200 talált cikk az alapítvány kifejezésre

Kérdés: Az Szt. szerint a társaság által adott, pénzügyileg rendezett, visszafizetési kötelezettség nélküli támogatás, juttatás összegét el lehet számolni az egyéb ráfordítások között, amennyiben az adott támogatás, juttatás a költségek (ráfordítások) ellentételezését szolgálja, illetve a rendkívüli ráfordítások között, amennyiben véglegesen átadott (jellemzően fejlesztési célra szolgáló) pénzeszköz. A térítés nélkül átadott eszköz, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás értékét pedig a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni. Szeretném tisztázni a támogatás, illetve térítés nélküli eszközátadás, szolgáltatásnyújtás közötti különbséget. Támogatási szerződés alapján pénzeszközön túl átadható-e véglegesen termék, illetve nyújtható-e ingyenes szolgáltatás? Mi a különbség a támogatási szerződés keretében átadott eszköz, ingyen nyújtott szolgáltatás, illetve az Szt. szerint a rendkívüli ráfordításként elszámolandó ingyen átadott eszköz, valamint az ingyen nyújtott szolgáltatás között?

Kérdés: Más fórumon azt az információt kaptam, hogy díjazás nélküli megbízási szerződés bárkivel köthető, függetlenül attól, hogy a gazdasági társasághoz milyen jogviszony fűzi. A Ptk. 478. § (1) bekezdése szerint: "A megbízó díj fizetésére köteles, kivéve ha az ügy természetéből, illetőleg a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott az ügy ellátását ingyenesen vállalta." Milyen esetben lehet ingyenes megbízási szerződést kötni és kivel? Olyan magánszeméllyel is lehet ingyenes szerződést kötni, akinek nincs tagsági jogviszonya, akár egy "külsőssel" is? Az ingyenes szerződés nem minősül "feketefoglalkoztatásnak"?

Kérdés: Alapítványunk uniós pályázati támogatás keretében fejlesztési támogatást kap euróban. Az alapítványnak csak forintszámlája van, a beérkezett összeget a pénzintézet értesítője alapján könyveljük a bank által jóváírt összegben. A támogatási összeg elszámolására ugyanazt a módszert kell alkalmazni, mint a kötelezettségeknél, azaz napi választott árfolyamon kell nyilvántartásba venni, és a különbözetet árfolyam-különbözetként elszámolni? A támogatási összeggel devizában kell elszámolni, az eszközök beszerzése, az értékcsökkenés elszámolása viszont forintban történik. A halasztott bevétel elszámolásakor is keletkezik árfolyam-különbözet? Párhuzamosan könyvelni kell devizában és forintban is minden tételt?

Kérdés: A kozmetikai krémeket értékesítő kft. úgy szeretne támogatni egy alapítványt, hogy minden megvásárolt termék árából 10 forintot juttatna az alapítványnak. A terméken ezt feltüntetnék. Milyen szerződés szükséges ehhez? Hogyan kell elszámolni? Milyen társaságiadó-vonzata van?

Kérdés: Kutatás-fejlesztési tevékenységgel bíztunk meg egy alapítványt 2009-ben. Az alapítvány két évig számlázta ennek a díját, amellyel csökkentettük az innovációs járulék összegét. A díjat a beruházási számlára tettük, majd ha befejeződik, aktiválni fogjuk kísérleti fejlesztésként. A szerződésben vállalt fejlesztés nem járt eredménnyel, az alapítvány ismételten megpróbálja azt eredményesen befejezni. Mit kell tenni a beruházási számlán lévő projekt értékével, amennyiben eredménytelenül zárul a megrendelt kutatás-fejlesztés? Az innovációs járulék két évben történő csökkentése is jogosulatlan volt?

Kérdés: Alapítványunk 24 millió forintot nyert európai uniós pályázaton. A támogatás mértéke 100%. Ebből 22 162 500 Ft értékben informatikai eszközöket szereztünk be, a beszerzést a szállító finanszírozta. A számlát az alapítvány kapta, de a kiegyenlítés közvetlenül a szállítónak átutalással történt. 1 837 500 Ft a projektlebonyolítás költsége, amelyet az alapítvány közvetlenül kap meg. 620 E Ft előleget folyósítottak. Hogyan történik az előleg és a szállítói számla, a számlakiegyenlítés könyvelése pénzmozgás nélkül?

Kérdés: Közhasznú besorolással rendelkező alapítvány főtevékenysége a kutatás-fejlesztés. E tevékenysége körében innovációs témájú projekteket indít, amelyek különböző nagyvállalkozások kutatási-fejlesztési tevékenységéhez illeszkednek. A megrendelt kutatási, fejlesztési tevékenység teljesítését követően az alapítvány az ellenértéket számlázza a vállalkozásoknak. Tekinthető-e ez az alapítvány közhasznú tevékenységének?

Kérdés: Z kft. tartozása a hitelintézet felé 5 millió forint. A Z kft. tartozását átvállalta Y kft. A hitelintézet elfogadta a tartozásátvállalást. 2011. 09. hónaptól Z kft.-nek nincsen tartozása a hitelintézet felé (T 45 – K 98). Z kft. várható tao-alapja (tartozásátvállalás nélkül): 4 millió forint (-). 2011. 09. hónaptól az Y kft.-nek 5 milliós tartozása van a hitelintézet felé (T 88 – K 45; T 39 – K 88) (hiteltörlesztés: T 45 – K 38; T 88 – K 39). Y kft. várható tao-alapja (tartozásátvállalás nélkül): 8 millió forint (+) nyereség. Z kft. csökkentheti-e az átvállalt 5 millió forintos tartozással a 2011. évi társaságiadó-alapját? Az Y kft.-nek növelni kell-e a társaságiadó-alapját az átvállalt tartozás (88-as főkönyvi számlaszám egyenlege) összegével?

Kérdés: Érdekvédelmi szervezet egyik rendezvényén adományokat kíván gyűjteni elhunyt tagjuk családjának megsegítésére (adományláda formájában). Kérjük segítségüket, hogy a befolyt összeget hogyan kell lekönyvelni? Kell-e társasági adót fizetnie utána az érdekvédelmi szervezetnek? Valamint az adomány átadása az Szja-tv. szerint tekinthető-e adómentesnek az adományozónál és az adományt elfogadó családtagnál? Vagy az érdekvédelmi szervezet csak az Szja-tv. 1. számú melléklet 3.3 pontjában meghatározott mértékig adhat pénzben támogatást?

Kérdés: Közhasznú alapítványunk nevesített közhasznú tevékenységei: tudományos tevékenység, kutatás, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés. Cél szerinti tevékenysége keretében hazai és külföldi továbbképzésekre, konferenciákra ad lehetőséget pályázati jelleggel elsősorban az egészségügyben és tudományos környezetében munkálkodók részére. Általában teljes egészében fedezi a résztvevők költségeit, de van, hogy szállást nem tud téríteni. Támogatóink részben az érintett területről kerülnek ki, például gyógyszerforgalmazók, egészségügy körüli cégek, amelyeknek az ez irányú kutatás, szakmai fejlődés lényeges. A továbbképzésekre, pályázatokra a meghirdetést követően pályázati lapon lehet jelentkezni. Döntés egyedileg a kuratórium kezében van. Figyelembe véve a fent részletezett tevékenységünket, vonnak-e maguk után bárminemű szja-kötelezettséget a továbbképzésekben, konferenciákon részt vevőknél a 2011. évi szja-változások? Megítélésünk szerint az utaztatottaknak nem keletkezik szja-kötelezettsége.