Találati lista:
61. cikk / 72 Kis értékű tárgyi eszközök könyvelése, nyilvántartása
Kérdés: Mit jelent az a gyakorlati könyvelés során, hogy a kis értékű tárgyi eszköz egy összegben a felmerüléskor költségként leírható? Csak az analitikában vagy a főkönyvi nyilvántartásokban is ki kell mutatni? Vagy a beruházási számlán egyáltalán nem kell átvezetni? Hogyan jelenik meg az adózás előtti eredmény korrekciójaként? Sokféle gyakorlat van, vajon melyik a helyes, hogy a számviteli alapelvek ne sérüljenek?
62. cikk / 72 Könyvelés devizában – adó megállapítása
Kérdés: Devizában történő könyvvezetés esetén hogyan kell az egyes adóbevallásokhoz szükséges átváltást megoldani? Minden egyes számlát az analitikában forintra kell az adott adójogszabály alapján átszámítani? Vagy elégséges az időszak utolsó napján érvényes árfolyammal forintosítani főkönyvi számlaszámonként?
63. cikk / 72 Értékvesztés nyilvántartása a készleteknél
Kérdés: A készletekről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezetünk. Át kell-e vezetni az egyedi nyilvántartáson az értékvesztés összegét? Amennyiben át kell vezetni, azt már december 31-ével meg kell tenni, vagy csak a következő év nyitó adataként?
64. cikk / 72 Maradványérték mellett elszámolt értékcsökkenés
Kérdés: A kft.-nél a személygépkocsik értékcsökkenése elszámolásánál az Szt. szerint nem lehet a maradványértéket figyelembe venni. A Tao-tv. szerint pedig az aktivált bruttó érték után kell az értékcsökkenést elszámolni. Így a bevallásban az adóalapot növelő-csökkentő tételek eltérőek lesznek. Úgy vélem, a Tao-tv. is az Szt. szerinti értékcsökkenés figyelembevételére utal. Melyik értelmezés a helyes? Lehet, hogy a maradványérték miatt külön analitikát kell vezetni?
65. cikk / 72 Követelések egyeztetése
Kérdés: Elfogadható-e hitelesnek az a beszámoló, amelyhez kapcsolódóan az egyenlegközlő leveleket a társaság nem küldte ki, így csak a saját analitika alapján számolta el azokat?
66. cikk / 72 Összesítő feladás alapján történő könyvelés
Kérdés: Hitelezett értékesítéseknél – a készpénzes értékesítésekhez hasonlóan – a vevőszámlákról összesítő feladás készül, és a feladás alapján összevontan történik az árbevétel könyvelése. (Vevőanalitikával rendelkezünk.) A bevételelszámolás alkalmazott módszere mellett szükséges-e valamennyi számlán a rögzítés időpontja, a kontírozás, a rögzítés tényének igazolása?
67. cikk / 72 Devizaalapú bérleti díj elszámolása
Kérdés: A társaság ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A havi bérleti díjat euróban határozták meg, amelyet a bérbeadó a tárgyhónap első napján érvényes MNB-devizaárfolyamon számláz forintban, a bérlő pedig a tárgyhó 5. napjáig átutalja a számlázott összeget. A bérbeadó számviteli politikája szerint a devizában is nyilvántartott követeléseket és kötelezettségeket kereskedelmi banki átlagárfolyamon tartja nyilván. A devizaalapú ügyleteknél az árbevételt devizában is nyilván kell-e tartani? Év végén kell-e árfolyam-különbözetet számolni?
68. cikk / 72 Devizaalapú ügyletek elszámolása
Kérdés: Szójadarát importálunk. A szója eladási árát az USD ár és a teljesítéskori árfolyam szorzataként állapítjuk meg és számlázzuk a vevőknek. Külön szerződésben abban állapodtunk meg, hogy a végleges ár a pénzügyi teljesítéskor érvényes árfolyamon számított ár. Az utólag megállapított árfolyam-különbözetet hogyan kell terhelni, kell-e arról számlát kiállítani?
69. cikk / 72 Devizaalapú ügyletek
Kérdés: Az utóbbi időben egyre gyakrabban kötnek devizabelföldi jogi személyek egymással devizaalapú, de forintfizetésű ügyleteket. Ezen ügyleteknél a szerződés összege devizában van meghatározva, ugyanakkor a számlázás – meghatározott árfolyam alapján – forintban történik. Az ügylethez gyakran kapcsolódik előleg is. Az időbeli eltérésekből adódó árfolyam-különbözeteket hogyan kell kezelni a számviteli, illetve az áfaelszámolásokban?
70. cikk / 72 Víziközmű-társulat számvitele
Kérdés: Melyek a víziközmű-társulat beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségére vonatkozó előírások?
