1050 talált cikk az adóév kifejezésre

Kérdés: A kft. 2 millió Ft összegű vevői követelésére értékvesztést számolt el a számvitelben 2002-ben 200 E Ft-ot, 2003-ban még 300 E Ft-ot, összesen 500 E Ft-ot. Helyesek-e az alábbi adóalap-korrekciók, ha a vevő 2002. év végén 120 napos késedelemben volt? Adóalap-korrekció 2002-ben: + 200 – 40 E Ft; 2003-ban: + 300 + 40 E Ft – 300 E Ft vagy – 500 E Ft? Ha mindig feloldanánk az elszámolt értékvesztést és újraképeznénk, akkor az adóalap-csökkentés 500 E Ft lenne.

Kérdés: A kft. a könyveiben kimutatott követelései jelentős hányadát 2003-ban értékesítette azok bekerülési értékének 60 százalékáért. Ezen követeléseknél az adós minősítése alapján 2002-ben, illetve azt megelőzően már értékvesztést számolt el, a követelések eredeti értéke 50 százalékának megfelelő összegben. Azt hallottam, hogy ilyen esetben a korábban elszámolt értékvesztést nem lehet visszaírni, annak összegével nem lehet az adózás előtti eredményt csökkenteni. A vonatkozó törvények milyen előírásából következik ez?

Kérdés: Ha a társaságiadó-elszámolással működő ügyvédi irodánál az ügyvéd úgynevezett tagi jellegű foglalkoztatásként havonta jövedelmet vesz fel, alkalmazotti kedvezményt nem számolhat el? Kötelező-e felvenni havonta a jövedelmet? Ha a foglalkoztatott ügyvéd havonta a minimálbér utáni járulékokat megfizeti, de csak évente egy alkalommal vesz fel jövedelmet, megteheti-e, hogy csak akkor fizeti meg az szja-járulékot? Milyen jövedelemnek, elszámolásbeli kifizetendő összegnek tekinthető az ügyvéd által felvett-elszámolt jövedelem?

Kérdés: Társaságunk 1998-ban a külföldi tulajdonostól beruházásra pénzeszközt és térítés nélkül tárgyi eszközöket kapott. A beruházást megvalósítottuk, az átvett pénzeszköz, illetve tárgyi eszközök bevételkénti elszámolását követően az évenként elszámolt értékcsökkenést meghaladó összegben időbeli elhatárolásra került sor. 2003-ban az időbeli elhatárolás megszüntetésével elszámolt bevétel miatt az adózás előtti eredmény csökkenthető-e?

Kérdés: 2001-ben "X" kft. új tevékenységet vezetett be. A gyártás elindításához jelentős összegű pénzintézeti hitelt vett igénybe. A tevékenységet 2003-ban megszüntette. A tevékenység egy új "Y" kft.-ben folytatódik. "X" kft. "Y" kft.-ben 50 százalékos részesedéssel rendelkezik. "Y" kft. a tevékenység indításához "X" kft.-től eszközöket és készleteket vásárolt. Szerződésben rögzítették, hogy "Y" kft. átvállalja "X" kft. hiteltartozását, továbbá "X" kft.-nél a tevékenységgel összefüggő szállítói tartozásokat, "X" kft. pedig "Y" kft.-re engedményezi a tevékenységgel összefüggő vevőköveteléseit, valamint elengedi "Y" kft. kötelezettségeinek kiegyenlítését, amely kötelezettségek a már említett eszköz- és készletvásárláshoz kapcsolódnak. Hogyan kell a leírtakat elszámolni? Milyen adóhatása van?

Kérdés: A kft. 2003 márciusában – nem tartós befektetésként – 1,5 millió Ft névértékű kft.-üzletrészt vásárolt magánszemélytől 10 millió Ft vételáron. A vételár összegének megállapításánál figyelemmel voltak a 2003-ban realizálódó, várhatóan 8 millió Ft összegű osztalékra is. Az osztalékot júliusban átutalták, a kft. pedig ezt az üzletrészt értékesítette szeptemberben 3 millió Ft-ért. Helyesen történt-e az üzletrész bekerülési értékének a 10 millió Ft-ban történő megállapítása? Csökkenti-e a társasági adó alapját a kapott osztalék összege?

Kérdés: Az evás kft.-nél 2002. december 31-én a jegyzett tőke 3000 E Ft, az eredménytartalék 4093 E Ft, a mérleg szerinti eredmény 2132 E Ft, a 2003. december 31-i mérleg szerinti eredménye 9500 E Ft. A tulajdonosok a 2003. évi beszámoló elfogadásakor a 2003. évi evás eredményről kívánnak dönteni. Lehet-e anélkül, hogy az előző időszaki eredményt kifizetnék? Eltérhetnek-e a tulajdonosok a tulajdoni arányoktól? Az előző időszaki eredmény kifizetésének milyen adóterhei vannak?

Kérdés: 2003 májusában szerződést kötöttünk földterület vásárlására. A szerződésben a vételár 20 százalékának megfelelő összegű foglalóban állapodtunk meg, amelyet a szerződés aláírásakor megfizettünk az eladónak. Sajnálatos módon vevőink nem fizetnek, piaci kilátásaink sem jók, így az ingatlanvásárlással kapcsolatos fejlesztéseinket sem tudjuk megvalósítani, a terület megvétele okafogyottá vált. Az eladó a foglaló viszafizetéséről nem hajlandó egyezkedni. Társaságunk a megfizetett foglalót elszámolhatja-e a vállalkozás érdekében felmerült költségei között?

Kérdés: Ha a megbízási díj 90%-os adóalappal adózik, a költségtérítésre (anyag, üzemanyag, szállás, napidíj) lehet-e a tételes elszámolást választani?

Kérdés: Az Oktatási Minisztérium által kiadott felnőttképzési akkreditáció kapcsán nagy a tanácstalanság az szja-kedvezmény igénybevételét illetően. Egy felnőttképzést végző vállalkozás vagy intézmény rendelkezhet vagy csak intézményi akkreditációval, vagy csak programakkreditációval, de mindkettővel is. Felnőttképzést nagyon sokan végezhetnek és végeznek is (iskola, társas vállalkozás, de egyéni vállalkozó is alvállalkozók bevonásával). Én, mint magánszemély, nyelvtanfolyamra járok. Az Szja-tv. 36/A. §-a értelmében a részemre kiállított nyelvtanfolyami díjból adókedvezményt vehetek igénybe. Mikor lesz helyesen kiállított a számla az szja-visszaigénylés szempontjából? Van-e valamilyen speciális formai követelmény, szöveg, aminek a számlán szerepelnie kell? Milyen felnőttképzési akkreditációval kell (programakkreditáció, vagy intézményi akkreditáció, vagy mindkettő) rendelkeznie a számlát kibocsátó vállalkozásnak ahhoz, hogy az szja-visszaigénylésre jogosítson?