Osztalékfizetés a pénzmaradvány terhére (eva)

Kérdés: Ügyfelünk (társas vállalkozás) 2003. január 1-jétől evás. Könyvviteli nyilvántartásait az Szt. szerint vezeti. Havonta tagi jövedelmet vesz fel, aminek az adó- és járulékvonzatát fizeti. A 2004. évi adózott eredmény alapján megállapított osztalék után jelentős összeg maradt a pénztárban. Ezt a pénzkészletet kiveheti-e evás jövedelemként adófizetési kötelezettség nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...az evás időszak alatti (a kérdés alapján 2003-ban) vagy azevás időszakot megelőző évek mérleg szerinti eredményének átvezetésével kerültmegállapításra. Amennyiben 2003-ban is és azt megelőzően is, akkor az Eva-tv.18. §-ának (8) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 2.

Eredménytartalék igénybevétele osztalékra

Kérdés: Hogyan lehet az eredménytartalékba helyezett összeget (nyereséget) osztalékfizetésre felhasználni? Mi a feltétele, hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. 38. §-ának (3), (5) bekezdéseszerint számos olyan tétel van, amelyet az eredménytartalékból a lekötötttartalékba történő átvezetéssel le kell kötni, ezen tételeket a lekötötttartalékba akkor is át kell vezetni, ha az átvezetés miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Külföldi kiküldetés

Kérdés: A valutapénztárba a devizaszámláról vettünk fel eurót. A pénztáros kiadta a külföldi kiküldetésre a munkavállalónak, akinek utólag nem kell elszámolni a valutával, a bérében szerepel, adózik utána. Kérdés, hogyan kell ezt a gazdasági eseményt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...felvételkori választott devizaárfolyamon: T 382 – K 389;= a devizaszámla tényleges árfolyamán: T 389 – K 386;= árfolyam-különbözet az átvezetési számlán: T 8762 – K 389vagy T 389 – K 9762;– a külföldi kiküldöttnek elszámolásra átadott valuta:= elszámolása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 8.

Végelszámolás során az eszközök értékelése

Kérdés: A kft. tulajdonosai: B. kft. 90%-kal, X és Y magánszemélyek 5-5 százalékkal. A kft. végelszámolás alatt áll, tevékenységet nem folytat. Mérlegadatai: 8000 E Ft ingatlan (amelyet át kell vezetni a készletek közé), 100 E Ft készpénz, 3000 E Ft jegyzett tőke, 5100 E Ft eredménytartalék. A végelszámoló szeretné az ingatlant értékesíteni, de még könyv szerinti értéken sem akadt vevő. A B. kft. átveszi a magánszemélyek részesedését beszerzési értéken. Kinek milyen adófizetési kötelezettsége van, ha a kft. 5000 E Ft értékvesztést számol el az üzleti év végén, és később annál többért tudja értékesíteni az ingatlant, vagy az csökkentett értéken a B. kft. tulajdonába kerül? Vagy ha befejeződne a végelszámolás még az üzleti év vége előtt, és az ingatlan eredeti könyv szerinti értékén kerül a B. kft.-hez?
Részlet a válaszából: […] ...függ az, hogyaz üzleti év végével az ingatlannál elszámolnak-e értékvesztést vagy sem(pontosabban: a készletek közé történő átvezetéskor elszámolnak-e terven felüliértékcsökkenést vagy sem), azt alaposan alá kell támasztani. Itt kell utalni arra, hogy az Áfa-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Leltárkészítési és leltározási szabályzat kis cégeknél

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető "kis cégek" (bt.-k kft.-k, szövetkezetek) leltározásával van gondunk. Nincs, aki végrehajtsa és ellenőrizze. Hogyan történjen a "kis cégek"-nél a leltárszabályzat összeállítása és a tényleges leltározás végrehajtása?
Részlet a válaszából: […] ...helyenként és ezen belül fajta, típus, méretés minőség szerinti részletezettséggel. Az adatok a nyilvántartásokból kerülnekátvezetésre, vagy azokat (például a készleteket) először leltározni kell, és aleltározás során megállapított mennyiségek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.

Tagi kölcsön tőketartalékba helyezése

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosa 1998-ban tagi kölcsönként befizetett 15 millió forintot a társaság bankszámlájára. Ugyanezen évben ezt az összeget – bizonylat nélkül – átvezették a tőketartalék-számlára. A mérlegben azóta is ott szerepel. A 15 millió forintból ingatlant vásároltak. A befizető tulajdonos a befizetett 15 millió forintot a mai napig is tagi kölcsönnek tekinti. Az 1690. számú kérdésre hivatkozással, kérem, közöljék álláspontjukat.
Részlet a válaszából: […] ...kölcsönként (és nemtőketartalékként) befizetett összeget a tőketartalék-számlára átvezette. Ezesetben nemcsak az a probléma, hogy az átvezetés bizonylat nélkül történt,hanem az is, hogy még taggyűlési határozattal sem lehetett volna az átvezetéstmegtenni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.

Ültetvénytelepítés üzembe helyezése és áfája

Kérdés: A 2003. december 31-e előtt kiadott ültetvénytelepítési támogatási okirat alapján társaságunk ültetvényt telepített és ápol. A telepítés és ápolás költségeit az 5. számlaosztályban könyveljük, amelyet minden év végén a beruházási számlára átvezetünk (T 161 – K 582), kivéve az ültetvénytelepítéshez felvett hitel kamatköltségét, amelyet a felmerüléskor könyveljük a beruházási számlára (T 161 – K 384). Kell-e, és ha kell, mikor kell áfát elszámolni? A tárgyévben betakarított gyümölcs értéke csökkenti-e az aktiválandó költséget? Az üzembe helyezéshez milyen bizonylatot kell kiállítani? A 2004. január 1-je előtt kelt ültetvénytámogatási okirat alapján telepített, 2004. január 1-je után termőre forduló ültetvény esetében meg kell-e osztani az áfát a támogatás arányában?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelő összeget a beruházási számláraátvezették (T 161 – K 582). (Itt kell megjegyezni, a beruházási számláratörténő átvezetést sokan aktiválásnak nevezik. Ez azonban nincs összhangban azSzt. előírásaival, amely szerint az eszközök aktiválása a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.

Értékvesztés nyilvántartása a készleteknél

Kérdés: A készletekről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezetünk. Át kell-e vezetni az egyedi nyilvántartáson az értékvesztés összegét? Amennyiben át kell vezetni, azt már december 31-ével meg kell tenni, vagy csak a következő év nyitó adataként?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvántartási érték fogja a mérlegbe beállított készletértéketalátámasztani.) Az értékvesztésnek a készletértéken történő átvezetésekövetkezik az Szt. 78. §-a (2) bekezdésének előírásából is, mely szerint:anyagköltségként az üzleti évben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.

Szakképzés eszközbeszerzésének támogatása

Kérdés: Szakképzéssel foglalkozó kft. évenként a szakképzés célját szolgáló tárgyi eszközök beszerzésére állami normatív támogatást kap. A támogatás elszámolását az Szt. 44. §-a (2) bekezdésében, illetve 45. §-a (1) bekezdésének a) pontjában előírtak szerint végzik. A szakmai folyóiratban azt olvasták, hogy a szakképzési alapból kapott támogatást tőketartalékként kell elszámolni. A kft. gyakorlata megfelel ennek? Mi a helyes elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...amelyet önellenőrzéskeretében meg kell szüntetnie. (A megszüntetés nemcsak a tőketartalékba,illetve a lekötött tartalékba való átvezetést jelenti, de jelenti azt is, ha ahalasztott bevételként elhatárolt összeget véglegesen visszavezették arendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.

Szakmunkás-tanulói képzés költségeinek elszámolása

Kérdés: Társaságunknál együttműködési megállapodás alapján szakmunkás-tanulói gyakorlati képzés folyik. A szakmai gyakorlati képzés során felmerülő – a vonatkozó jogszabályok keretei közötti – költségeket elsődlegesen a 782. számlán, másodlagosan az 5. számlaosztály megfelelő számláján tartjuk nyilván. Év végén ezeket a költségeket – az 1780. kérdésre adott válasz szerint – át kell vezetni a bérjárulékok közé? Ez az átvezetés azt is jelenti, hogy a bérköltségként elszámolt ösztöndíj csökkenti a béralapot?
Részlet a válaszából: […] A szakmai gyakorlati képzés során felmerülő költségeketvalóban át kell vezetni a bérjárulékok közé a szakképzési hozzájárulásszámlára, maximum akkora öszszegben, mint amennyivel a befizetendő szakképzésihozzájárulás csökkenthető. A szakképzési hozzájárulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.
1
21
22
23
27