1042 talált cikk az adóév kifejezésre

Kérdés: A mikrovállalkozás mérleg (forrás)-adatai az elmúlt években így alakultak: 2005. év: Eredménytartalék: 1,0 M Ft; mérleg szerinti eredmény: 3,0 M Ft 2006. év: Eredménytartalék: 4,0 M Ft; mérleg szerinti eredmény: -2,0 M Ft 2007. év: Eredménytartalék: 2,0 M Ft; mérleg szerinti eredmény: -0,8 M Ft 2008. év: Eredménytartalék: 1,2 M Ft; tervezett mérleg szerinti eredmény: -1,0 M Ft. A társaság likvid, pénzeszköze van, de beruházások következtében az elmúlt két évben (2006-2007) veszteséges volt, és 2008. évben is az lesz. (2007. évre a minimumadót megfizette!) Kérdés: hány éven keresztül lehet veszteséges egy vállalkozás? Mikor kell adóhatósági engedély a több éven át tartó veszteségességhez? Az adóhatósági engedély csak akkor szükséges a folyamatosan veszteséges cégeknek, ha a veszteségét az előző (elmúlt) évekről határolja el?

Kérdés: Az evás társaságokkal kapcsolatban a következőket olvastam "... fontos előírás, hogy valamennyi tagja csak magánszemély lehet, és más gazdasági társaságban nem rendelkezhet részesedéssel." Ügyfelünk 2003-tól – a kezdetektől – evás, családi betéti társaságban 50%-os tulajdonos (tag), de egy másik, a számviteli törvény(!) alá tartozó bt.-ben is – 2000 óta – 50%-os tulajdonos (tag). Összeférhetetlen-e ez az Eva-tv. alapján? Vagy csak akkor, ha újból – más cégben – szerez tulajdoni jogot?

Kérdés: Dolgozóval közös megegyezéssel felmondtunk. Részére 4 hónap végkielégítést, és 2 hónap felmondást fizettünk ki. Kérdezem, a végkielégítésre 18% vagy 36% szja-előleget kell levonni?

Kérdés: Kapcsolódva a 3767. számú kérdéshez, kérdezem: A külföldi kiküldetés 15 eurós napidíjának 30%-át adóként kell befizetni? Vagy ha teljes mértékben kifizetjük a 15 eurót, akkor a 30%-a után járulékot kell fizetnie a bt.-nek, mert a napidíj 30%-a jövedelemnek minősül? Pontosan csak 10,5 eurót lehet kifizetni? (Milyen jogszabály írja elő?) "A megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyam" – írják. Melyik jogszabály rendelkezik erről?

Kérdés: Társaságunk egyik munkavállalója az év elején 69 000 Ft adómentes üdülési csekket kapott. A munkavállaló szeptemberben közli a társasággal, hogy egy másik munkahelyén szintén a minimálbérnek megfelelő összegű üdülési csekket kapott. Mi ilyenkor a teendő? Melyik vállalkozásnak kell megfizetnie az adómentes határt meghaladóan kiadott üdülési csekk utáni adót és járulékokat? Nem kellett volna a munkavállalónak jeleznie a másik munkahelyén, hogy ő már kapott üdülési csekket? Ki a felelős? A mi társaságunk nem szeretne fizetni az év elején kiadott üdülési csekkek után, de a másik társaság sem!

Kérdés: A 2007. adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő cég zárt végű pénzügyi lízing finanszírozással vásárolt 2007. év nyarán egy új gépet. Azt 2007 nyarán üzembe is helyezte. Kérdés, hogy igénybe vehető-e a 2007. évi társasági adó megállapításánál a beruházás alapján járó adóalap-kedvezvény? Egy másik cég importból beszerzett szintén egy új gépet 2007. év őszén. A külföldi eladó által számlázott összeget átszámlázta a lízingcégnek kiegyenlítés céljából. A lízingcég zárt végű pénzügyi lízing szerződést kötött a céggel, a finanszírozás érdekében. A gép üzembe helyezése 2007. decemberben megtörtént. Kérdésem: ez esetben is igénybe vehető-e a 2007. évi társasági adó megállapításánál a beruházás alapján járó adóalap-kedvezmény?

Kérdés: Az önkormányzat támogatást nyújt cégünknek szociális gyermektáborok lebonyolítására az üdülőnkben. A támogatást árbevételként könyveljük, és számlát állítunk ki az önkormányzat részére. Az üdülés során a gyerekeket elviszik cukrászdába, vásárolnak üdítőt, belépőket különféle múzeumokba, vízibiciklit bérelnek stb. (az árbevétel minderre fedezetet nyújt). Az ilyen tételek természetbeni juttatásnak minősülnek-e, és ha igen, kinek kell megfizetnie a kapcsolódó adókat?

Kérdés: Feloldható-e a fejlesztési tartalék az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog beszerzése esetén?

Kérdés: Részvénytársaságunk magánszemély részvényeseinek kis összegű – 100 Ft-tól 4 000 Ft-ig – 25%-os szja alá tartozó osztalékjövedelmet fizet ki, kb. 5 000 főnek. Az szja-t levonjuk a kifizetéskor. Az Szja-tv. 11. §-a (3) bekezdésének f) pontja szerint az osztalékból származó jövedelmet, az árfolyamnyereségből származó jövedelmet és a vállalkozásból kivont jövedelmet, ha az adóévben ilyen jogcímeken megszerzett összes jövedelem nem haladja meg az 50 ezer forintot, és az adót a kifizető levonta, a magánszemély nem köteles bevallani. Az Eho-tv. 3. §-ának (3) bekezdése szerint a bevallási kötelezettség alá tartozó osztalékjövedelem után 14%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. A magánszemélyek nem érik el az Eho-törvény 3. §-a (3) bekezdésének e) pontja szerinti 450 ezer forint egészségbiztosítási járulék felső határát. Kérdésünk az 1998. évi LXVI. Eho-tv.-re vonatkozik. A fent említett ilyen kis összegű osztalékjövedelem után kell-e a magánszemélynek 14%-os ehot fizetni, illetve a kifizetőnek azt levonni?

Kérdés: A társaságiadó-alap megállapításakor adóalap-csökkentő jogcímként szerepel a követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés. Cégünk a felszámolás során megszüntetett gazdálkodó szervezetekkel szemben fennálló vevőkövetelését – a határozat jogerőre emelkedését követően – kivezette, az adott követelésre elszámolt értékvesztés összegében a vevői értékvesztés számlával szemben (T 312 – K 311). Ezt az elszámolást a könyvvizsgáló nem minősítette hibásnak. Bennem felmerült a kérdés, ezzel az elszámolási gyakorlattal nem esünk-e el a Tao-tv. szerinti adóalap-korrekció lehetőségétől, hiszen így nem teljesül a szó szerinti év végi értékvesztés egyéb bevétellel szembeni visszaírása?