35 talált cikk a befejezetlen beruházás kifejezésre

Kérdés: Átvettük egy jelentős értékű ingatlant tulajdonló társaság (A), valamint anyavállalata (B) könyvelését. Az A cég ezt az ingatlant felújítani és hasznosítani kívánja, de a felújítás különböző okokból 8-10 éve áll, illetve jórészt meg sem kezdődött. A B vállalat tevékenysége kimerült abban, hogy kölcsönökkel folyamatosan finanszírozza az A cég működési költségeit. A B cég könyveiben szerepel egy jelentős összegű befejezetlen beruházás (a kapott anyag és listák alapján a 8-10 évvel ezelőtt az A cég érdekében igénybe vett szolgáltatások, tanácsadói és menedzsmentdíjak stb. 2008-2012 között merültek fel). A B cég a fenti költségek összegét 2015-ig a beszámolóiban szellemi termékként mutatta ki, majd 2015-ben átsorolta a befejezetlen beruházások közé, azóta befejezetlen beruházás. Az A cég könyvelésében ezek a költségek egyáltalán nem jelentek meg. A továbbszámlázás vonatkozásában azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az A és B cég közötti megállapodás alapján ezeket a tételeket az A cég által tulajdonolt ingatlan felújítását követően, az aktiválás után számolják el a felek egymás között. Kérdések rövidítve:
1. Mi a teendőnk, hogyan tudjuk rendezni a helyzetet? Milyen lépéseket kell megtennünk ahhoz, hogy a beszámoló a számviteli előírásoknak megfelelő legyen?
2. Hogyan, hol kellene/kellett volna kimutatni ezeket a tételeket? Hogyan érinti ez a két cég beszámolóit, társasági adóját, elhatárolt veszteségeit?
3. Ha a felek úgy állapodtak meg, hogy ezekkel a tételekkel majd a jövőben, évek múlva számolnak el egymással, nem kellett volna legalább 12 havonta elszámolni és számlázni?
4. Önök szerint valamilyen módon indokolható az, hogy ezeket a tételeket a B cég előbb szellemi terméknek, majd befejezetlen beruházásnak tekintette?

Kérdés: A cég szervereinek székhelyén lévő szerverek telephelyen történő elérhetősége, hozzáférhetősége érdekében optikai hálózat kiépítésére került sor. Hogyan kell könyvelni ezt a gazdasági eseményt?

Kérdés: Három társaság közösen vásárolt egy munkagépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet, természetesen, csak az egyik társaság (legyen ez az "A" társaság) aktiválhatja, és számolhatja el annak a költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C" társaság) is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben a közös üzemeltetésre vonatkozó előírás? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan lehet ezt dokumentálni?

Kérdés: Cégünk bérelt ingatlanban dolgozik. Vásároltunk egy gépet, amelynek üzemeltetéséhez hálózatbővítést kellett igényelnünk az áramszolgáltatótól. Kifizettük a csatlakozási díjat, és az ehhez szükséges villanyszerelési munkákat, anyagokat. A hálózatbővítés megtörtént. Hogyan kell elszámolni, könyvelni a fenti beruházást? Eddig a fent említett költségeket befejezetlen beruházásként tartottam nyilván. Aktiválhatom a vagyoni értékű jogok között?

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető kft. – amely lovaglást tanít – lovat szerez be. Állományba kell-e venni befejezetlen beruházásként?

Kérdés: Társaságunk egyik telephelyén 2015-ben elkezdett egy felújítást, amelyen a 2015-2016 évek során csak tervezési díj, illetve eljárási díjak jelentek meg. Mivel a felújítás feltételei számunkra nem voltak megfelelőek, így a konkrét felújítás el sem kezdődött, de a Felújítás számlán azóta is ott van a befejezetlen beruházás összege. Ezt el kell onnan vezetni? Azt tanácsolták, hogy terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni, amivel nem értek egyet, mert semmi nem lett aktiválva. A könyvvizsgáló szerint rendkívüli veszteségként kell könyvelni.

Kérdés: Ügyfelem ingatlanfejlesztő kft. Az általa 2013. év végén vásárolt belterületi építési telken lakóingatlan-beruházást valósít meg, abból a célból, hogy az ingatlant értékesítse. Az építési engedélyt jogerősen 2015-ben szerezte meg, ezt követően a kivitelezők kiválasztása után el is kezdte a kivitelezést, amely várhatóan 2016-ban fejeződik be. Helyes-e, ha az értékesítendő telekingatlant a készletek között tartjuk nyilván? Hogyan kell nyilvántartásba venni a beruházáshoz kapcsolódó szolgáltatások (tervezés, műszaki ellenőrzés, szakipar) számláit a beruházás időszakában, ameddig nincs lakhatási engedély, vagy nem történik meg az értékesítés? A kft. az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l); j) és k) pontja szerinti adókötelezettséget választotta, a beruházás során érvényesíti a fordított adózást a szolgáltatásoknál.

Kérdés: A társaság befejezetlen beruházásként mutatta ki a megvásárolt telket, amelyet nem tudott használatba venni. Több év végén a beruházás bekerülési értékéhez képest tartósan és jelentősen alacsonyabbnak mutatkozott a piaci érték, és így a különbözet terven felüli értékcsökkenésként került elszámolásra. A társaság használatba veszi a telket, és aktiválja. Milyen értéken és módon tegye ezt meg? A terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken, vagy a tárgyi eszköz bruttó értéke legyen a beruházás eredeti bruttó értéke, és kerüljön azonnal kimutatásra a halmozott terven felüli értékcsökkenés is? Ez utóbbi esetleg a későbbiek során visszaírható? A kérdésben telekről van szó, amelynek terv szerinti értékcsökkenése nincs, de elvi kérdésként felmerülne, ha más eszközről van szó, akkor a bruttó átvezetési mód szerinti magasabb bekerülési értékre kellene elszámolni az értékcsökkenést, utána ezt viszonyítani a piaci értékhez? Mi lenne a helyes eljárás?

Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó kft. bérelt ingatlanban irodájának kialakítását, felújítását végezte el. Az irodakialakítás tárgyévi beruházási költsége a társaságiadó-alap megállapításánál a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerinti adóalap-csökkentő tételként figyelembe vehető-e, különösen tekintettel arra, hogy kivételt képez, ha üzemkörön kívüli ingatlanon végzik a felújítást?

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú cég vagyunk. A tulajdonos elvárása, hogy induló nagyberuházásunkat projektcég keretében valósítsuk meg. A pályázati elszámolás is megköveteli a korrekt elkülönítést. A projektcég 100%-ban cégünk tulajdonában van. A pályázat előkészítését, a beruházás gazdaságossági számításait, az előzetes terveket még a projektcég létrehozása előtt meg kellett csinálni, az az anyacég könyveiben szerepel befejezetlen beruházásként. Át lehet ezt számlázni a projektcégre? Az átszámlázást viszont nem fogadnák el beruházási kiadásként a pályázati elszámolás során! A beruházás az anyacég telkén valósulna meg. Az építési beruházást a projektcég aktiválja. A beruházás érdekében a telken – a kivitelezés megkezdése előtt – bontást kell végezni, ezzel a projektcég beruházási költségeit kellene növelni, pályázati forrásból lehetne elvégezni. Az átszámlázás a pályázati elszámolás szempontjából érdekes. A projektcégekkel kapcsolatos tudnivalókról tudnak-e ajánlani valamilyen irodalmat?