337 talált cikk az átalakulás kifejezésre

Kérdés: 2009-ben az "A" kft. jogutódlással beolvad "B" kft.-be. A beolvadást megelőzően "B" kft. rendszeresen értékesített "A" kft. részére, az ellenérték azonban a beolvadást megelőzően nem került kiegyenlítésre. A beolvadás napjával az egymással szembeni követelés-kötelezettséget össze kell vezetni. Az "A" kft. az áfabevallásban – mint következő időszakra átvihető – követelést szerepeltette a "B" kft. felé ki nem egyenlített számláinak áfaösszegét. Az "A" kft.-nek az eredmény terhére kell elszámolnia ezen áfaösszeget?

Kérdés: A fejlesztési tartalék feloldási határidejének meghosszabbítása mellett melyik évben van a végső határideje a következő esetben: a cég 2006. évben képzett fejlesztési tartalékot, amelyet 2008-ban kiválással a jogutód továbbvisz. 2009-ben (év közben) a kiválással létrejött cég beolvad egy másik társaságba. A másik eset: a cég 2005-ben képez fejlesztési tartalékot, majd 2009-ben (év közben) beolvad egy másik cégbe, amely jogutódnak számít. Ez esetben mi a feloldás végső határideje?

Kérdés: Hogyan kell a tulajdonos ("A" cég) nyilvántartásában megjeleníteni a tartós részesedésnövekedést? Az "A" cég többségi tulajdoni részesedéssel rendelkezik "B" kft.-ben. A "B" kft. jelentős vagyonfelértékeléssel átalakul zrt.-vé (kedvezményezett átalakulás). Az átalakulás során a jegyzett tőkét jelentősen megemelte. Az átalakulás során a tulajdoni arányok nem változtak. Így az "A" cég részesedése jelentősen megnőtt. Hogyan kell ezt "A" cég nyilvántartásaiban megjeleníteni? A nyilvántartáson való keresztülvezetése jelentősen növeli "A" cég adózás előtti eredményét. Az adóalap csökkenthető? Ha nem csökkenthető, a rendkívüli bevétel halasztott bevételként elhatárolható? Lehetséges-e az a megoldás, hogy "A" cég az új részesedést változatlan bekerülési értéken mutatja ki, és csak a kiegészítő mellékletben utal a részesedés növekedésére?

Kérdés: Az "A" továbbműködő társaságból kivált a "B" társaság. Az átalakulás cégbírósági bejegyzése megtörtént. Az átalakulás napjára elkészített vagyonmérlegeket a cégbíróságnál letétbe helyezték. Az "A" és "B" társaság néhány hónap elteltével feltárta, hogy az elkészült, a közzétett végleges vagyonmérlegek jelentősnek minősülő számviteli hibát tartalmaznak, amely abból adódik, hogy annak az időszaknak a nyitó adatai voltak hibásak, amelyre vonatkozóan a végleges vagyonmérlegek elkészültek. Hogyan kell a hibás vagyonmérlegeket kijavítani az "A", illetve a "B" társaság esetében? Milyen könyvelési tételekkel? Milyen hatóságokat és milyen formában kell tájékoztatni a feltárt jelentős hibáról? Milyen egyéb teendője van még a társaságnak?

Kérdés: A bt. egyedüli kültagja 2007-ben elhunyt. Sajnálatos módon 1 éven belül nem sikerült helyette új kültagot beléptetni. Az ügyvédtől kapott tájékoztatás alapján 2008. november 20-án megindult a társaság kényszer-végelszámolása. Ennek ténye és indoka a cégkivonaton feltüntetésre került. A bt. az elmúlt években veszteségesen üzemelt, az egyedüli beltag kölcsönnel finanszírozta a működését. Végelszámolás esetén a bt.-nek kötelezettsége nem maradhat. A 1,5 millió forint tagi kölcsön rendezésére milyen lehetőségek maradnak? A tag elengedi követelését? De akkor 21% illetéket, 4% különadót kell fizetnie. A végelszámolást átminősíti felszámolássá? Ami legalább 300 E Ft költséggel jár. Vagy 2007-ben az ügyvezető gépkocsijából elloptak társasági tulajdonba tartozó optikai anyagokat és árukat 1 millió Ft értékben. Az ellopott anyagokat, valamint a lejárt szavatosságú anyagokat a bt. 2,5 millió forint értékben rendkívüli ráfordításként számolta el. Mivel a kár gondatlanságból következett be, járható-e, hogy a beltag a tagi kölcsönnel megegyező összegű kártérítést fizet a bt.-nek, és így a követelés és a kötelezettség összevetésre kerül? Az illetéktörvény módosítása érinti-e az előbbiekben leírtakat? Van esetleg más megoldás is?

Kérdés: Egy kft.-ből kiválással kilép egy tag. A kivitt vagyonnal új társaságot hoz létre, abba viszi be a vagyonát. A kiválás során tárgyi eszközöket, forgóeszközöket visz ki. Hogyan kell dokumentálni a vagyonkivitelt a megmaradó és tovább működő kft.-ben? Melyek a kiválás számviteli bizonylatai, különös tekintettel a tárgyi eszközök átadására?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó át szeretne alakulni kft.-vé. Egyéni cégként be van jegyezve. A Gt. szerint az átalakulás adó- és illetékmentes. Ezzel szemben az LB hozott egy ellentétes ítéletet (BH 2008/34). Az egyéni vállalkozók 2009-ben megjelent kézikönyve szintén taglalja ezen furcsa ítéletet. A kérdésem tehát, hogy átalakulhat-e az egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozó adó- és illetékmentesen?

Kérdés: A beolvadással létrejövő társaság vagyonmérleg-tervezetében az eredménytartalék a felhalmozott és a bejegyzésig kalkulált veszteség, illetve a különbözetek rendezése miatt negatív előjelű. A társaság vezetése pótbefizetéssel szeretné a tőkehiányt pótolni azzal, hogy a pótbefizetés összegét az eredménytartalékba vezetné át a rendező tételek között. Megfelel ez a számviteli törvény előírásainak?

Kérdés: A 3736. számú válaszban az átalakulás napjára kiszámított áttérési különbözet (eredménytartalék) szja alá vonása során, az szja számításánál figyelembe vehető-e a beruházási kedvezmény, vagy az csak a végzés napjáig kiszámolt eredménnyel állítható szembe? A saját tőke rendezése során felmerül a kérdés, ha az egyéni vállalkozás adataiból számított jegyzett tőke például 4247 E Ft, de a tagok csak 500 E Ft jegyzett tőkével akarnak megalakulni, akkor a különbözetet hova kell rendezni?

Kérdés: Egy kft.-ből kiválik 3 kft. Az anyacég fejlesztési tartalékkal rendelkezett. Kérdés, hogy melyik társaságba vihető át a fejlesztési tartalék? A taggyűlés esetleg eldöntheti, hogy melyik társaságba kerül a fejlesztési tartalék?