575 cikk rendezése:
331. cikk / 575 Ingyenes vagy kedvezményes képzés
Kérdés: A Balatonon és/vagy a Dunán levő, 8-10 főt befogadni képes hajó bérleti díja – mely alvállalkozók, teljesítési segédek oktatásával és tréningjével kapcsolatos – elszámolható-e adó- és járulékmentesen a társaságnál?
332. cikk / 575 Anyavállalat által juttatott részvényopció (szja)
Kérdés: Terheli-e a magyar céget adó-, járulékfizetési kötelezettség a vele munkaviszonyban álló (magyar magánszemély) vezető tisztségviselő részére a külföldi anyavállalat által juttatott részvényopció miatt? A magánszemély az anyacég részvényeiből kaphat majd, de csak meghatározott idő elteltével. Jelenleg még az sem tudható, hogy pontosan hány db részvényre lesz jogosult, mert a darabszám a cég jövőbeli teljesítményétől függ. Árnyalja a képet az is, hogy ez a "juttatás" nincs kiszámlázva a magyar cég felé, csupán a magánszemély kap róla értesítést, semmilyen más bizonylat nem születik róla. Esetleg köteles-e a magánszemély ez után adót, járulékot fizetni? Vagy esetleg köteles-e a külföldi anyavállalat valamiféle adatszolgáltatásra, fizetésre a juttatás miatt?
333. cikk / 575 Egyéni vállalkozó termőföldjének bérbeadása
Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó termőfölddel rendelkezik, tulajdonjogilag mint magánszemély. Ezen földterületek egy részét bérbe adja bérleti díj ellenében. Másik részét az egyéni vállalkozása rendelkezésére bocsátja. Az egyéni vállalkozó a rendelkezésére bocsátott földterület után számolhat-e el bérleti díjat, mint magánszemély kaphat-e bérleti díjat az egyéni vállalkozástól?
334. cikk / 575 Közösségen belüli vevői készlet
Kérdés: Társaságunk egy EU-tagállamban működő alapanyaggyártóval köt bizományosi szerződést, mely szerződés alapján cégünk a saját nevében értékesíti a külföldi gyártó által előállított anyagokat Magyarországon. A gyártó a megállapodás alapján behoz egy meghatározott készletet forgalmazási céllal. Ebből mi folyamatosan értékesítünk, s hó végén havi elszámolást küldünk az értékesített, illetve a nálunk még készleten lévő (havi leltár) áruféleségekről. A jelentés alapján a külföldi szállító számlát készít a tárgyhónapban eladott áruról, ami alapján mi eleget teszünk az áfafizetési (és -bevallási) kötelezettségünknek. Kell-e valamit jelentenünk, bevallanunk, amikor a bizományosi készletet behozzák az EU-tagállamból (Szlovákia), s letárolják nálunk értékesítési megbízással bizományosi konstrukcióban? Milyen bizonylatot kell kapnunk a szállítótól a számlán kívül, ami bizonyítja az általunk továbbértékesített áru külföldi eredetét, tekintettel arra, hogy az eladott árukról az elszámolás (külföldi szállító általi számlázás) havonta történik, fuvarokmány pedig csak a fogyás függvényében történő esetenkénti beszállításkor biztosított? Milyen jelentési, adózási kötelezettség keletkezik, ha a külföldi cég az anyagféleségekből mintamennyiséget hoz be ellenérték nélkül próbára, tekintettel arra, hogy Magyarországon ismeretlen márkanevű alapanyag bevezetéséről van szó?
335. cikk / 575 Előleg figyelembevétele az arányosításnál
Kérdés: A 2005. évi CXIX. törvény 182. §-ának (9) bekezdése szerint a támogatás miatti arányosítást csak a 2005. december 31. napját követő beszerzések esetén lehet először mellőzni. Értelmezésemben a beszerzések (termékbeszerzések és szolgáltatás-igénybevételek) tekintetében a számlán szereplő teljesítési időpont alapján kell az arányosítási kötelezettséget elbírálni. A termékbeszerzések és szolgáltatás-igénybevételek tekintetében az Áfa-törvény 16. §-a a fizikai teljesítés alapján határoz meg teljesítési időpontot. A 2005. évi kezdésű építési beruházás esetében az építési szerződésben a felek részteljesítési időpontot, részszámlázási lehetőséget nem kötöttek ki, ezzel a teljesítés időpontjának a beruházás befejezésének időpontját (2006. év) tekintették. A pénzügyi finanszírozhatóság érdekében a szerződésben 2005. évben két alkalomra, 2006. évben egy alkalomra összegszerűen meghatározott előlegfizetési kötelezettség került elfogadásra, és majdan folyósításra. Kérdésem az, hogy a 2005. évi előleg áfatartalma vonatkozásában fennáll-e az arányosítási kötelezettség?
336. cikk / 575 Kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye
Kérdés: Egy kft. 2005. év végén új üzletet vásárolt bérbeadás céljából. Az épület után 2005. évben kisvállalkozói kedvezményt vett igénybe, de a létesítményt nem helyezték üzembe, csak 2006. évben. A 2005. évi befejezetlen beruházás értéke nem tartalmazta az illeték értékét. 2006. évben a beruházás értéke csak az illeték értékével növekedett. Igénybe lehet-e venni a 2006. évben kifizetett és befejezetlen beruházásként lekönyvelt illeték értékének épületre eső összege után a kisvállalkozói kedvezményt 2006. évben?
337. cikk / 575 Szállodaüzemeltetés és bérbeadás esetén áfaarányosítás
Kérdés: A cég 2006-ban vásárolt egy ingatlant, melyből az átalakításokat és modernizálásokat követően 2007-ben rendeltetésszerű használatbavételi dátummal szállodát kíván nyitni és üzemeltetni, de bérbe is kíván adni az ingatlan területéből étterem üzemeltetéséhez. 2006-ban az áfa tekintetében kell-e arányosítani a 2007-es előzetes adatok alapján?
338. cikk / 575 Belföldön tartott vevői készlet áfája
Kérdés: Magyar leányvállalatnak dán anyavállalat kíván átadni olyan árukészletet, amelyet a dán fél egy magyar logisztikai központban raktároz. A magyar leányvállalat részéről ez Közösségen belüli termékbeszerzésnek minősül-e, vagyis helyes-e, ha a dán anyavállalat áfa nélkül számlázza ki az átadott árukészletet?
339. cikk / 575 Egyéni vállalkozó pénzkezelési szabályzata
Kérdés: A 2897. kérdéshez kapcsolódóan az egyéni vállalkozó köteles-e kézi úton a pénzforgalom tételeit a pénztárkönyvbe tételesen naponta beírni? Vonatkoznak-e rá a pénzkezelési szabályozások?
340. cikk / 575 Szolgálati lakás adókötelezettsége
Kérdés: Egy bt. lakást vásárolt, melyet szolgálati lakásként tart nyilván, és utána értékcsökkenést számol el. A lakásban a bt. egyik munkavállalója és egyben tagja lakik. Milyen adófizetési kötelezettségek terhelik a bt.-t?
