Találati lista:
711. cikk / 1042 Csekély értékű ajándék juttatása
Kérdés: Cégünk évente egyszer családi napot tart, ahol a munkavállalók 3 vendéget hozhatnak. A vendéglátást lebonyolító étterem 3000 Ft-ot számláz adagonként. A résztvevők étkezési jegy alapján fogyaszthatnak. Elszámolható-e az összeg csekély értékű ajándékként, ha igen, mit kell tartalmaznia a nyilvántartásnak?
712. cikk / 1042 Egyéni vállalkozói tevékenység megszűnése
Kérdés: Sertéstenyésztéssel foglalkozó egyéni vállalkozó vagyok. Szeretném megszüntetni egyéni vállalkozásomat, és mint őstermelő akarom ugyanezt a tevékenységet folytatni családi gazdálkodás keretében. Mik a teendőim a megszűnéskor? Van-e áfafizetési kötelezettségem a tárgyi eszközeim után, ha mint őstermelő ugyanezeket az eszközöket fogom használni? Kell-e személyi jövedelemadót fizetnem? 2002 óta családi gazdálkodó is vagyok egyben. Jól tettem-e, hogy mint egyéni vállalkozó adóztam, vagy őstermelőként kellett volna?
713. cikk / 1042 Kölcsönkövetelés beolvadásnál
Kérdés: Egy zrt. beolvasztani tervezi egyszemélyes kft.-jét, amellyel szemben kölcsönkövetelése áll fenn. A beolvadó cég vagyonmérlegében az eredménytartalék javára elszámolt kölcsöntartozás hogyan befolyásolja a korábbi évekről elhatárolt és a vagyonmérleg szerinti veszteséget? A beolvasztó cég csökkentheti-e adóalapját ezekkel a veszteségekkel?
714. cikk / 1042 Kedvezményezett átalakulás
Kérdés: A kedvezményezett átalakulást (kiválást) követően elveszti-e az adózó az adórendszer által biztosított előnyöket, ha az átalakulás bejegyzését követően – rövid időn belül – új tagok részesedést vásárolnak a kivált társaságban? Kérdés tehát, hogy kedvezményezett átalakulásnak minősül-e az, ha azt szabályszerűen végrehajtják, de azt követően üzletrész-adásvételek történnek a társaságban? További kérdés, hogyan lehet végrehajtani a könyvvizsgálatot, ha a jogelőd végleges vagyonmérlegében szereplő 0 Ft adóhatás csak akkor áll fenn, ha az adóévet követő bevallásban a jogutód bejelentést tesz? A könyvvizsgáló azt javasolja, hogy a 0629-es bevallásba bekerülő "X"-elésre nyilatkoztatja a jogutódot, de az iratokat már a végleges vagyonmérleg elkészültekor be akarja küldetni. Elfogadható ez?
715. cikk / 1042 Fejlesztési tartalék képzése negatív eredménytartalék mellett
Kérdés: A fejlesztési tartalék képzésével több kérdésre adott válasz foglalkozik. Nem találtam azonban arra egyértelmű választ, lehet-e fejlesztési tartalékot képezni akkor, ha az eredménytartalék negatív előjelű?
716. cikk / 1042 Fejlesztési tartalék és egyéb adóalap-kedvezmény
Kérdés: A 2005. évi eredmény alapján fejlesztési tartalékot képeztünk, amelyet 2006-ban kívánunk felhasználni. Társaságunk kisvállalkozás, a beruházási kedvezményt is szeretnénk igénybe venni. Szabályos-e, ha ugyanarra az eszközre alkalmazzuk a fejlesztési tartalékot, és igénybe veszünk beruházási kedvezményt is? Ismertessék a könyvelés menetét is.
717. cikk / 1042 Hirdetési felület bérbeadása
Kérdés: Társaságunk hirdetési tevékenységet végző cégnek bérbe ad zárt udvaron belüli területet hirdetőtábla felállítása, illetve az épület homlokzatára való plakátfelragasztás céljából. A bérleti díjat – mint egyéb építmény bérbeadása – tárgyi adómentesen számlázzuk ki, mert nem éltünk az általános szabályok szerinti adózás választásának jogával. Kérjük, tájékoztassanak, hogy helyesen járunk-e el, ugyanis partnerünk szerint tevékenységünk nem bérbeadás, hanem SZJ 74.40. szerinti hirdetés, amely után 20 százalékos áfát kell felszámolni!
718. cikk / 1042 Iparűzési adó címen adóalap-kedvezmény
Kérdés: Élhetünk-e mezőgazdasági középvállalkozásként a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének x) pontjában foglalt adóalap-csökkentő tételével, a helyi iparűzési adó 50%-os mértékének figyelembevételével?
719. cikk / 1042 Egyéni vállalkozó vállalkozói járuléka
Kérdés: Az egyéni vállalkozó vállalkozói járuléka a vállalkozói kivétből levonandó tétel vagy költség?
720. cikk / 1042 Adóelőleg-bevallás módosítása
Kérdés: A szövetkezetből néhány tag kiválik, és kft.-t hoz létre, miközben a szövetkezet változatlan formában tovább működik, azaz a "régi" szövetkezeti törvény szerinti részleges átalakulásról van szó. Ebben az esetben hogyan kell értelmezni a Tao-tv. 26. §-ának (3) bekezdését az adóelőlegről? Kell-e a változatlan formában tovább működő szövetkezetnek adóbevallást készítenie, s keletkezhet-e pótlólagos adófizetési kötelezettsége az átalakulási folyamat során keletkezett többletjövedelme után? Lehetséges, hogy az átalakulás bejegyzése után az addig fizetett adóelőleget meg kell osztani a két társaság között arányosan? Létezik olyan, hogy adóelőleg-bevallás? (Véleményem szerint adóelőleget csak fizetni kell, bevallani pedig csak az adót kell.)
