Reprezentáció vagy nem reprezentáció

Kérdés: A kft. meghívott szállító és vevő partnerei­nek képviselői, valamint egyes saját dolgozói részvételével szakmai, üzleti konferenciát, vevő-szállító találkozót kíván rendezni. A konferencián bemutatják a cég jelenlegi helyzetét, eredményeit, sikereit, a forgalmazott új termékeket, technológiák körét, továbbá a vevő-szállító partnerek üzleti megbeszéléseket is folytatnak. Napközben szakmai előadásokon, workshopokon vesznek részt a meghívottak, amelyeket cégünk dolgozói, illetve külső meghívott előadók fognak tartani. Mivel egész napos rendezvényről van szó, ezért délben ebédet, este pedig vacsorát, napközben kávét, üdítőt, szendvicset biztosítunk a vendégek részére. A vacsorát követően szórakoztató programot szervezünk. Az egész rendezvényt egy rendezvényszervező cég fogja lebonyolítani, ez a cég fog a felmerülő költségekről számlát kiállítani. Kérdésünk az, hogy a felmerülő költségek közül melyek minősülnek reprezentációnak és melyek nem?
Részlet a válaszából: […] A rövidített kérdésből is következik, hogy a szakmai, üzleti konferencián felmerülő költségeknek csak egy része minősül reprezentációnak.Az Szja-tv. szerint reprezentáció a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai rendezvény, esemény keretében,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.

Próbadarabok elszámolása

Kérdés: Az anyacég kereskedelmi árut küld belföldi leánycégének. Az árucikkek között vannak próbadarabok is, amelyek csomagolásán ezt feltüntetik, de az anyacég számlájában a cikkekre jellemző egységáron szerepelnek. Belföldön kiskereskedők felé értékesítenek, a részükre kiállított számlában a próbacikkek nulla értéken szerepelnek, mert ezeket ténylegesen nem értékesítik. A belföldön kiadott próbatermékekről havonta összesítő készül, amely alapján az anyacég helyesbítő számlát állít ki. Helyes ez a gyakorlat?
Részlet a válaszából: […]  Hiányos a kérdés, mert arról nem szól, hogy a kiskereskedőmit tesz a próbacikkekkel. Feltételezzük, hogy a jövőbeli vevők a próbadarabokalapján választják ki a megkedvelt árucikket. De mit történik az után, amikorazok a kipróbálásra alkalmatlanná válnak? Visszaküldik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.

Utazási bérlet nyugdíjas munkavállalónak

Kérdés: Társaságunk nyugdíjas munkavállalókat is alkalmaz. Mindenkinek biztosítjuk a BKV-bérletet a cégnél. Mivel a nyugdíjasoknak a BKV nem állít ki cégnévre szóló számlát, csak saját nevükre szóló számlát tudnak hozni havonta. Hogyan járok el helyesen adózás szempontjából? Megtehetem-e, hogy az Szja-tv. alapján a 70. § (1) bekezdés bc) pontja szerint csoportot képezek a cégnél, azaz a nyug­díjasoknak a nyugdíjasbérletet juttatásként adom havonta? Így az egyes meghatározott juttatásként megfizetem a 16% szja-t és a 27% ehót. Vagy csak úgy tudok adni a nyugdíjas dolgozóknak bérletet, hogy ők is a teljes árú havi bérletet veszik meg, és a béren kívüli juttatás szabályai szerint adózom le?
Részlet a válaszából: […]  Véleményünk szerint a második megoldás tekinthető jogszerűnek.A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. §(1a) bekezdésének b) pontjában foglalt régi-új szabály szerint a kifizetőtterhelő adó mellett adható juttatásnak minősül– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 22.

Termékminta térítés nélkül

Kérdés: A termékbemutatónak vannak-e törvényi előírásai? Közvetlenül nem értékesítjük az általunk előállított szappanokat, csak katalógus és web­­­­áruház útján. Ettől függetlenül tarthatunk termékbemutatót, ahol termékmintaként megismertetjük a vevőkkel a szappanokat? Ha térítés nélkül adjuk át a termékmintát, milyen adóvonzatai vannak?
Részlet a válaszából: […]  Ismereteink szerint a termékbemutató tartására vonatkozóankülön törvényi szabályozás nincs.Adózási szempontból az áruminta fogalmából kell kiindulni.Az Szja-tv. szerint árumintának minősül a képviselt termék(az adott esetben a szappan) olyan jellemző kisebb része vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 22.

Bérbeadó lemond a bérleti díjról

Kérdés: A Számviteli Levelek 256. számában az 5237. kérdéshez kapcsolódóan kiegészítésként kérdezem: ha a bérbeadó nyilatkozattal lemond a bérleti díjról, milyen adóvonzata van a bérbeadónál?
Részlet a válaszából: […]  Ha a bérbeadó lemond a bérleti díjról, ennek megfelelőenmódosítani kell a bérleti szerződést, és ezáltal megvalósul a térítés nélkülibérbeadás. A magánszemély bérbeadót ez esetben sem terheli személyijövedelemadó. Egyebekben a Számviteli Levelek 256. számában az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Rendezvényszervezésen étel, ital

Kérdés: A kft. rendezvényszervezéssel is foglalkozik. Van olyan megrendelője, aki a rendezvényre ételt, italt is kér. A kft. gyakorlata az, hogy az étel és ital árát nem tünteti fel külön a megrendelő részére kiállított számlán. Kérdés, hogy a rendezvényszervezéssel foglalkozó kft. az étel- és italszámlákat milyen jellegű költségként számolhatja el, áfát visszaigényelhet-e, lehet-e reprezentáció, illetve milyen adókat kell utána fizetni?
Részlet a válaszából: […]  A rendezvényszervezéssel foglalkozó kft.-nél a vásárolttermékeket, igénybe vett szolgáltatásokat – ha azokat tételesen nem számlázzatovább – a rendezvényszervezés érdekében felmerült költségként kell(elsődlegesen az 5. számlaosztályban) elszámolni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 8.

Telefonhasználat adózása

Kérdés: Ellentmondást vélek a 4938. és a 2775. kérdés válasza között. Ha nincs tételes elkülönítés, akkor belép a 20 százalékos kötelezettség, és ez alól csak akkor lehet mentesülni, ha legalább ezt az összeget a 2775. kérdésre adott válasz szerint kiszámlázzák. Míg a 4938. kérdésre adott válaszban azt írják, ha megtéríttetik a 20 százalékot, azt nem lehet számlázni. Visszakerestem az összes témában írt válaszukat, mindenhol számlázásról (áfával) írnak a vélelmezett 20 százalék után is. Most mi változott? A kifizető a szolgáltató számlája végösszegének a 20 százalékát megtérítteti a magánszemélyekkel, ezt számlázni nem lehet. Ennek a tételnek a könyvelésénél miért nem kell számlázni?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre a rövid válasz az, hogy a számlázás,illetve nem számlázás kérdésében nincs változás. A Számviteli Levelek 136.számában a 2775. kérdésre adott válaszban valóban utalás van a kiszámlázásra.(Ezenkívül még legalább 15 kérdés foglalkozik ezzel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.

Reprezentáció, üzleti ajándék

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a reprezentáció és üzleti ajándék 2011. évi szabályait, kizárólag társaságiadó-alanyok szempontjából! A megváltozott szabályokat ellentmondásosan értelmezzük. Az Szja-tv. meghatározza a reprezentáció fogalmát, azt, hogy nem terheli szja, de a társaságiadó-alapot növelő tétel. Akkor mire vonatkozik az a rendelkezés, mely szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül pl. a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés? Munkatársaink szakmai konferencián vesznek részt, és a részvételi díjat tartalmazó számlában elkülönítetten szerepel az étkezés díja, akkor az reprezentáció? Az üzleti ajándék szintén értelmezési problémákat vet fel, ha nem haladja meg a minimálbér 25%-át, és ha meghaladja (ez utóbbi az összevont adóalap része); ez utóbbit hogyan kell könyvelni? Mit kell a társaságiadó-alapnál figyelembe venni? Problémát vet fel az üzleti vendéglátás értelmezése is! Reprezentáció
Részlet a válaszából: […] A reprezentáció értelmező rendelkezése 2011-ben lényegébennem változott. A hatályba lépett szabályozás azonban egyértelművé teszi, hogy areprezentáció feltételei szerinti juttatások, szolgáltatások nem minősülnekreprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Igazolás az üzleti ajándékról

Kérdés: Mi a teendő, ha üzleti ajándékot adunk a minimálbér 25 százalékát meghaladó értékben? (Értelmezésünk szerint ajándék csak magánszemélynek adható, társaságnak nem. Utóbbi esetben térítés nélküli átadásról van szó!) Véleményünk szerint: a belföldi magánszemélynek igazolást adunk az átadott ajándék áfás értékéről. Társaságunknál a tétel társaságiadó-alapot növel, és áfáját is meg kell fizetnünk (ha a beszerzéskor azt visszaigényeltük). Külföldi magánszemély esetén van-e értelme igazolást kiadni a szerzett jövedelemről?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban annyit, hogy a minimálbér 25 százalékát meghaladóértékű ajándék – teljes összegében – nem minősül üzleti ajándéknak. Ilyenesetben az üzleti ajándék teljes piaci értéke (nem csak a minimálbér 25százalékát meghaladó rész) a magánszemély adóköteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Üzleti ajándéknak nem minősülő ajándék

Kérdés: A társasági adó alanyai vagyunk. Cégünk gyakran ad üzleti ajándékot partnereinek. Úgy hallottam, hogy 2011-től a 19 500 Ft-ot (a minimálbér 25%-át) meghaladó ajándéknál a partner adózik, cégünknek pedig a 27% egészségügyi hozzájárulást kell megfizetnie, míg a 19 500 Ft alatt a társaságiadó-alapot kell növelnünk, és nincs további adóvonzata. Kérdésem, hogy a 19 500 Ft feletti ajándéknál is meg kell növelni a társasági­adó-alapot? Mi a könyvelési tétel mindkét esetben?
Részlet a válaszából: […] Aválaszt azzal kezdjük, hogy nem pontosak az információi.AzSzja-tv. 3. §-a 27. pontja szerint üzleti ajándék a juttató tevékenységévelösszefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatokkeretében adott, a minimálbér 25 százalékának megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.
1
4
5
6
13