Nem létező kft. üzletrészeinek kivezetése

Kérdés: 1998-ban kft.-üzletrészt vásároltunk. Azóta a cég már nem működik, eltűnt. Hogyan lehet kivezetni a könyvekből, ha végelszámolás, felszámolás nem történt? Az ügy már két éve húzódik.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 64. §-ának (1) bekezdése szerint a mérlegben a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetést (az adott esetben a kft.-üzletrészt) a bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
Kapcsolódó címke:

Értékcsökkenés egyszeri elszámolása

Kérdés: Van-e lehetőség az értékcsökkenés egyszeri, év végi elszámolására, vagy kötelező azt negyedévente elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az értékcsökkenés elszámolásának gyakoriságával a Számviteli Levelek 30. számában az 592. kérdésre adott válaszban foglalkoztunk. Itt a kérdéshez kapcsolódóan a következőket jegyezzük meg:A rendeltetésszerűen használatba vett tárgyi eszközöknél, immateriális javaknál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
Kapcsolódó címke:

Barterügyletek elszámolása

Kérdés: Barterügylet esetén a bekerülési érték meghatározásánál alkalmazandó árfolyam az első teljesítéskori választott árfolyam. Ha több egymást követő importot több egymást követő exporttal egyenlítünk ki, akkor az összes importnál és az összes exportnál azt az egy árfolyamot kell-e végig alkalmazni, amelyik az első ügylet teljesítésének időpontjában volt? Mi van akkor, ha egy importot több exporttal ellentételezünk, vagy a következő exportot félig egy másik importba számítjuk be? Ekkor milyen árfolyamot kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésből arra lehet következtetni, hogy a barterügylet számviteli fogalma és a barterügylet gyakorlati alkalmazása lényegesen eltér egymástól.Az Szt. 75. §-ának (6) bekezdéséből következően: a barterügylet olyan ügylet, amikor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
Kapcsolódó címke:

Üzembe helyezett épület felújítása

Kérdés: Társaságunk meghatározó jelentőségű ingatlant helyezett üzembe 2000 decemberében. A bekerülési érték után 2 százalékos leírási kulcsú értékcsökkenést számolt el maradványérték megállapítása nélkül. 2001-ben további felújítások történtek, illetve ráaktiváltuk a kiszabott illetéket is. Társaságunk a felújítás következtében megváltoztatta az értékcsökkenés leírási módját oly módon, hogy az ingatlannak a felújítással növelt eredeti értékére maradványértéket állapított meg. A leírt gyakorlat megfelel-e hatályos Szt.-nek?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre nem lehet egyértelműen válaszolni. A hosszabban idézett kérdés arra utal, hogy már az üzembe helyezés sem az Szt.-nek megfelelően történt.A tárgyi eszköz (az adott esetben az épület) üzembe helyezése az eszköz rendeltetésszerű használatbavételét jelenti. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
Kapcsolódó címkék:  

Bérleti jog maradványértéke

Kérdés: Az Szt. szerint az amortizáció elszámolása a maradványértékkel csökkentett bekerülési érték alapján történhet. Az üzlet bérleti jogának van-e maradványértéke? Ha van – és ez várhatóan nagyobb, mint a vételár –, akkor a bérleti jog után nem számolható el értékcsökkenés?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. szerint a maradványérték a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható érték. Egy üzlet bérleti jogának megszerzéséért fizetett vételárnál – a bérleti jog sajátosságaiból következően – csak akkor lehet maradványértékkel számolni, ha a vételkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
Kapcsolódó címkék:  

Csomagolási költség mint közvetlen költség

Kérdés: Cégünk háztartási tüzeléstechnikai készülékeket (tűzhely, kályha, kazán) gyárt. Minden készüléket a gyártási folyamat végén külön-külön becsomagolunk. A műszaki norma is tartalmazza a csomagoláshoz szükséges anyagot. Elszámolható-e a csomagolási költség a közvetlen önköltségben?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 51. §-ának (1) bekezdése alapján az eszköz bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a költségek, amelyek az eszköz előállítása során közvetlenül felmerültek, az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, az eszközre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
Kapcsolódó címke:

Térítés nélkül kapott üzletrész

Kérdés: Egy kft. ingyen kapott üzletrészt egy másik kft.-től. Hogyan könyvelendő? Ha rendkívüli bevételként elszámoljuk, levonható-e a társasági adó alapjából?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 49. §-ának (4) bekezdése szerint a térítés nélkül (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti érték (legfeljebb a forgalmi, a piaci érték). Az Szt. hivatkozott előírása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
Kapcsolódó címke:

A futamidő lejárta előtt megszűnt pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Hogyan kell a lízingbevevőnél könyvelni a futamidő lejárta előtt megszűnt pénzügyi lízinget az egyszeres, illetve a kettős könyvvitel rendszerében? Az eszközt a lízingbeadó ismételten lízingbe fogja adni. Az eredeti lízingbevevő részére a lízingbeadó a teljes összegről jóváíró számlát, a kifizetett díjakról pedig számlát ad.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz az Szt. 73. §-a (2) bekezdése d) pontjának előírásából következik: az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni az értékesített és később visszavett, a két időpont között használt – a pénzügyi lízing keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
Kapcsolódó címke:

Devizaszámlához kapcsolódó gazdasági események

Kérdés: Újra olvastam a Számviteli Levelek devizabetétszámla vezetésével kapcsolatos kérdéseit, a rá adott válaszokat, észrevételeket. Számomra még mindig nem világos, hogy a devizabetét és a valutakészlet csökkenéseit milyen árfolyamon kell forintra átszámítani. Azt nem tudom, hogy a készletcsökkenést mikor kell könyv szerinti és mikor teljesítésnapi választott árfolyamon könyvelni. Mikor keletkezik a devizabetét-, illetve a valutapénztár-számlákon árfolyam-különbözet, és mikor nem?
Részlet a válaszából: […] A devizaelszámolásokra vonatkozó számviteli előírások 2001. január elsején lényegesen megváltoztak, és ez sok esetben gondot jelent, nem csak a kérdezőnek. Ezért itt összefoglaljuk a devizaszámlához, a valutaszámlához kapcsolódó – a kérdező által is említett –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.
Kapcsolódó címke:

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye: szállás célját szolgáló lakás

Kérdés: Egy vidéki székhelyű társaság 2001-ben Budapesten lakóingatlant vásárolt az építés befejezését követően első vevőként. Az ingatlant a cég budapesti telephelyét és ügyfeleit rendszeresen felkereső munkatársak elszállásolására kívánja felhasználni (hosszabb távon olcsóbb, mint szállodát igénybe venni). Kérdés: munkásszállásnak tekinthető-e az ingatlan az Szja-tv. előírása alapján, amennyiben lakóhelyiségenként rendszeresen egynél több munkavállaló veszi azt igénybe? A tervezett hasznosításra tekintettel az ingatlan vételárában felszámított áfa levonható-e? Igénybe veheti-e a társaság a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményét az ingatlanberuházás után?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.6 pontja szerint munkásszállás a kifizető (adott esetben a társaság) tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely lakóhelyiségenként egynél több, a kifizetővel munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.
Kapcsolódó címkék:  
1
174
175
176
191