541 talált cikk az ATM kifejezésre

Kérdés: A fejlesztési tartalék felhasználására nyitva álló törvényes határidő, a képzést követő 4. adóév 2021. december 31-ével lejár. A tervezett beruházás csúszik, így nem kerül az év végéig felhasználásra 50-60 millió Ft. A Covid-19 vírus kapcsán hozott rendelkezések, a veszélyhelyzet kapcsán hozott jogszabályok lehetőséget adnak-e – szankciómentesen – későbbi felhasználásra, ugyanis erre vonatkozó átmeneti jogszabályi rendelkezést nem találtam.

Kérdés: Igénybe vehető-e a 2021. adóévi bevallás benyújtása során a csökkentett, 1%-os iparűzésiadó-mérték, ha a vállalkozás nem tett nyilatkozatot 2021. február 25-ig az állami adóhatósághoz arról, hogy ő mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősül? Lehetséges-e a nyilatkozat pótlása?

Kérdés: A régi Art. 24/A. §-a adószám-felfüggesztés szankcióját módosították a 2018. január 1-től hatályos új 2017. évi CL. törvény átmeneti rendelkezései a következők szerint: "271. § (10) E törvény hatálybalépése időpontjában fennálló adószám-felfüggesztést és fokozott adóhatósági felügyeletet az állami adó- és vámhatóság határozat kiadása nélkül, e törvény hatálybalépésének időpontjában hivatalból megszünteti. Ebben az esetben az adószám felfüggesztésének, illetve a fokozott adóhatósági felügyelet időtartama a felfüggesztés, illetve a fokozott adóhatósági felügyelet megszüntetésének időpontjáig tart". Tehát az új Art. szerint 2018. január 1-től már nincs érvényben az adószám-felfüggesztés szankciója. Az adószám-felfüggesztés szankciója visszamenőleges hatállyal került-e törlésre? Olvasatom szerint 2018. január 1-től került kivezetésre ennek a szankciónak az alkalmazása. Áfaönellenőrzéssel lehet-e levonással élni a 2018. január 1-jét megelőző adószám-felfüggesztés időszakára?

Kérdés: Több kettős könyvvitelt vezető vállalkozásból álló konzorcium elsősorban kutató, felmérő, szolgáltatási feladat ellátására minimális tárgyieszköz-beszerzést igénylő pályázatot nyert. A támogatói okirat szerint a kedvezményezett a konzorcium vezetője. Ő kapta meg előfinanszírozás keretében a pályázati előleget, amelyet a megvalósításhoz igazodva utalt tovább a konzorciumi tagoknak. A kiírás szerint a támogatás folyósítása a záró beszámoló elfogadását megelőzően támogatási előleg. A záró beszámoló benyújtására a kedvezményezett, azaz a konzorcium vezetője kötelezett. A pályázat bizonylatolását, az elkülönített nyilvántartásokat a konzorciumi tagok külön-külön a saját számviteli bizonylataikra vonatkozó szabályok szerint kötelesek vezetni, megőrizni. A záró szakmai és pénzügyi beszámoló elfogadását követően a pályázati bevétel is a konzorciumi tagok egyéb bevétele lesz mindenkinek a saját vállalkozásában. A pályázatzáró beszámoló elfogadása előtt kinek a könyveiben kell szerepeltetni a pályázati előleget? A kedvezményezett – azaz a konzorcium vezetőjének – beszámolójában, vagy minden konzorciumi tag saját számviteli beszámolójában?

Kérdés: Értelmezésünk szerint az 1997. évi CXXXII. törvény 12. §-ának (2) bekezdése alapján, illetve az Szt. 154. §-a, 154/A. §-ának (1) bekezdése, valamint az 55/2009. számviteli kérdésre adott válasz alapján azon külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe mentesül a saját éves beszámolója letétbe helyezési, közzétételi, valamint könyvvizsgálati kötelezettsége alól, amelynek a székhelye az EU valamely tagállamában található, vagy amely fióktelep megfelel az Szt. 154/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek. Az Szt. 154/A. §-a (3) bekezdésének előírása alapján ebben az esetben a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepet a külföldi székhelyű vállalkozás által a székhely szerinti állam jogszabályai alapján összeállított éves beszámoló, illetve összevont (konszolidált) éves beszámoló tekintetében terheli közzétételi és letétbe helyezési kötelezettség. Kérjük megerősítésüket abban, ha a fentiek szerint a magyarországi fiókteleppel rendelkező külföldi vállalkozás nem az EU valamely tagállamában található, vagy amely fióktelep nem felel meg az Szt. 154/A. §-a (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek, akkor a fióktelepnek a saját beszámoló könyvvizsgálati, közzétételi kötelezettségén felül a külföldi anyavállalat éves beszámolója vagy összevont (konszolidált) éves beszámolója tekintetében terheli-e egyaránt közzétételi és letétbe helyezési kötelezettség, illetve ezen esetleges kötelezettségnek hogyan és milyen módon tud eleget tenni a magyarországi fióktelep. A fentiekhez kiegészítésként kérjük megerősíteni, hogy a Brexit miatt az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének 2021. 01. 01-ét követően pontosan mely beszámolók tekintetében áll fenn könyvvizsgálati, közzétételi kötelezettsége, kiemelten a naptári évtől eltérő üzleti évvel rendelkező fióktelepek esetében, amelyek üzleti éve 2021. 01. 01. napját megelőzően kezdődött. Afentiektől függetlenül kérjük megerősíteni, hogy a magyarországi fióktelep tekintetében a beszámolókészítési kötelezettség teljesítése során, a magyarországi fióktelep felettes szervének, tulajdonosának szükséges ún. "tulajdonosi/tagi határozatban" a magyarországi fióktelep beszámolóját elfogadnia, attól függetlenül is, hogy a magyarországi fióktelep esetleg mentesülhet a fióktelep beszámolójának közzététele alól.

Kérdés: Egy magánszemély osztatlan közös tulajdonban lévő külterületi erdőt vásárolt 10 évvel ezelőtt. A területet időközben belterületté minősíttette, és telekként szeretné értékesíteni. Kell-e adót fizetnie, és ha igen, mennyit?

Kérdés: A Számviteli Levelek 443. számában megjelent 8489. kérdésre adott válaszra hivatkozva a kérdésem az alábbi: A kérdésre adott válasz számviteli elszámolását értem, és egyetértek a leírtakkal. Egy vállalkozásnak azonban egy ügylet adójogi oldalát is figyelembe kell vennie a döntései meghozatalakor. A személygépkocsi nyílt végű lízingje nagy adókockázatot (áfa) rejt magában azáltal, hogy ha a társaság levonja a lízingdíj adóját (vagy annak egy részét, pl. útnyilvántartás nélkül 50%-át), akkor a NAV megkérdőjelezi az áfa levonását egy olyan esetben, amikor a lízing futamideje pl. 3 év, a könyvelésben pedig 5 évben határozzuk meg a hasznos élettartamot, és a lízing végén úgy dönt a társaság, hogy megvásárolja maradványértéken az autót. A NAV vélelmezi, hogy már a lízing megkötésekor az volt a szándék, hogy végül megvegye a cég a személygépkocsit, hiszen 5 évig tervezte használni már az elején, függetlenül a 3 éves lízingfutamidőtől. Átminősítik visszamenőleg zárt végű pénzügyi lízinggé, és az áfa levonását jogosulatlan levonásként állapítják meg. Nem célszerűbb ebben az esetben a lízingszerződés szerinti 3 évben meghatározni a hasznos élettartamot, hiszen "béreljük" (nyílt végű lízing) az autót, és eredetileg 3 évig tervezzük használni, ha már annyi időre kötöttük meg a szerződést, majd ráérünk a 3. év végén eldönteni, hogy megvesszük-e vagy sem? Számvitelileg ez helytelen, vagy védhető adott esetben? Az Szt. szerinti értékcsökkenés a Tao-tv.-nél úgy is növelő, az adótörvény szerinti értékcsökkenést pedig be lehet állítani 20%-ra. Így társaságiadó-hiány sem állapítható meg a nagyobb összegű (3 év alatt 5 év helyett) költségelszámolás miatt. Amaradványértékkel kapcsolatban ugyanez a kérdés. Pl. a 3 évre megkötött nyílt végű lízing esetén valószínűleg nem véletlen, hogy a 3. év végére mekkora összegben lett meghatározva a szerződésben a maradványérték (vélhetően ennyi lesz még az értéke a 3. év végén). Milyen indokkal tudom alátámasztani, hogy ennél több vagy kevesebb összegben határozza meg a társaság a maradványértéket? Hogyan jár el helyesen (hogyan tud helyesen eljárni?) a társaság a fenti, 3 évre kötött nyílt végű lízing kapcsán a maradványérték és a hasznos élettartam meghatározása esetén, ha nemcsak a számviteli előírásokat, hanem az adójogi kockázatokat is figyelembe veszi? Indokolható-e az Szt. előírásai alapján a 3 éves hasznos élettartam és a lízingszerződés szerinti maradványérték meghatározása a könyvelésben?

Kérdés: Az ügyfél a GINOP-8.3.5-18/B Mikro-, kis- és középváll. technológiai korszerűsítése célú hitelprogram keretében kapott 20 M Ft hitelt. Most kaptam egy dokumentumot "Nyilatkozat támogatástartalomról kedvezményes kamatozású kölcsön miatt", amiben azt írják, hogy a támogatás a 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet szerinti átmeneti támogatás, és a támogatás összege megegyezik a hitel összegével, azaz 20 M Ft. Az ügyfél bankszámláján csak egyszer írták jóvá a 20 M Ft-ot. Végigböngésztem az említett kormányrendeletet, de nem lettem okosabb... Van valami könyvelnivaló ezzel az átmeneti támogatással kapcsolatban? Atársaságiadó-bevallásban fel kell tüntetni, mint a de minimis támogatást? Vagy egyáltalán mi a teendő ezzel az átmeneti támogatással?

Kérdés: A Számviteli Levelek 447. számában a 8566. számú kérdésre adott válaszukra hivatkozva a következő körülménnyel egészíteném ki a kérdésemet. A kiválás során a leányvállalat jegyzett tőkéje nem változott, a jegyzett tőke feletti vagyonból (eredménytartalékból) történt a tőke kivitele a kiválással létrejött társaságba. Vagyis, ha a kiválás során részben sem szűnt meg az anyacég részesedése (a leányvállalat jegyzett tőkéje változatlan), így nincs mit kivezetni, ezért a holdingtulajdonos "csak" a kiválással létrejött leányvállalat saját tőkéjének megfelelő értékű részesedést könyveli: T 17 – K 36, T 36 – K 97 könyvelési tétellel?

Kérdés: Társaságunk gépek beszerzésére vissza nem térítendő támogatást kapott. A pályázatot 2020 novemberében lezártuk, a kiíró az elszámolást jóváhagyta. A támogatás összegét egyéb bevételként elszámoltuk, és halasztott bevételként elhatároltuk. A 2020. év zárása során a támogatási intenzitásnak megfelelő amortizációarányos részt egyéb bevételként számoltuk el. A 2021-ben kezdődő törvényességi vizsgálat megállapította, hogy a támogatás igénybevétele/felhasználása nem volt szabályos, a támogatást várhatóan vissza kell fizetnünk. Amennyiben ez a sajnálatos esemény bekövetkezik, helyesen járunk-e el, ha a következőképpen könyveljük a gazdasági eseményt? A támogatás visszafizetése: T 86 egyéb ráfordítások – K 38 pénzeszközök. A halasztott bevétel megszüntetése: T 483 halasztott bevételek – K 86 egyéb ráfordítások. A 2020. évben elszámolt, halasztott bevételből visszavezetett egyéb bevételt nem kell korrigálnunk, sem a könyvelésben, sem a társaságiadó-bevallásunkban? Véleményünk szerint a halasztott bevétel elszámolása 2020. évi esemény, a támogatás visszafizetése pedig 2021. évi gazdasági esemény. Maximum a kiegészítő mellékletben kell bemutatnunk a gazdasági esemény hatását.