Osztrák állampolgár honoráriumának adókötelezettsége

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett osztrák többségi tulajdonban lévő, munkagépek kereskedelmével foglalkozó vállalkozás megbízási szerződés keretében megbíz egy osztrák állampolgárt, hogy Ausztriában és Németországban keresse meg a magyar igényeknek megfelelő új és használt munkagépeket. Tevékenységéért félévente fix összegű "honoráriumot" kap. Milyen adózási (szja-levonás, egyéb járulékok), illetve illetőségigazolási vonzata van a magyar kft.-nél ennek a kifizetésnek? Hogyan alakul az adózás, ha mérnöki tanácsadásról szól a megállapodás?
Részlet a válaszából: […] ...kiállított okirat hiteles magyar nyelvű fordításáról készült másolat szolgál (a továbbiakban: illetőségigazolás). Az illetőséget adóévenként akkor is igazolni kell, ha az a korábban benyújtott illetőségigazolás óta nem változott. A külföldi személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Veszteségelhatárolás

Kérdés: 1992-től működő bt. 1996. január 1-jével kft.-vé alakult át. 1998-2000. években veszteséges volt úgy, hogy a veszteséges években nettó árbevétele nem érte el a költségek és ráfordítások 50 százalékát. Mely évekre kell kérnie APEH-engedélyt a veszteségek elhatárolására? Ebben az esetben mi számít az "adókötelezettség keletkezése évének"?
Részlet a válaszából: […] ...keletkezésének éve az átalakulással megalakult társaság esetében 1996. január 1. napjával kezdődött. Ebből következően a 2000. évi adóév veszteségének elhatárolására kell első ízben alkalmazni a Tao-tv. 17. §-a (8) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Természetbeni juttatás és reprezentáció

Kérdés: Mi a különbség a reprezentáció és a természetbeni juttatás között? Mikor esik egy esemény a több adót, járulékot fizetendő kategóriába? Mi egy kis cég vagyunk, nálunk kávé-, cukor-, innivalóvásárlás történik alkalmanként, melyet 44+11 százalékkal növelten számoltunk el személyi jellegű költségként. A törvény módosulása után az árbevétel fél százalékát el nem érő mértékben nem számoltunk a 44+11 százalékkal.
Részlet a válaszából: […] ...adó-, és eho-fizetési kötelezettséget évi egy alkalommal kell teljesíteni. Az adókötelezettség alá eső érték után az adót az adóévben elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot (május 30.) követően kell megállapítani, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Kiküldetés és külszolgálat

Kérdés: Rendelet szabályozza-e a kiküldetés éves időtartamát? Értelmezés szerint van-e különbség a kiküldetés és külszolgálat között?
Részlet a válaszából: […] ...választható az előzőekben ismertetett időtartamok egybeszámítása a kormányrendeletben foglalt feltételek teljesülése esetében.Az egyes adóévek között áthúzódó kiküldetés (külszolgálat) címén kifizetett összeg adókötelezettsége abban az adóévben keletkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Kettős könyvvitelre való áttérés: vásárolt készlet címén adóalap-növelés

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozás 2001. január 1-jével tért át a kettős könyvvezetésre. Mikori készletértékkel kell növelnie a társasági adót?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a 2000. december 31-én kimutatott vásárolt, kifizetett, nem beruházási célú készlet értékével kell a 2000. évet követő három adóév alatt, egyenlő részletekben növelnie az adóalapot, függetlenül a könyvvezetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Kisvállalkozási adóalap-kedvezmény: tehergépkocsi vásárlása

Kérdés: Igénybe veheti-e a beruházás után a mikro- és kisvállalkozásokat megillető adóalap-kedvezményt egy újságospavilonok készítésével foglalkozó társaság, ha az anyagot és a készterméket saját tehergépkocsijával szállítja? A tehergépkocsit nyílt végű pénzügyi lízinggel vásárolta a kereskedelemmel foglalkozó társaság. Az áruszállításhoz vásárolt járművet fuvarozási tevékenységhez használja (tevékenységi körében a fuvarozás is szerepel, de eddig ebből árbevétele nem keletkezett).
Részlet a válaszából: […] ...szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdésének zs) pontja értelmében az adózás előtti eredményt csökkenti az adóév utolsó napján a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény előírása szerinti mikro-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Kisvállalkozási adóalap-kedvezmény: személygépkocsi vásárlása

Kérdés: Orvos, biztosítási ügynök és egyéb ügynöki tevékenységet folytató vállalkozó és társaság személygépkocsi-vásárlása esetén, ha a cégautóadót megfizeti, jogosult-e a beruházási adókedvezményre?
Részlet a válaszából: […] ...kedvezmény érvényesítése esetén az egyéni vállalkozónak az adott személygépkocsi után az érvényesítést követő négy adóévben cégautóadót kell fizetnie, továbbá ha az az egyéni vállalkozói tevékenység tárgyát képezi, és az egyéni vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Kisvállalkozási adóalap-kedvezmény: számítógép vásárlása

Kérdés: Ügyvéd, könyvelő, orvos munkájához számítógépet használ. 2001-ben, illetőleg 2002-ben új számítógép vásárlása esetén megilleti-e a beruházási adókedvezmény?
Részlet a válaszából: […] ...közé sorolt, a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, korábban használatba nem vett, kizárólag üzemi célú tárgyi eszköz adóévi együttes beruházási költsége után. Ha a számítógépet csak az ügyvédi, a könyvelési vagy az orvosi munkához használják,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

A magánszemély fogalma az adóalap-kedvezménynél

Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Tao-tv. 7. §-a (11) bekezdésének első mondatában megjelölt "magánszemély" fogalmát? Értelmezhető-e a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontjában szereplő magánszemélyre úgy, hogy csak áttételeken keresztül tulajdonos a magánszemély?
Részlet a válaszából: […] ...nélkül – használja. Tekintettel arra, hogy a Tao-tv. 7. §-ának (11) bekezdése azt írja elő, hogy a tag (részvényes) az adóév egészében magánszemély legyen, nem felel meg a feltételeknek, ha olyan társaság a tag (a részvényes), amelynek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Külföldről kapott osztalék

Kérdés: Részvénytársaságunknak van egy londoni cége. Ebben az évben hazautaltattuk az évek alatt összegyűlt nyereséget, amit természetesen az ottani nyereségadó szabályai szerint leadóztunk. A kettős adózás elkerülése céljából mi itthon a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...g) pontja alapján csökkenti az adózás előtti eredményt a tulajdonosi részesedésre kapott (járó) osztalék és részesedés címén az adóévben elszámolt bevétel (egyszeres könyvvitelt vezetőnél az ennek megfelelő adóköteles bevétel), kivéve az ellenőrzött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.
1
93
94
95
104