365 talált cikk az árfolyamnyereség kifejezésre

Kérdés: Külföldi vevőnk részére szerződésben meghatározott fizetési határidőn belüli pénzügyi rendezéskor, legfeljebb a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott engedményt adunk. Vállalkozásunk MNB-devizaárfolyamot használ, amelyet az APEH-nál bejelentettünk. A számla pénzügyi rendezésekor csak a skontóval csökkentett összeget könyvelem a fizetéskori MNB-devizaárfolyamon? A skontó könyvelésekor melyik napi árfolyamot kell használnom, a teljesítéskorit vagy a kiegyenlítéskorit?

Kérdés: 100 000 eurós vevőszámlát kell kiállítani. Az előleg 48 000 euró volt. A számlázóprogram szerint a kiszámlázott szolgáltatás 100 000 euró + áfa, ebből lejön az előleg, 40 000 euró + áfa, a számla végösszege 60 000 euró + áfa. A 12 000 euró áfaösszegét feltünteti a teljesítésnapi MNB-árfolyamon. Milyen árfolyamon könyvelem az árbevételt és az áfát, mivel az előlegfizetési és a teljesítésnapi árfolyam különböző, a végszámlán sem szerepel a 100 000 euró áfájának megfelelő forintösszeg?

Kérdés: 2006-ban nagy összegű beruházási hitelt vettünk fel. A kölcsön devizaneme: forintnak megfelelő euró. A folyósítás forintban történt. Társaságunk az euróban nyilvántartott hitelt 2007-ben év közben átváltotta forintra, majd év végén újra euróra. A 2007. évi átváltások nem realizált árfolyamvesztesége nem volt jelentős, így az a tárgyév eredményében került elszámolásra. 2008-ban év közben az euróban nyilvántartott kölcsönt átváltottuk forintra, amelynek eredménye jelentős összegű árfolyamnyereség volt, majd a forintkölcsönt néhány hónappal később CHF-alapú kölcsönre váltottuk át, amelyen jelentős összegű nem realizált árfolyamveszteséget kellett év végén elszámolni. A 2008. évben év közben az euró forintra átváltásának árfolyamnyereségével kell-e csökkenteni az év végi árfolyamváltozás miatti nem realizált veszteség összegét, ha azt időbelileg el akarjuk határolni? Ennek a megítélésénél társaságunknál eltérő vélemény alakult ki. Az árfolyamveszteség elhatárolását hogyan kell könyvelni 2008-ban, illetve 2009-ben? Milyen összegben kell céltartalékot képezni? Meddig és hogyan kell az elszámolást folytatni? Van-e ennek a társaságiadó-alapot módosító hatása?

Kérdés: Társaságunk a devizás követeléseit és kötelezettségeit az árfolyam-különbözet miatt, folyamatosan, minden hónap végén átértékeli (a számviteli politika tartalmazza). Ennek során az előző havi átértékelés visszavonására kerül sor egy technikai számla segítségével, és az adott hónap átértékelését könyveljük le. Ezután ennek egyenlegét átvezetjük a 97. vagy a 87. számlacsoportba, annak megfelelően, hogy nyereség vagy veszteség. Év végén viszont a jövedelemminimum számításánál a 97. számlacsoportot is figyelembe kell venni, így ott halmozódás van a 12 hónap alatt. Év végén a 87. és a 97. számlacsoportot összevezetjük, és az egyenleget vesszük figyelembe. Helyesen járunk el?

Kérdés: Nemzetközi árufuvarozásban részt vevő tehergépkocsi-vezetők részére a munkáltató külföldi kiküldetés címén a napidíjukat forintban szeretné kifizetni. Mi a helyes eljárás a kifizetéssel kapcsolatban? Milyen árfolyamot kell alkalmazni akkor, ha a napidíj kifizetése havonta, utólag a tárgyhavi bérelszámoláskor esedékes?

Kérdés: A bt. 2004-2005. évi adózott eredménye eredménytartalék lett. 2006. évben kettős könyvvitelt vezető számviteli törvény szerinti evás volt. 2007. évben kilépett az evakörből, és 2006. évi evás eredményét csak részben hagyta jóvá osztalékként, ami 2007. évben kifizetésre került adómentesen. A fennmaradó evás mérleg szerinti eredmény eredménytartalékba került. Megteheti-e a bt., hogy a 2008. évi beszámoló elfogadásakor csak az evás időszakban keletkezett, még ki nem vett eredménytartalékot hagyja jóvá osztalékként, és fizeti ki a tagoknak adómentesen?

Kérdés: Szíveskedjenek ismertetni a vevőktől kapott előlegek elszámolását, kitérve annak minden lépésére (a pénz átutalása, az előlegszámla kiállítása, a termék értékesítéséről a számla kiállítása, az előleg beszámítása)! Kérem, hogy a fentieket forintban is és devizában is ismertessék, különösen az egyes eseményeknél használt árfolyamokra, árfolyam-különbözetekre, az esetleges év végi értékelésekre!

Kérdés: Magánszemély tőzsdei részvényt ad és vesz. Az árfolyamnyereség megállapításánál hogyan kell a bekerülési értéket megállapítani, ha többször és többféle áron történt a beszerzés, majd ezt követően az eladás? Magánszemély is választhat a cégeknél használható készletérték-megállapítási lehetőségek közül?

Kérdés: Cégünk takarmánytermékek nagykereskedelmével foglalkozik. Több partnerünk is van, akikkel szállítói-vevői viszonyban állunk. Általában euróban vagy USD-ben szerződünk és számlázunk. Nem találtunk tiltó rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a különböző devizanemben fennálló követelés- és kötelezettségállományt kompenzálással ne lehetne rendezni. Szerintünk a kompenzációs levél dátuma napján érvényben lévő keresztárfolyamon ezt megtehetjük. Helyesen járunk el?

Kérdés: A társasház tulajdonosai jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaságok, az Áfa-tv. és a Tao-tv. alanyai. Minden tulajdonosnak van épületrésze, valamint közös az udvar, a kapu. Az udvar egy része eladásra kerülhet. Ezért a társasház az ingatlan értékesítése és bérbeadása esetére is áfafizetési kötelezettségre bejelentkezett. Kérdéseim egyrészt az ingatlan értékesítésével keletkező jövedelem személyi jövedelemadójához kapcsolódnak, másrészt annak felhasználásához, a társasháznál felmerülő költségek elszámolásához.