Székhelynek minősülő lakhely felújítása

Kérdés: A kft. házaspár tulajdonosainak lakhelye a cég székhelye is egyben. Oktatásszervezéssel, pályázatkészítéssel foglalkoznak. A ház egy részét irodának alakították át, az alkalmazottak odajárnak dolgozni. Az egyik tulajdonos bérleti díjat számláz a használatért. A kft. márciustól egy ingatlant bérel erre a célra, mivel az irodát "kinőtték". Ott minden felmerült költséget elszámolnak. A székhelyen továbbra is maradt az iroda, vezetői központ, raktár. A székhely (a ház) felújítása esedékessé vált. Homlokzatfestés, fűtéskorszerűsítés, kültéridíszburkolat-csere, kazáncsere, bútorcsere, konyhai gépek cseréje, valamint könnyűszerkezetes raktár építése. Elszámolhatók-e ezek a kft.-nél költségként vagy beruházásként, részben vagy egészen? Ha igen, milyen megállapodás, nyilvántartás szükséges hozzá?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban annyit, önmagában az a tény, hogy a székhely atulajdonosok lakhelye, nem lehet jogcím a tényleges használattól elérőenfelmerülő költségek, elvégzendő felújítási, beruházási munkák elszámolására.Ebből az következik, hogy elsődlegesen azt kell tisztázni, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Társasház tetőterének hasznosítása

Kérdés: Hatlakásos, magánszemélyek tulajdonában lévő társasház alanyi adómentes. A közös költségen kívül semmilyen bevétele nincs. Egyszerűsített beszámolót készít egyszeres könyvvitel alapján. A társasház eladná a tetőterét lakásépítés céljára. A tetőtér értékesítéséből származó bevételt teljes egészében a társasház közös részeinek a felújítására kívánja fordítani. Milyen adófizetési kötelezettségei vannak az eladónak és a vevőnek? Hogyan kell ezeket a társasháznál könyvelni? Ha a vevő az ellenértéket készpénzben fizeti ki? Ha a vevő az ellenértéket nem fizeti ki készpénzben, de a teljes vételárral azonos összegű felújítási munkát fog végezni?
Részlet a válaszából: […] A válasznál az Szja-tv. 75. §-ának (3) bekezdésébenfoglaltakból kell kiindulni, mely szerint a közös tulajdon tárgyát képezőingatlanrész átruházása esetén a bevétel 25 százaléka minősül jövedelemnekazzal, hogy ezen érték igazolt költségekkel nem csökkenthető. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Egyszeres könyvvitel egyesületnél

Kérdés: Kérdezem, hogy az a közhasznú egyesület, amelyik egyszeres könyvvitelt, pénztárkönyveket, naplófőkönyvet vezet, miként könyvelje a nem adóköteles bevételt? Mivel nem végez vállalkozási tevékenységet, kiadásai is csak nem adókötelesek lehetnek? 2009-ben veszteséges lett, a veszteség ilyenkor a Tartalék soron szerepel negatív előjellel? Mikor beszélhetünk tőketartalékról egyesületnél? Ha az egyesület végez vállalkozási tevékenységet, hogyan kell kiszámítani az adóját?
Részlet a válaszából: […] A közhasznú egyesület is az Szt. hatálya alá tartozik, ésmint ilyen, ha egyszeres könyvvitelt vezet, az Szt. előírásait kell figyelembevennie. A számviteli előírások szerint a közhasznú egyesületnek is az üzleti (anaptári) év végével egyszerűsített mérleget és az üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Vízdíjkedvezmény

Kérdés: Önkormányzati feladatot ellátó nonprofit kft. dolgozóinak rendszeresen ad vízdíjkedvezményt. A vízdíj teljes összegét kiszámlázza részükre, és ebből vonja le a kedvezmény összegét. Helyesen jár-e el a cég, ha a vízdíj teljes összegét árbevételként könyveli (T 311 – K 911, 467), a kedvezményt pedig költségként (T 5 – K 311)? A kedvezmény után megfizeti az adót és a járulékokat, mint a természetbeni juttatások után?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapjántermészetbeni juttatás a munkáltató által valamennyi munkavállaló részéreazonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék,nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.

Áfa-visszaigénylés bevétel hiánya esetén

Kérdés: A pályázati forrás felhasználásával megvalósuló projekt eredményeként adóköteles bevétel várható 2-3 év múlva. A projekthez kapcsolódó bizonylatokat elkülönítetten kezeljük, nem arányosítunk, bár arányosításra kötelezett áfaalanyként nyújtottuk be a pályázatot. Mikor és hogyan tudjuk érvényesíteni a levonható áfát? Már a felmerülést követően élhetünk a visszaigényléssel?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt hivatkozni kell az Áfa-tv. 123. §-ának (2)bekezdésére, mely szerint az előzetesen felszámított adó levonható és le nemvonható részének megállapításához az adóalany köteles olyan megfelelőenrészletezett nyilvántartást alkalmazni, amely az adólevonási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Cégtelefon áfája

Kérdés: Eddig a bejövő telefon- és internetszámlák 20%-át közvetített szolgáltatásként számoltuk el, és továbbszámláztuk dolgozóinknak, illetve ezen 20%-nyi résznek nem helyeztük levonásba az áfáját. A maradék 80%-ból 70%-ot telefonköltségként az 5. számlaosztályban könyveltünk, és levonásba helyeztük ezen rész után az áfát. A maradék 80%-ból 30%-ot telefonköltségként az 5. számlaosztályban könyveltünk, és nem vontuk le ezen rész áfáját. Így nem volt olyan rész, ami után természetbeni hozzájárulásként személyi jövedelemadót kellett volna fizetnünk. Nem tudom értelmezni azt, ha a cégtelefon használata a számla alapján tételesen nem különíthető el, a kifizetőt terhelő áfás kiadás 20%-át mindenképpen magáncélú használatnak kell tekinteni. Helyesen jártunk el? Jó volt ez az elszámolás 2008. évben, illetve maradhat ez 2009. évben is?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a 2008. évi elszámolás nem mindenbenfelel meg az Szt., az Áfa-tv., az Szja-tv. követelményeinek. A kérdés szerint a magáncélú használatot nem tételeskigyűjtéssel állapították meg, hanem a bejövő telefon- és internetszámlák -áfát is magában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.

Internetszolgáltatási díj adó- és járulékterhei

Kérdés: Mikrovállalkozásunk (betéti társaság) havi bruttó 6000 Ft internetszolgáltatási díjat (internetet csak munkára és bevallások elküldésére használjuk!) elkönyvelheti-e költségként? A számla 1000 Ft-os áfatartalmát nem vonjuk le! Kell-e esetleg járulékot fizetni az internetszolgáltatás magánhasználatát feltételezve?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdésének mb) pontja szerintadóköteles természetbeni juttatásnak minősül a helyi és távolságitávbeszélő-szolgáltatás (SZJ 64.20.11 és 64.20.12), mobiltelefon-szolgáltatás(SZJ 64.20.13), továbbá az internetprotokollt alkalmazó beszédcélú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Társasházi elszámolások (tulajdonos társaságok)

Kérdés: A társasház tulajdonosai jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaságok, az Áfa-tv. és a Tao-tv. alanyai. Minden tulajdonosnak van épületrésze, valamint közös az udvar, a kapu. Az udvar egy része eladásra kerülhet. Ezért a társasház az ingatlan értékesítése és bérbeadása esetére is áfafizetési kötelezettségre bejelentkezett. Kérdéseim egyrészt az ingatlan értékesítésével keletkező jövedelem személyi jövedelemadójához kapcsolódnak, másrészt annak felhasználásához, a társasháznál felmerülő költségek elszámolásához.
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban annyit, hogy a fentiekben az eredeti kérdésnekcsak a lényegét idéztük, a kérdés részleteire a válaszban visszatérünk.A válasz csak azokra a társasházakra vonatkozik, amelytársasházak tulajdonosai kizárólag jogi személyiséggel rendelkező belfölditársaságok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Változó munkahely esetén napidíj

Kérdés: Építőipari jellegű szolgáltatás (faanyagvédelem) a tevékenységünk, megbízásaink a székhelytől és a telephelytől távol, többnapos időtartamúak. A belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő dolgozók élelmezési költségtérítését a 278/2005. (XII. 20.) sz. kormányrendelet szabályozza. Kiküldetésnek minősül-e, és elszámolható-e napidíj, ha a munkaszerződés szerint "a munkavállaló munkáját változó munkahelyen, heti 40 órában végzi", de a telephelytől a távolság miatt naponta a bejárás nem oldható meg, ezért a munkavégzés helyén szállást, szállodai elhelyezést biztosítunk számára, számukra? Ha a napidíj elszámolható, akkor az 500 Ft napidíjátalány. Az annál kevesebb természetben nyújtott élelmezés számlakülönbözete a munkavállaló részére kifizethető-e?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. fogalmi rendszerében a hivatali célú üzletiutazás alatt a magánszemély saját jövedelemének megszerzése érdekében, vagy azőt foglalkoztató, megbízó más személy (vállalkozó, társaság, szervezet stb.)tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Beruházás magánszemélytől bérelt bérleményben

Kérdés: Magánszemély üzlethelyiséget ad bérbe egyéni vállalkozónak, aki a gázt szeretné bevezettetni a bérelt ingatlanba. Megállapodnának abban, hogy a beruházás költségei fejében a bérlő nem fizet bérleti díjat. Kérdésem, hogy a bérbeadónak ebben az esetben is ki kell-e állítania a bérleti díjról a számlát és az szja-t is megfizetni, illetve a beruházást a bérbevevőnek vagy a bérbeadónak kell nyilvántartania?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt esetben két gazdasági eseményről van szó.Az egyik az, hogy a bérlő beruházási munkákat végez a magánszemélytől béreltbérleményben, a másik pedig az, hogy a magánszemély az üzlethelyiséget bérbeadja az egyéni vállalkozónak. Az egymás közötti –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 28.
1
5
6
7
13