51 talált cikk az áthárított áfa kifejezésre

Kérdés: Egy belföldi illetőségű, általánosforgalmiadó-, ill. társaságiadó-alany betéti társaság 8903 vámtarifaszámú vitorlás hajót vásárolt bérbeadás céljára egy belföldi kft.-től, aki 20% áfát hárított át. 1. Levonásba helyezhető-e, és ha igen, milyen feltételekkel az áthárított áfa összege? 2. Milyen nyilvántartás szükséges a "túlnyomó részben történő" bérbeadási tevékenység dokumentálására, alátámasztására? 3. Levonásba helyezhetők-e az üzemeltetéshez szükséges alkatrészek, a karbantartási költségek, a kikötőhasználati, téliesítési, bérleti díjak áthárított áfaösszegei? Illetve a társasági adó szempontjából az előbbi költségek elismert költségeknek tekinthetők? 4. Alkalmazható-e az áfaarányosítás a meghatározott időtartamon belül értékesített tárgyi eszköz miatt, ha a beszerzéskor az áfa nem volt levonásba helyezhető, és ebben az esetben az Áfa-tv. 87. §-át kell-e alkalmazni?

Kérdés: Az új Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése szerint: termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik. Partnerünkkel nem kötöttünk szerződést, de a társaság több éve kihelyezett raktárt tart fenn cégünknél, és szóbeli megállapodás alapján havonta számolunk el a készletfogyásról, amiről számlát állít ki, de nem az Áfa-tv. 58. § (1) bekezdése alapján. Felelősek vagyunk-e a rossz számlázási gyakorlatért? Amennyiben az ügyfél nem hajlandó sem a szerződéskötésre, sem a számla helyesbítésére, megtehetjük-e, hogy a számlán feltüntetett időponttól függetlenül, csak a fizetés esedékességekor állítjuk be a számlát adóbevallásunkba (vagyis később igényeljük vissza az áfát)? Az Áfa-tv. 58. §-a alá tartoznak-e a következő, cégünk által igénybe vett szolgáltatások, ha a szerződések csak a havi, esetleg heti elszámolást tartalmazzák, de az elszámolás konkrét napját nem határozzák meg? – Átalánydíjas szolgáltatások szerződés szerinti, havi fix összegű számlázással. – Munkásszállás igénybevétele, havi elszámolással. – Munkaerő-kölcsönzés, havi elszámolással. – Bérmunka heti számlázással (több szállítólevélen beszállított áruról a műszaki szakemberek teljesítésigazolást állítanak ki, és utána történhet a számlázás). – Gépek takarítása (a kisebb takarításokat hetente számlázzák, a nagyobb hétvégi takarításokat a teljesítést követően). – Fuvarozás, havi elszámolással.

Kérdés: A bevételi nyilvántartást vezető bt. főtevékenysége gépjármű-nagykereskedelem. Eladásra vásárolt 6 db személy-, illetve tehergépkocsit, amelyet kb. 2 hónapon belül ad el. Áfás számlát kap a bekerülési értékről, és áfás számlát bocsát ki az eladásról. A beszerzés Magyarországon, az értékesítés Magyarországon, esetleg az EU-n belül történik. Mi képezi az evaalapot? A beszerzési és az eladási ár közti különbözet, vagy az eladásról kibocsátott számla értéke? Áfabefizetés terheli a bt.-t?

Kérdés: Egyéni vállalkozó főtevékenysége építőipari szolgáltatás. Uniós adószámmal rendelkezik, és alanya az áfának. Németország területén végez szolgáltatást, a teljesítményt EUR-ban számlázza, áfamentesen. A megrendelő a számla összegére 19 százalékot rászámol, és az így kapott bruttó összeg 15 százalékát levonja, és befizeti a saját adóhatóságához. Pl.: számla végösszege: 2000 EUR bruttósított összeg: 2380 EUR levonás 357 EUR vállalkozónak fizetett 1643 EUR Az egyéni vállalkozó által csatolt eredetiségigazolást a megrendelő nem veszi figyelembe. Mi a teendő? Milyen jogcímen von le a megrendelő a számla összegéből? Minek tekintendő ez a levont összeg, amit a német adóhatóság le is igazolt? Van-e mód az összeg visszaigénylésére? Jól számláz-e a vállalkozó?

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető evás vállalkozás értékesíti az evás időszak előtt beszerzett személygépkocsiját. Milyen adófizetési kötelezettségei keletkeznek?

Kérdés: A vállalkozás új és használt személygépkocsik értékesítésével foglalkozik. 2005-től a különbözeti adózást választottuk. Az új személygépkocsiknál visszaigényelem és befizetem az áfát. Használt személygépkocsi esetén hogyan kell a számlát kiállítani? Például magánszemélytől vásároltunk egy gépkocsit 500 ezer forintért, eladjuk 700 ezer forintért. Az áfabevallásba 200 ezer forint után áfát kell beállítani? Használt személygépkocsikhoz vásárolt alkatrészek, illetve a felmerülő javítási költségek áfája visszaigényelhető-e?

Kérdés: Egy magyarországi vállalkozás termelő géphez motort gyárt belga adóalany megrendelésére. A belga cég nem viszi (viteti) el a motort az országból, hanem egy magyarországi cégnek számlázza tovább. Milyen számlát bocsát ki a magyar értékesítő? Milyen számlát bocsát ki a belga cég a másik magyar adóalany felé? Ki fizet, és ki vonhat le áfát? A termék nem hagyja el az országot.

Kérdés: Egy ingatlanforgalmazó társaság lakóingatlant értékesített egy másik ingatlanforgalmazó társaságnak. Mivel az ügylet az építés befejezését követő első értékesítésnek minősült, ezért az értékesítő társaság felszámolta az áfát. A vevő ingatlanforgalmazó társaság a lakóingatlant továbbértékesítési céllal vette meg, ezért a rá áthárított adót levonásba helyezte. Helyesen járt-e el a beszerző? Általánosságban: milyen esetekre kell alkalmazni az áfatörvény 33. § (2) bekezdés j) pontjában foglalt áfalevonási tiltást?

Kérdés: A 2004-es évhez hasonlóan 2005. évre is kértem a gyakorított (havi) áfabevallás lehetőségét, melyet az adóhatóság ez évre csak július 1-jétől engedélyezett. Ezen időponttól negyedéves bevallásra vagyok kötelezett?

Kérdés: Társaságunk magánszemélytől vásárolt egy ingatlant, így annak áfáját nem tudtuk visszaigényelni. A magánszemély eladója ugyanakkor már fizetett áfát, így ha társaságunk eladja az ingatlant, helyesen járunk-e el, ha mi is befizetjük az áfát?