566 talált cikk az anyagköltség kifejezésre

Kérdés: Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a befejezetlen termelés előállítási értéke, közvetlen önköltsége lehet a norma szerinti közvetlen önköltség is. Ez a módszer alkalmazható a befejezetlen építési-szerelési munkák közvetlen önköltségének megállapítására is?

Kérdés: Az 1796. kérdésre adott válaszukban rögzítik: a cégautóadó megfizetése esetén útnyilvántartást vezetni nem szükséges. Az Szt.-re hivatkozással azt írják, az üzemanyagköltség elszámolásának bizonylata a tényleges felhasználást tartalmazó számla. Az 1962. kérdésre adott válasz arról szól, hogy a vállalkozás érdekében felmerülő költséget minimum útnyilvántartással kell dokumentálnia az evás társaságnak. Az evás vállalkozás nem minősül a cégautóadót megfizetőnek? Ha az egyik válasz elegendőnek tartja a számlát, a másik válasz a számla mellett miért igényli még az útnyilvántartást is? A vállalkozás érdekében felmerülő költség vizsgálata a társaságiadó-törvény kategóriája, amely az evás vállalkozásra nem vonatkozik. Miért van a különbségtétel?

Kérdés: Közúti árufuvarozó egyéni vállalkozó tehergépkocsit vásárol, amelyet tárgyi eszközként nyilvántart. Szükséges-e a gázolaj fogyasztásáról számlával rendelkeznie, vagy átalánnyal is elszámolhatja a menetlevél alapján a felmerülő üzemanyagköltséget?

Kérdés: Társaságunknál együttműködési megállapodás alapján szakmunkás-tanulói képzés folyik. Aszakmai gyakorlati képzéshez – a vonatkozó jogszabályok keretei között – költségek merülnek fel, amelyeket elsődlegesen a költségviselői számlán, másodlagosan a megfelelő költségnemszámlákon könyvelünk. Ezeket év végén át kell vezetni a bérjárulékok közé? Ez az átvezetés azt is jelenti, hogy a bérköltségként elszámolt ösztöndíj csökkenti a béralapot? A kérdés kapcsolódik az 1780. kérdésre adott válaszhoz.

Kérdés: Cégünk vásárolt egy személyautót. A gépkocsit az ügyvezető használja. A biztosításokat, súlyadót és az egyéb fenntartási költségeket elszámoljuk a cégben, viszont az üzemanyag költségeit az ügyvezető állja. Meg kell-e fizetni ez esetben a cégautóadót? Milyen egyéb nyilvántartási és fizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak?

Kérdés: Közösségi adószámmal rendelkező társaság Magyarországon beszerzett anyagot visz ki Bécsbe, ott beépíti a magánszemély megrendelő építési munkái során. Miként kell az építési munkákat és a felhasznált anyagokat számlázni? Be kell-e a kinti adóhatósághoz jelentkezni, kell-e ott bevallást adni? Itthon miként kell a leírt ügyletet a számvitelben elszámolni? Változtat-e a helyzeten az, ha a megrendelő az anyagot saját kocsijával viszi ki Magyarországról, és a szerelés helyén biztosítja a kivitelező részére?

Kérdés: A betéti társaság számítástechnikai szolgáltatást nyújt. Az ügyvezető a megrendelővel úgy állapodik meg a szolgáltatás árában, hogy az az előre nem látható anyagköltséget is tartalmazza. A számla viszont csak egy tételt, az egyösszegű, előre kialkudott árat tartalmazza. Helyesen járt-e el a könyvelő, aki a bejövő számlák és a szolgáltatást végzők munkalapjai alapján számolta el anyagköltségként a felhasznált számítógép-alkatrészeket? Milyen legyen a szerződés, hogy a szolgáltatásnyújtás ára tartalmazza a javításhoz, karbantartáshoz szükséges anyagok árát is? Egyáltalán szükség van a szerződésre?

Kérdés: A következő esetekben beszélhetünk-e a közvetített szolgáltatásról? A leírt esetekben teljesülnek-e az Szt.-nek a közvetített szolgáltatásra vonatkozó követelményei?1. Tervező bt. tömbházak, ipari épületek tervezésének részszakaszaihoz, műszaki ellenőrzéséhez felkért másik tervezőt. A felkért tervező munkája közvetített szolgáltatásnak tekinthető?2. A kft. a társasházak üzemeltetését végzi. A lakók árammérő óráit leolvasva, a közüzemi díjat, az áramot továbbszámlázza a lakók felé. Az áramdíj továbbszámlázása tekinthető-e közvetített szolgáltatásnak?3. Egy kft. autószalont nyitott. Az adott márkájú gépkocsik magyarországi forgalmazója megállapodott a szalonnal, hogy a hirdetési költségek 25 százalékát átvállalja, hozzájárul a márka helyi megismeréséhez, a forgalom növeléséhez. Ezért az autószalon a hirdetésekről kapott számlák 25 százalékát közvetített szolgáltatásként számlázta és könyvelte. Helyesen járt el?

Kérdés: Társaságunk vett egy szállodát. A vezetés úgy döntött, hogy nem üzemelteti szállodaként, abban lakásokat alakít ki. Részleges bontások történtek. A lakásokat eladjuk, de az épület földszintjén kialakítandó üzlethelyiséget a kft. tulajdonosa akarja hasznosítani. Hogyan kell a költségeket elszámolni és megosztani? A társaság a szállodát 2003-ban piaci értékére felértékelte. Mi legyen az értékhelyesbítéssel és az értékelési tartalékkal?

Kérdés: Kiállításszervező cég kiállításon Magyarországot reklámozza. A szerződés szerint ebbe a következők tartozhatnak: borkóstoltatás, korongozás, herendi porcelánok bemutatása stb. Ezen attrakciókhoz meg kell szerveznie a hoszteszeket, a borkóstoltatót, a korongozót, a keramikusokat stb., és fedeznie kell a kiállítás érdekében keletkezett költségeiket. Ez alapján nekik napidíjat fizet (nem alkalmazottai), ill. számla alapján kifizeti a költségeiket: vonat-, repülőjegy, autópályadíj, üzemanyagköltség, biztosítás, szállásköltség, parkolás. Mindezekről a kiutaztatottal aláírt kiküldetési rendelvény készül, megbízási szerződést nem kötnek. A napidíj után (az adómentes rész levonását követően) a legmagasabb adókulcs szerinti szja-t és 11% eho-t fizet. Helyesen járt-e el 2003-ban? Mi a teendő 2004-ben? Elszámolhatja-e a fenti költségeket közvetített szolgáltatásként? Ha a "kiküldött" saját gépkocsijával utazik ki a kiállításra, hogyan lehet elszámolni az üzemanyagköltség számláját? (A cég nevére állíttatja ki.) Milyen dokumentációt kell készíteni a rendelvényen kívül? Elszámolható-e telefon-költségtérítés nem a cég nevére szóló számla esetén nem alkalmazottnak, ha a számlában egyértelműen megjelölhető az az összeg, ami a kiállítás érdekében keletkezett?