egyéb sajátosság van a támogatás könyvelésével, adózásával kapcsolatosan?
Részlet a válaszából: […] A választ azzalkezdjük, hogy a vissza nem térítendő támogatás pénzeszközének a lekötöttösszege után kapott kamatot az Szt. 84. §-a alapján a pénzügyi műveletekbevételei között kell elszámolni, – jellemzően – az egyéb kapott (járó) kamatokközött a kamatokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Pótbefizetés visszafizetése

Kérdés: A veszteség fedezetére a kft. tulajdonosai 2000-ben pótbefizetést teljesítettek, amely összeg a tőketartalék számlára került. 2006 végére a várható eredmény alapján az eredménytartalék a pótbefizetés nélkül pozitív egyenleget fog mutatni. A 2006. évi beszámoló elfogadását követően a pótbefizetést vissza lehet fizetni a tagoknak? Ha igen, akkor milyen dokumentumok alapján, milyen járulékos költségek (kamat) mellett?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kft. tulajdonosai általa veszteség fedezetére teljesített pótbefizetést ugyan 2000-ben – a számvitelitörvény akkor hatályos előírásai alapján – az eredménytartalék (és nem atőketartalék!) javára kellett elszámolni, amelyet azonban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Cégtelefon használata VII.

Kérdés: A telefonadó alapja személyi jellegű költség, vagy igénybe vett szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] Nem pontos a kérdés, telefonadó nincs, csak a telefonmagáncélú használata minősül természetbeni juttatásnak, amennyiben a magáncélúhasználat ellenértékét a magánszemély nem téríti meg. A természetbeni juttatást,akár adóköteles, akár nem adóköteles, a személyi jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Kedvezményes önellenőrzés

Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítások óta ha valaki maga előtt görget egy még be nem vallott adót, amely még nem évült el, de 2006. 06. 09-éig azt bevallotta, akkor azt még helyre teheti úgy, hogy közben megúszhatja az önellenőrzési pótlékot. Az önellenőrzési pótlék elengedése mellett automatikus részletfizetés kerül megállapításra. A kérdés az: ez a speciális szabály alkalmazható-e korlátozás nélkül? Például akkor, ha az adózó adóellenőrzés alatt áll, vagy ellene most hoztak elmarasztaló megállapítást, de az még nem emelkedett jogerőre?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz induljunk ki a 2006. évi LXI. törvény 240. §-a(1) bekezdésének előírásából. E szerint a 2006. június 9-ét megelőzőenbevallott és a 2006. december 31-éig helyesbített adó különbözete után önellenőrzésipótlék-fizetésikötelezettség nem terheli az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 26.

Árfolyam használata munkaszüneti napra

Kérdés: Belföldi partner felé euróban történő számlázáskor melyik napi árfolyamon kell a forintértéket meghatározni, ha a teljesítési napon nincs MNB-árfolyam? (Mert például a teljesítési nap munkaszüneti napra esik). A teljesítést megelőző vagy követő nap MNB-árfolyamát kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A hitelintézet által meghirdetett devizavételi ésdevizaeladási árfolyam, illetve az MNB által közzétett, hivatalosdevizaárfolyam mindaddig érvényes, amíg újabbat nem hirdet meg a hitelintézet,illetve nem tesz közzé az MNB. Ebből következik a kérdésre a válasz, ha ateljesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 26.

Gáz-, áram-, vízdíj elszámolása

Kérdés: Szeretnék választ kapni arra, hogy a következő esetek a számviteli elszámolásban anyagköltségnek vagy szolgáltatásnak minősülnek: gázdíj, vízdíj. Az áramdíjszámlán "közvetített szolgáltatást tartalmaz", a vízdíjszámlán pedig "folyamatos szolgáltatás" szöveg szerepel. Az iparűzési adó szempontjából fontos a kérdésre a válasz.
Részlet a válaszából: […] A választ azzal az ellentmondással kell kezdeni, hogy agázszolgáltató, az áramszolgáltató szolgáltatása az, hogy a mások általelőállított gázt, áramot csak eljuttatja a fogyasztókhoz, tehát a szolgáltatásavalójában a gáz, az áram bekerülési értékét meghaladóan jelenik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 26.

Teljesítési bankgarancia beváltása

Kérdés: Egy projekt megvalósításának a feltétele volt a teljesítési bankgarancia adása. Az ügyfél nem megfelelő teljesítésre hivatkozva beváltotta a bankban a bankgaranciát, a bank a számlánkat a bankgarancia értékével megterhelte. (A bank előzetesen keretszerződés alapján adta ki a garanciát.) Kérdésem az lenne, hogyan kell helyesen könyvelni ezt, és az elszámolt ráfordítás érinti-e a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] Ha a garanciát ellenérték ellenében vállalta a társaság,akkor követelésként kell a beváltott összeget nyilvántartani, és akövetelésekre vonatkozó előírások szerint érinti a társasági adó alapját.Például, ha értékvesztést számolnak el, akkor az növeli az adóalapot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 26.

Elhatárolt veszteség

Kérdés: A beszerzett új gépekre a Tao-tv. 1. sz. mell. 9. pontja szerinti 50 százalékos amortizációt számol el a szövetkezet. Emiatt negatív adóalap képződik, melyet a társaságiadó-bevallásban kimutat. Kérdés: A következő évi pozitív adóalap csökkenthető-e az előző évi negatív adóalappal?
Részlet a válaszából: […] Igen – feltéve, hogy a negatív adóalap jogszerűenelhatárolható –, azaz pl. az adózás előtti eredmény nem negatív, és az adóévbena bevételei elérik az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének 50százalékát, és az adózó adóalapja a megelőző két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 26.
1
88
89
90
120