Családi kedvezmény könyvelése

Kérdés: Hogyan könyvelem a családi kedvezmény adókból igénybe vett összegét?
Részlet a válaszából: […] ...kell könyvelni! A családi kedvezmény az összevont adóalapot (járulékalapot) csökkenti, és így a csökkentett adóalap (járulékalap) számításba vétele mellett kevesebb lesz a levonandó személyi jövedelemadó (a fizetendő természetbeni és pénzbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.
Kapcsolódó címke:

Közcélú szabadvezeték-létesítési díj

Kérdés: Könyvelőirodaként egyik cégünknél olyan számlával találkoztunk, amelyet az áramszolgáltató állított ki "közcélú szabadvezeték-létesítési díj" megnevezéssel. Gyakorlatilag odavezették az áramot a kft. telephelyére. Ez vajon a korábbi hálózatfejlesztési hozzájárulás más néven? Hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz ismerni kellene a számlát megelőző szerződést, megállapodást is. Feltételezhetően az érintett cég írásban kérte az áramszolgáltatót, hogy a kft. telephelyére vezesse el az áramot, építse ki a szükséges vezetékrendszert, amelynek az építési költségeit a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.

Rezsiköltség továbbszámlázása

Kérdés: A cég saját tulajdonú ingatlan bérbeadásával foglalkozik. A bérlőkkel kötött szerződés szerint az adott ingatlanhoz tartozó rezsiköltségszámlák a tulajdonos kft. nevére érkeznek, amelyeket a bérleti díjon felül továbbszámláznak a bérlők részére. A rezsiköltségszámlákat (víz, gáz, csatorna) a kft. a közvetített szolgáltatások között mutatja ki, a továbbszámlázott díjakat pedig árbevételként számolja el (a továbbszámlázás ténye tételesen kimutatható). Iparűzési adó szempontjából helyesen járunk el, ha a beérkező rezsiszámlákat a közvetített szolgáltatások között mutatjuk ki, és ennek megfelelően csökkentjük az iparűzési adó alapját? A kft. az adott lakások közös költségét is továbbhárítja a bérlőkre. A közös költség is elszámolható a közvetített szolgáltatások között?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti értékek csak a továbbszámlázáskor számolhatók el a közvetített szolgáltatás értékeként, és csökkenthetik a helyi iparűzési adó alapját. A közös költség közvetített szolgáltatáskénti elszámolásának viszont hiányoznak a jogszabályi feltételei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.
Kapcsolódó címke:

Szolgáltatás vagy termék-előállítás?

Kérdés: A partner kérésére, az általa megadott paraméterek, elképzelés, fénykép alapján megtervezzük a termékben a későbbiekben elhelyezendő biztonsági elemeket, illetve azok elhelyezését a végtermékben. Szükség szerint elkészítjük a termékminta előállításához a gyártóeszközöket. Mintát gyártunk, amely alapján eldönthető, hogy sorozatgyártás során hogyan fog kinézni a termék, tudjuk-e a gyártást vállalni. Ezt a gyártás helyszínén a vevő is megtekintheti. A felsorolt folyamatokra árajánlatot készítünk. Mindkét folyamat elvégzése a munka ellenértékének a kiszámlázásával zárul. Szerintünk a leírt folyamatok szolgáltatásnak minősülnek. Kérjük állásfoglalásukat!
Részlet a válaszából: […] Kivonatosan idéztük a kérdést. Látszólag egyszerű a válasz: szolgáltatásnyújtás. De ehhez a válaszhoz kiegészítés szükséges, ami ezen állítást megkérdőjelezi.Ha az elsőként hivatkozott folyamatban a termékminta nem készül el, vagy a termékgyártás nem indul meg, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.
Kapcsolódó címkék:  

Szoftverhez tanácsadó igénybevétele

Kérdés: Cégünk új vállalatirányítási szoftvert vezet be. Ehhez a cég külföldi anyavállalatától tanácsadót is igénybe vesz. A megállapodás szerint kb. fél éven keresztül hetente egy alkalommal jön a tanácsadó külföldről. A tanácsadásért díjat nem számítanak fel, azonban minden járulékos költséget cégünknek kell megfizetnie (taxi, szállás, étkezés, repülőjegy). Ezek a járulékos költségek aktiválhatók-e? Az étkezés költségei és annak esetleges adója aktiválható?
Részlet a válaszából: […] ...adóalapnak tekintve, az így megállapított adóalapot 15 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli. A tanácsadó étkeztetése címén kifizetett összeget a cég nevére szóló számla alapján a személyi jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.
Kapcsolódó címkék:  

Mikrogazdálkodói beszámoló részvénytársaságnál

Kérdés: Részvénytársaság, amelynél a 2011. évi mérlegfőösszeg 142 M Ft, a nettó árbevétel 85 M Ft, a létszám 3 fő, a 2012. évi mérlegfőösszeg 212 M Ft, nettó árbevétele 6,3 M Ft, a létszám 3 fő, és 100 százalékban tulajdonos egy kft.-ben, 2013-tól választhatta-e a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítését? A közgyűlés minden évben elfogadta a mikrogazdálkodói éves beszámolót, és azt közzé is tették. Ha nem választhatta volna, akkor mi a teendő? Milyen jogi következményei lehetnek?
Részlet a válaszából: […] ...is. Sőt a számviteli törvény szerinti értékelésnek lehet olyan hatása, ami megváltoztatja az anyagköltséget, az eladott áruk bekerülési értékét stb., ezek pedig a helyi iparűzésiadó-fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.
Kapcsolódó címke:

Ügyvédi iroda megszűnése

Kérdés: Ha egy ügyvédi iroda be akar zárni (megszűnni), akkor elhatároz – mint egy végelszámolásnál – egy megszűnési dátumot, tevékenységet lezáró mérleget, és bevallásokat készít? Ebben hogyan kell szerepeltetni a kifizetett osztalék adóját? Ha a tárgyi eszközeit értékesíti, lesz fizetendő áfája, ezt hogyan kell kimutatni? Ezt követően dönt a végleges megszűnésről. Ezzel az időponttal is el kell készíteni a beszámolót, és be kell adni a bevallásokat? Mi lesz az utolsó havi bér adójával, ha nyereséges lesz, a kivett osztalékkal?
Részlet a válaszából: […] ...után fennmaradó vagyont – az alapító okirat eltérő rendelkezése vagy megegyezés hiányában – a tagok között vagyoni hozzájárulásuk arányában kell felosztani.A jogutód nélküli megszűnés esetén a végelszámolás alatt álló szervezetekre a könyvvezetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása

Kérdés: A kft. által visszavásárolt saját üzletrész magánszemély tagoknak történő térítés nélküli átadásához kapcsolódó adófizetési kötelezettségre tértek ki a 6689., illetve a 6862. kérdésre adott válaszban. A 6689. szerint a magánszemélynél egyéb jövedelem jogcímen személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség, a kft.-nél 27 százalékos ehofizetési kötelezettség keletkezik. A 6862. szerint az Szja-tv. 4. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján kizárólag a magánszemélynél keletkezik szja-, illetve ehofizetési kötelezettség is, a jövedelem 78 százalékát alapul véve. A két tájékoztatás közül melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított igazolt kiadás (érték) és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az értékpapírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Személygépjármű nyílt végű pénzügyi lízingjének áfája

Kérdés: A személygépjármű nyílt végű pénzügyi lízingje számviteli szempontból a lízingbe vevőnél beruházás, áfa szempontjából szolgáltatás, amelynek az áfája visszaigényelhető. Milyen értéken kell a lízingbe vevőnek a járművet aktiválnia? Nettó értéken + a maradványérték áfája? Ez utóbbi azért merült fel, mert maradványértéken megy át a jármű tulajdonjoga a lízingbe vevőre, vagyis áfa szempontjából ez már nem szolgáltatás. A lízingbe vevő a havi lízingdíjban lévő áfát nem igényli vissza, mert nem tudja megbontani a magán- és a céges használatot, nem kíván útnyilvántartást vezetni. Ez esetben az áfát közvetlenül a vissza nem igényelhető áfaszámlára kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...a lízingbe adónak a számla mint bizonylat alapján árbevételt kell elszámolnia, a személygépjármű bekerülési értékét pedig az eladott áruk beszerzési értékeként kell elszámolnia. A lízingbe adó nem mutathat ki maradványértéket (nem lehet a személygépkocsit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Elhunyt szövetkezeti tagok részjegye

Kérdés: Cégünk szövetkezeti formában működik. A szövetkezeti tagok közül sokan elhaláloztak, és tagi részjegyük nem került a hagyatéki leltárba, emiatt az örökösök nem kérnek póthagyatéki eljárást. Más esetekben az örökösök sem ismertek. A törvényi előírások figyelembevételével hogyan tudnánk rendezni a fenti helyzetet? Hagyatéki végzés hiányában mi lesz az elhunyt tag részjegyével?
Részlet a válaszából: […] ...megválaszolásához nincs más támpontunk, mint a Ptk.A Ptk. 3:325. §-ának (1) bekezdése szerint a szövetkezet a tagok vagyoni hozzájárulásából álló tőkével (korábban ez volt a részjegytőke) alapított, a nyitott társaság és a változó tőke elvei szerint működő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.
Kapcsolódó címke:
1
115
116
117
364