Találati lista:
81. cikk / 196 Alapítvány vállalkozói bevétele
Kérdés: Közhasznú alapítvány az induló tőkét államkötvényben, diszkontkincstárjegyben és befektetési jegyben tartja. A felsoroltak közül melyiknek a hozama számít vállalkozási bevételnek? Ha csak az éven túli befektetések számítanak vállalkozási tevékenységnek, változik-e a helyzet, ha ezeket rövid lejáratúvá teszi, és 2012-ben értékesíti is? Amennyiben az államkötvényeket névérték fölötti áron vásároltuk, helyesen jártunk-e el akkor, ha azokat az aktuális kamattal csökkentett áron vettük állományba az egyszeres könyvelésről a kettős könyvelésre történő átálláskor?
82. cikk / 196 Alapítvány szakképzési hozzájárulása
Kérdés: Alapítványnak kell-e szakképzési hozzájárulást fizetnie olyan megbízási jogviszony után, amely után szociálishozzájárulásiadó-kötelezettsége keletkezik? Az alapítványnak nincs közhasznúsági besorolása.
83. cikk / 196 Alapítói vagyon kamatának kiosztása
Kérdés: Alapítvány könyvelésével is foglalkozom. Az alapító egy rt., aki letétbe helyezett 1992-ben egy jelentős összeget azzal a céllal, hogy az rt.-től nyugdíjba vonuló embereket és az rt. által oklevélben részesülteket támogatja. Az alapítói vagyon kamatát minden évben fel lehet osztani. Hogyan tudjuk megoldani, hogy 300-400 ember adómentesen juthasson hozzá az évi 4000-5000 Ft/fő támogatáshoz? Milyen jogcímen lehet kiosztani ezt az összeget? Kell-e adatot begyűjteni vagy szolgáltatni a támogatásban részesülőkről?
84. cikk / 196 Közhasznúsági fokozat megtartása
Kérdés: Alapítvány közhasznúsági fokozatának megtartásában kérném a segítségüket. A 2011. évi CLXXV. törvény 32. §-a (4) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy abban az esetben tarthatja meg a civilszervezet (alapítvány) a közhasznúsági státuszát, ha a két év egybeszámított adózott eredménye nem negatív. Az adózott eredménybe csak a vállalkozási tevékenység eredményét kell érteni, vagy bele kell számítani az alapítványi eredményt is? Ha nincs az alapítványnak vállalkozási tevékenysége, és esetleg az alapítványi eredmény két éven keresztül negatív lesz, megtarthatja-e az alapítvány a közhasznúsági fokozatát?
85. cikk / 196 Közhasznú alapítvány által végeztetett felújítás
Kérdés: Közhasznú alapítvány idegen tulajdonú épületen (kórház, iskola) felújítási munkát végeztet külső vállalkozóval. A vállalkozó számlái a közhasznú alapítvány nevére szólnak, az alapítvány fizet. A felújítás befejezését követően a közhasznú alapítványnak a felújítást tárgyi eszközként nyilvántartásba kell vennie, majd tárgyi eszközként értékesíteni az épület tulajdonosa részére, vagy támogatásként számolhatja el? Hogyan kell elszámolni, ha a támogatáshoz pályázaton elnyert pénzt használ fel az alapítvány?
86. cikk / 196 Egyszeres könyvvitelről áttérés
Kérdés: Egyesület és alapítvány (nem közhasznú) 2011. december 31-éig egyszeres könyvvitelt vezetett. A bevallásokat is ennek megfelelően nyújtották be. Most vettem át a könyvelést, 2012. januártól áttérhetek kettős könyvvitelre, ha nem lett bejelentve az áttérés szándéka?
87. cikk / 196 Támogatás vagy térítés nélküli átadás?
Kérdés: Az Szt. szerint a társaság által adott, pénzügyileg rendezett, visszafizetési kötelezettség nélküli támogatás, juttatás összegét el lehet számolni az egyéb ráfordítások között, amennyiben az adott támogatás, juttatás a költségek (ráfordítások) ellentételezését szolgálja, illetve a rendkívüli ráfordítások között, amennyiben véglegesen átadott (jellemzően fejlesztési célra szolgáló) pénzeszköz. A térítés nélkül átadott eszköz, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás értékét pedig a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni. Szeretném tisztázni a támogatás, illetve térítés nélküli eszközátadás, szolgáltatásnyújtás közötti különbséget. Támogatási szerződés alapján pénzeszközön túl átadható-e véglegesen termék, illetve nyújtható-e ingyenes szolgáltatás? Mi a különbség a támogatási szerződés keretében átadott eszköz, ingyen nyújtott szolgáltatás, illetve az Szt. szerint a rendkívüli ráfordításként elszámolandó ingyen átadott eszköz, valamint az ingyen nyújtott szolgáltatás között?
88. cikk / 196 Díjazás nélküli megbízás
Kérdés: Más fórumon azt az információt kaptam, hogy díjazás nélküli megbízási szerződés bárkivel köthető, függetlenül attól, hogy a gazdasági társasághoz milyen jogviszony fűzi. A Ptk. 478. § (1) bekezdése szerint: "A megbízó díj fizetésére köteles, kivéve ha az ügy természetéből, illetőleg a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott az ügy ellátását ingyenesen vállalta." Milyen esetben lehet ingyenes megbízási szerződést kötni és kivel? Olyan magánszeméllyel is lehet ingyenes szerződést kötni, akinek nincs tagsági jogviszonya, akár egy "külsőssel" is? Az ingyenes szerződés nem minősül "feketefoglalkoztatásnak"?
89. cikk / 196 Euróban kapott pályázati támogatás
Kérdés: Alapítványunk uniós pályázati támogatás keretében fejlesztési támogatást kap euróban. Az alapítványnak csak forintszámlája van, a beérkezett összeget a pénzintézet értesítője alapján könyveljük a bank által jóváírt összegben. A támogatási összeg elszámolására ugyanazt a módszert kell alkalmazni, mint a kötelezettségeknél, azaz napi választott árfolyamon kell nyilvántartásba venni, és a különbözetet árfolyam-különbözetként elszámolni? A támogatási összeggel devizában kell elszámolni, az eszközök beszerzése, az értékcsökkenés elszámolása viszont forintban történik. A halasztott bevétel elszámolásakor is keletkezik árfolyam-különbözet? Párhuzamosan könyvelni kell devizában és forintban is minden tételt?
90. cikk / 196 Alapítvány támogatásának elszámolása
Kérdés: A kozmetikai krémeket értékesítő kft. úgy szeretne támogatni egy alapítványt, hogy minden megvásárolt termék árából 10 forintot juttatna az alapítványnak. A terméken ezt feltüntetnék. Milyen szerződés szükséges ehhez? Hogyan kell elszámolni? Milyen társaságiadó-vonzata van?
