602 talált cikk az adókötelezettség kifejezésre

Kérdés: Versenyek szervezésével foglalkozó közhasznú egyesület pénzdíjas sakkcsapatversenyt rendez. A díjalapot a támogatók (szponzorok) által átutalt adomány, támogatás és a beszedett nevezési díjak adják együttesen. A verseny minősítés megszerzésére jogosítja a résztvevőket, melynek indulási feltétele a sportági szakszövetségnél kiváltható éves versenyengedély. A versenyengedély mindenki számára elérhető, kiváltható – megfelelő regisztrációs díj ellenében –, akár profi, akár amatőr játékos. Díjazás: a győztes csapatnak pénzdíj + kupa, a II-VI. helyezetteknek pénzdíjak. A csapatversenyen az egyéni legjobb pontszerzők külön díjazásban részesülnek, az egyéni kategóriában győztes kupát is kap. Milyen adók és járulékok terhelik a kifizetőt? A kupa tárgyjutalomnak minősül?

Kérdés: A társasház tulajdonosai jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaságok, az Áfa-tv. és a Tao-tv. alanyai. Minden tulajdonosnak van épületrésze, valamint közös az udvar, a kapu. Az udvar egy része eladásra kerülhet. Ezért a társasház az ingatlan értékesítése és bérbeadása esetére is áfafizetési kötelezettségre bejelentkezett. Kérdéseim egyrészt az ingatlan értékesítésével keletkező jövedelem személyi jövedelemadójához kapcsolódnak, másrészt annak felhasználásához, a társasháznál felmerülő költségek elszámolásához.

Kérdés: A bt. 10-10 ezer forinttal alakult, ez szerepel a társasági szerződésben. A társaság 2007-ben átalakult kft.-vé. A taggyűlés az eredménytartalékból – az átalakulás során – a jegyzett tőkét 20 ezer forintról 3 millió forintra emelte fel, amelyből mindkét tag 1500-1500 E Ft-tal rendelkezik. Az egyik tag 2008. október 1-jével a kft.-ből ki akar lépni, az üzletrészét felajánlotta a másik tagnak 10 ezer forintért. (Így nincs jövedelme, mert az üzletrészt a bt. alapításakor befizetett 10 ezer forinttal szerezte.) Úgy gondolom, az 1500 E Ft és a 10 E Ft közötti különbözet után a kilépő tagnak kell megfizetnie a 25 százalékos adót, neki kell bevallania és befizetnie. A társaságnak csak annyi feladata van, hogy a tagváltást átvezetteti a cégnyilvántartáson, és bejelenti az APEH-nek. Ha a kilépő tag valóban 10 ezer forintért adja el az üzletrészt, akkor az eladást gyakorló tag árfolyamveszteséget számol el, ami miatt viszont nem lesz adófizetési kötelezettsége.

Kérdés: Egy több mint tízéves múlttal rendelkező társaság társaságiadó-alapja 2003. évtől folyamatosan negatív. Elhatárolás iránti kérelmet csak a 2007. évi negatív adóalapra nyújtott be. A kérdés, hogy 2008. év folyamán termelődő pozitív adóalapból csak a 2007. évi negatív adóalap vonható le?

Kérdés: A mikrovállalkozás mérleg (forrás)-adatai az elmúlt években így alakultak: 2005. év: Eredménytartalék: 1,0 M Ft; mérleg szerinti eredmény: 3,0 M Ft 2006. év: Eredménytartalék: 4,0 M Ft; mérleg szerinti eredmény: -2,0 M Ft 2007. év: Eredménytartalék: 2,0 M Ft; mérleg szerinti eredmény: -0,8 M Ft 2008. év: Eredménytartalék: 1,2 M Ft; tervezett mérleg szerinti eredmény: -1,0 M Ft. A társaság likvid, pénzeszköze van, de beruházások következtében az elmúlt két évben (2006-2007) veszteséges volt, és 2008. évben is az lesz. (2007. évre a minimumadót megfizette!) Kérdés: hány éven keresztül lehet veszteséges egy vállalkozás? Mikor kell adóhatósági engedély a több éven át tartó veszteségességhez? Az adóhatósági engedély csak akkor szükséges a folyamatosan veszteséges cégeknek, ha a veszteségét az előző (elmúlt) évekről határolja el?

Kérdés: Kapcsolódva a 3767. számú kérdéshez, kérdezem: A külföldi kiküldetés 15 eurós napidíjának 30%-át adóként kell befizetni? Vagy ha teljes mértékben kifizetjük a 15 eurót, akkor a 30%-a után járulékot kell fizetnie a bt.-nek, mert a napidíj 30%-a jövedelemnek minősül? Pontosan csak 10,5 eurót lehet kifizetni? (Milyen jogszabály írja elő?) "A megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyam" – írják. Melyik jogszabály rendelkezik erről?

Kérdés: Társasházunk tetőterét értékesíti egy beruházónak. Az adásvételi szerződés szerint a vételár 10 M Ft, amiből 625 000 Ft-ot készpénzben teljesítenek, a különbözetet épületrészek felújításával egyenlítik ki. Ezenfelül a vételár 2-3 szorosa mértékben "az általa létrehozott ingatlanok értékesíthetősége érdekében saját költségére... egyéb helyreállítási-felújítási munkák elvégzésére is" jogosult a beruházó. Ennek részeként építi ki pl. a jövőbeni 4 szintes házban a liftet, újítja fel a pincét, végzi el a megerősítési munkálatokat. Kérdésünk, van-e a társasháznak adózási kötelezettsége a jelenlegi jogszabályok szerint, fenti jogügylet kapcsán? Az értékesítést az adásvételi szerződés aláírását követően milyen számlázási, dokumentálási kötelezettség terheli?

Kérdés: A társaság 2006-ban élt a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének dzs/a) pontja adta lehetőséggel, és csökkentette adóalapját a nem realizált árfolyamnyereséggel. Az adó alapja a többi módosító tétel után 5000 E Ft volt. A nem realizált árfolyamnyereség 8000 E Ft volt, így a végső adóalap -3000 E Ft lett. A 8. § (1) bekezdésének dzs/b) pontja értelmében a korábbi években a 7. § (1) bekezdésének dzs/a) pontja szerint figyelembe vett összeget az eszköz vagy kötelezettség kikerülésekor növelő tételként szerepeltetni kell az adóbevallásban. A fentiek szerint az következne, hogy a rossz döntés miatt csökkentő tételként csak 5000 E Ft-ot tudott érvényesíteni a cég, viszont 8000 E Ft-ot kell a kikerüléskor "visszaadnia" az adóalapba. Ez viszont ellentmondana minden adójogszabály szellemiségével. Mi a helyes eljárás a fenti esetben?

Kérdés: Az evás bt. beltagja folyamatosan veszi fel a bankból az evázott számlák ellenértékét (bevételeket). Kell-e valamilyen nyilvántartást vezetni az üzleti év során felvett összegekről? Kell-e jegyzőkönyv vagy nyilvántartás ezeknek az összegeknek a bel- és kültag közötti megosztásáról?

Kérdés: Ha egy ingatlan vonatkozásában vételi jogot alapít a magánszemély tulajdonos 2008-ban, akkor a vételár után felmerülő adókötelezettsége mikor válik esedékessé? A vételi jog alapításakor (a vételi jogot alapító szerződést is benyújtják a földhivatalhoz, amely a vételi jogot be is jegyzi), vagy akkor, amikor a magánszemély vevő a vételi jogot gyakorolja, és ennek alapján kéri a tulajdonjog bejegyzését majd pl. két év múlva?