1042 talált cikk az adóév kifejezésre

Kérdés: 2003-ban raktárépület és a hozzá tartozó telek megvásárlására előszerződést kötöttünk, melynek alapján előlegeket fizettünk. A végleges adásvételi szerződés várhatóan 2006-ban jön létre. A teljes vételár nettó 100 millió Ft, melynek 30%-a a földterület. A beruházás megvalósításához egy cégtől visszafizetési kötelezettség nélkül 7 millió Ft-ot kaptunk. (Egyelőre elhatárolva) 2005-ben az épületen belül saját pénzeszközből átalakítást hajtottunk végre 10 millió Ft értékben (irodák, szociális helyiségek lettek kialakítva). Aktiválás még nem történt. Kérdés az, hogy a lekötött tartalék felszabadítható-e a 2005. évben megvalósított átalakítás miatt? A társaságiadó-tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontja alapján elszámolhatjuk-e az adóévi felújítás értékét csökkentő tételként? Aktiválás után hogyan kell elszámolni a társaságiadó-törvény szerinti értékcsökkenést, befolyásolja-e az elszámolást a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott összeg?

Kérdés: Egyéni vállalkozó üzemanyagnorma és az APEH által közzétett üzemanyagár alapján számolja el az üzemanyagköltséget. Az iparűzési adó ellenőrzése során a helyi önkormányzat ezt nem ismeri el! Az így elszámolt üzemanyag csökkenti-e az adó alapját?

Kérdés: Egy betéti társaság egészségügyi alapellátás keretében házi gyermekorvosi tevékenységet folytat. A társaság személygépkocsit vásárol 2006. évben, amelyet kizárólag az egészségügyi tevékenységéhez használ. (A gépkocsi nélkül az alapellátási feladat nem lenne megoldható, hiszen a betegeket sok esetben a lakásukon lehet ellátni.) A bt. mikrovállalkozásnak minősül. Kérdésem, hogy a társaság figyelembe veheti-e a társaságiadó-törvény 7. § (1) bekezdésének zs) pontja szerinti kedvezményt a személygépkocsi beruházási értéke után? (A bt. cégautóadót nem fizet a személygépkocsi után, mivel az autót az egészségügyi alapellátáshoz használja kizárólagos jelleggel.)

Kérdés: Egyik ügyfelünk az ingatlan-bérbeadásból származó bevételét az Szja-tv. 74. §-ának (7) bekezdése szerint szeretné bevallani. Alkalmazhatja-e a 10%-os szabályt a jövedelem meghatározásánál? Az adóalapot terheli-e a 11%-os eho?

Kérdés: Az állattartó telepek trágyakezelésének megoldására a környezetvédelmi jogszabályok 2013. december 31-éig adnak határidőt. Eddig az időpontig meg kell valósítani azokat a beruházásokat, amelyek biztosítják a környezetbarát tárolást. Képezhető-e a később megvalósítandó beruházás fedezetére céltartalék minden évben? Kihasználható-e az adóalap-csökkentés? A beruházás bekerülési értéke várhatóan 70 millió forint.

Kérdés: Magyarországi kft.-ben 2 tulajdonos van. 50-50 százalékos a részesedési arány, mely megegyezik a szavazati aránnyal is. A két tag férj és feleség. Ezen két magánszemély tag Romániában céget (S.R.L.) alapít, a részesedési arány szintén 50-50 százalék. A 2 cég kapcsolt vállalkozásnak minősül. Mi a bejelentés módja? A magyarországi kft. kisvállalkozásnak minősül, 2005. évtől újra készíthet egyszerűsített éves beszámolót. A magyarországi kft.-t milyen plusz "adminisztrációs" kötelezettség terheli a kapcsolt vállalkozás miatt? A magyarországi kft. besorolásánál (kis- vagy középvállalkozás) csak a kft. adatait kell figyelembe venni, vagy hozzá kell adni a román cég adatait is? Kérem, témakörönként tájékoztassanak, mire kell figyelni most már (kapcsolt vállalkozás miatt) a kft. könyvvezetésével, bevallásaival kapcsolatban! Mi változik meg a külföldi kapcsolt vállalkozás miatt?

Kérdés: A társaság kiválással jött létre, ingatlanait a vagyonmérlegben felértékelte, szándéka szerint élni kívánt a kedvezményezett átalakulás nyújtotta adókedvezménnyel. Erre vonatkozó szándékát a jogutód társasági szerződése nem tartalmazta. Pótolható-e ez a hiányosság azzal, ha a társaság módosítja a társasági szerződést (az alapító okiratot), és az átalakulás adóévéről leadandó adóbevalláshoz a jogutód társaság társasági szerződésének egységes szerkezetét mellékeli?

Kérdés: Az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által [a 71. § (2) bekezdésében felsorolt], az Szja-tv. rendelkezései szerint a munkavállalónak az adóévben biztosított juttatások együttes értékéből legfeljebb évi 400 ezer forintot, illetőleg a 400 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben munkaviszonyban töltött napokkal arányos összegét meghaladó rész (adóalap). Az Szja-tv. 71. § (3) bekezdése szerint a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás meghatározásához a (2) bekezdésben említett minden olyan juttatást figyelembe kell-e venni, amelyet a munkáltató a munkavállalónak, valamint a munkavállaló munkaviszonyára tekintettel más magánszemélynek az adóévben adott?

Kérdés: Alapítványunk alapítója olyan társadalmi szervezet, amely szakmai érték-, érdekvédelmi, érdek-képviseleti szervezet, célja többek között tagjai szakmai, jogi érdekvédelmének és érdekképviseletének érvényesítése, KSH-besorolás szerint főtevékenysége: 9133 máshová nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi szervezet, gazdálkodási formája: 529 jogi személyiségű egyéb nonprofit szervezet, NOSZ-kategóriája: szakmai érdekvédelmi szervezet; alapszabálya nem tartalmaz önsegélyezésre vonatkozó utalást. Alapítónk évente bált rendez, melynek bevételéből támogatja alapítványunkat. Alapítványunk gazdasági tevékenységet is folytat. Támogatásaink idős kollégáinknak juttatott szociális segély, temetési segély és hasonló célú (cél szerinti tevékenységünkkel egyező) támogatás, adomány. A fentiekben megjelölt társadalmi szervezettől (alapítónktól) kapott bevételeket hogyan kell elszámolni?

Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?