Találati lista:
91. cikk / 421 Svájci tulajdonos üzletrészét a kft. megvásárolja
Kérdés: Egy kft. tulajdonosai: 95%-ban svájci cég és 5%-ban magánszemély. A magánszemély svájci állampolgár, életvitelszerűen az év minden napján Magyarországon tartózkodik (állandó tartózkodási kártyája van), magyarországi lakcímkártyája, lakóhelye Magyarországon van. A cég ügyvezetője munkaviszonnyal rendelkezik, bért vesz fel, és adózik utána. A fenti magánszemély az 5%-os üzletrészét (a kft. jegyzett tőkéje 3000 E Ft, 5%-a, 150 000 Ft a magánszemélyé) értékesíti a kft.-nek 5 millió Ft-ért (a kft. eredménytartaléka fedezetet nyújt a vásárlásra).
1. Hogyan adózik és milyen összeg után (5 M Ft-150 E Ft?) Magyarországon a svájci állampolgárságú tulajdonos? A kifizetőnek (a kft.-nek) kell az adókat (szja, eho 14%, 22%) levonnia?
2. A kft. a magánszemélytől megszerzett saját üzletrészét (5%) egy éven belül értékesíteni szeretné a másik (95%-os) tulajdonos svájci cégnek, térítésmentesen. Megteheti ezt? A kft.-nél lesz-e valamilyen adóvonzata ennek a gazdasági eseménynek?
3. Hogyan könyvelem a kft.-nél a saját üzletrész vételét és eladását?
1. Hogyan adózik és milyen összeg után (5 M Ft-150 E Ft?) Magyarországon a svájci állampolgárságú tulajdonos? A kifizetőnek (a kft.-nek) kell az adókat (szja, eho 14%, 22%) levonnia?
2. A kft. a magánszemélytől megszerzett saját üzletrészét (5%) egy éven belül értékesíteni szeretné a másik (95%-os) tulajdonos svájci cégnek, térítésmentesen. Megteheti ezt? A kft.-nél lesz-e valamilyen adóvonzata ennek a gazdasági eseménynek?
3. Hogyan könyvelem a kft.-nél a saját üzletrész vételét és eladását?
92. cikk / 421 Családi gazdálkodó halálához kapcsolódó adózási kérdések
Kérdés: Családi gazdálkodó 1 fő, tagok: a feleség, 2 felnőtt gyermek és 3 unoka, összesen 7 fő. Sajnos a családi gazdálkodó tegnap elhunyt (nyugdíjas lett volna októbertől). Kérném szíves és sürgős segítségüket a szükséges lépések megtételének ismertetésére. Sok kérdés merül fel e sajnálatos halál esetén: 1041-esen ki kell-e jelenteni? Folytathatja-e a családi gazdálkodást az egyik tag (fia, szakképzett) az apa adószámán, vagy teljesen új családi gazdaságot kell alapítania? Haláleset napjával kell-e most elszámolást készíteni SZJ17-en mindenkinek? Ki állapítja meg az elhunyt adóját? Új adószámos folytatás esetén év végén még egyszer SZJ 17-es a tagoknak? Az elhalálozás napja utáni dátumra érkező számlák elszámolása (fizetési határidő), utalása ezután fog megtörténni (növényvédő szerek). Folyamatban volt az árpa eladása. Erről a számla még nem érkezett meg (több millió), milyen dátumú lehet a bevételi számla? Lehet-e a haláleset napja, vagy netán későbbi néhány nappal, ha még nem készült el a számla? Az ellenérték a jövő héten várható. Mezőgazdasági támogatások hogyan alakulnak, mi lenne a teendő? Most negyedéves áfabevalló, – visszaigénylő bankszámlára visszakapja-e az I. és II. negyedévit? (75-75 nap.) Az I. negyedévi most lesz aktuális 04. 20-tól 75 nap. A 2016. évi gázolaj-támogatást a bevallásban nem kérték vissza. A folyószámlán túlfizetésként mutatkozik több százezer Ft (2017. 01. 15. J04 bevallás). 1717-esen most kiutaltathatom az elhunyt bankszámlájára?
93. cikk / 421 Felszámolási eljárás befejezése a társaság megszűnése nélkül
Kérdés: A társaság a felszámolási eljárás alatt is folytatja tevékenységét, amit a jövőben is folytatni szeretne. A hitelezőkkel egyezséget kívánnak kötni, és ennek eredményeként a felszámolási eljárás a társaság megszűnése nélkül fog befejeződni. A felszámolási zárómérlegben milyen tételekből áll össze az eszközök könyv szerinti értéke, az adózás előtti eredményt csökkentő tételként az értékcsökkenési leírást hogyan kell megállapítani, mikor kell elszámolni, milyen módon érvényesíthető az az adózás előtti eredményt korrigáló tételként?
94. cikk / 421 Adóalap-csökkentés az elhatárolt veszteséggel
Kérdés: Egy kft. adóalap-csökkentéseként figyelembe szeretné venni a korábbi évek felhalmozott elhatárolt veszteségéből a törvény által megengedett összeget. E sor c) rovatába az előző adóév(ek)ben keletkezett és még nem érvényesített elhatárolt veszteségből [az előző adóév(ek) adóalapjának negatív összegéből] az adóévben a Tao-tv. 17. §-a szerint, az e nélkül számított pozitív adóalapból annak 50 százalékáig levonható összeget kell beállítani.
1. Először tehát figyelembe kell venni az egyéb növelő-csökkentő tételeket (écs, beruházásiadóalap-kedvezmény, bírság stb.), és az így megkapott adóalap (tao-korrigált adóalap) 50%-áig állítható be csökkentő tételként a veszteség elhatárolásként?
2. Az eredménykimutatásban található adózás előtti eredmény 50%-át állíthatom be csökkentő tételként a veszteséget a többi csökkentő tétellel együtt?
1. Először tehát figyelembe kell venni az egyéb növelő-csökkentő tételeket (écs, beruházásiadóalap-kedvezmény, bírság stb.), és az így megkapott adóalap (tao-korrigált adóalap) 50%-áig állítható be csökkentő tételként a veszteség elhatárolásként?
2. Az eredménykimutatásban található adózás előtti eredmény 50%-át állíthatom be csökkentő tételként a veszteséget a többi csökkentő tétellel együtt?
95. cikk / 421 Végelszámoláskor az eredménytartalék
Kérdés: A végelszámolás befejezésekor mi a sorsa az eredménytartaléknak?
96. cikk / 421 Fiktívnek minősített számlák alapján elszámolt beruházás
Kérdés: A kft. 2014-ben nagy volumenű beruházást valósított meg, nagyrészt külső vállalkozókkal. A számlák alapján az előzetesen felszámított áfát levonásba helyezték. A NAV vizsgálata ezen számlákat fiktívnek minősítette, mert a számla kibocsátója az adott időszakban nem nyújtott be adóbevallást, és mert a vállalkozót a számla kibocsátása előtt a nyilvántartásból törölték. A számlákon feltüntetett munkákat elvégezték, a számlázott és készpénzben kifizetett ellenérték reális volt. Ezt a büntetőeljárás során kirendelt műszaki szakértő is megállapította. A beruházás üzembe helyezése megtörtént, a kft. az amortizáció elszámolását megkezdte. A kft. továbbra is nyilvántarthatja az ismertetett beruházással megvalósult tárgyi eszközeit?
97. cikk / 421 Kényszertörlés visszamenőlegesen
Kérdés: A Cégbíróság 2014. október 16-i végzéssel értesítette a cég beltagját, hogy 2013. 08. 07. napján a társaságot megszűntnek nyilvánítja, mivel a társaság kültagja meghalt. Ezt követően a Cégbíróság 2016. szeptember 7-i végzésében felszólította a betéti társaságot, a "kényszertörlési eljárást megelőző nappal mint mérlegfordulónappal számviteli beszámolót készítsen, majd azt a számviteli törvényben foglaltak szerint" letétbe helyezze és közzétegye. (A kényszertörlési eljárás kezdetének dátumát nem jelölte meg.) Nemteljesítés esetén szankciókkal fenyegetett. Ez a végzés 2016. 09. 15-én érkezett a bt. beltagjához. Majd a NAV 2016. december 13-án – e-mailben – közölte, hogy az 1608-as novemberi bevallást nem tudja feldolgozni, mivel a kényszertörlés jele nincs a bevallásban, valamint azt, hogy a kényszertörlés bejegyzése 2014. 11. 06. Ebből tudtam meg, hogy a bt. kényszertörlés alatt van. A fent leírtak – úgy gondolom – lehetetlenné teszik a bt. részéről a törvényes kényszertörlési eljárás lefolytatásához szükséges iratok, bevallások, mérleg stb. elkészítését. A bt. sértett-e törvényt, ami miatt a cégbíróság büntetheti? A Cégbíróság megszűntnek nyilvánította a céget, de a NAV-nál még adószáma van, és várja a bevallásokat. Hogyan lehetne az adószámot megszüntetni?
98. cikk / 421 Tőkeemelés kezelése a végelszámolásnál
Kérdés: A kft. az eredménytartalékból emelte 500 E Ft-ról 3000 E Ft-ra a jegyzett tőkét. Ha végelszámolással megszűnik, akkor a kiadott vagyontárgyak, amelyek az 500 E Ft feletti jegyzett tőkerészre jutnak, osztaléknak minősülnek? Olyan, mintha az eredménytartalékot venné ki osztalékként? Amennyiben osztalék, mikor kell a végelszámoláskor osztaléknak tekinteni? Amikor megkapják a tulajdonosok a felosztható vagyont, vagy azt megelőzően, ugyanis adóbevallások is kapcsolódnak hozzá, amit a megszűnésig rendezni kell?
99. cikk / 421 Visszatérés a naptári évvel azonos üzleti évre
Kérdés: A kft. a naptári évtől eltérő üzleti évvel készíti az éves beszámolóját. Ha vissza kíván térni a naptári évvel megegyező beszámolási időszakra, akkor milyen speciális bejelentési, adóbevallási kötelezettsége van?
100. cikk / 421 Nem közhasznú alapítvány beolvadása
Kérdés: A nem közhasznú alapítvány beolvad egy másik nem közhasznú alapítványba. Milyen számviteli, adózási szabályok vonatkoznak rá? A beolvadó megszűnik. Mikor, milyen bevallásokat kell benyújtania? A megszűnés kezdeményezése hogyan történik a bíróságon?
