1930 talált állásfoglalás a bekerülési érték kifejezésre

Kérdés: Társaságunk 55 százalékos tulajdonosa (USA-ban élő magánember) 200 E USD devizahitelt folyósított új telephely kialakítására a tárgyévben. A visszafizetés feltételei: – évi 8,5 százalék kamat, – kamat- és tőketörlesztés fizetésének kezdete: 2002. 01. 01. A felvett devizahitel tárgyévi kamatát a létesítendő telephely értékét növelő tételként kell-e elszámolni? A külföldi magánszemélynek kifizetendő kamatot milyen adófizetési kötelezettség terheli, s az esetleges adót kinek (társaság vagy magánember) és mikor kell fizetnie?

Kérdés: Az MRP-szervezet a hiteltörlesztés időszakában, a már törlesztett hitel arányában nevesíti a megvásárolt kft. üzletrészeit a tagok között. Az MRP-ből kilépő tagok meglévő üzletrészeit az MRP visszavásárolja. Az így keletkezett kiadás az MRP-ben az alaptevékenységhez kapcsolódik-e? A megvásárolt kft. finanszírozza ugyanis az MRP-szervezetet, ahol az MRP-nek átadott összeg ugyan rendkívüli ráfordítás, de annak összegével csökkenthető az adóalap.

Kérdés: Az Szt. lehetőséget ad arra, hogy a jövőbeni költségekre céltartalékot képezzünk. Cégünk 3 éve vásárolt egy házat iroda céljára. Akkor elvégeztük a szükséges felújításokat, de várhatóan néhány év múlva ismét szükségessé válhat a felújítás, amely egy összegben igen jelentős lehet. Lehet-e ilyen jogcímen céltartalékot képezni? Ha igen, azt milyen dokumentációval kell alátámasztani?

Kérdés: Hogyan kell elszámolni év közben a lakásberuházáshoz beszerzett telek értékét, a kivitelezők által számlázott vállalkozói díjakat, a társaság által beszerzett és a külső kivitelező által felhasznált építési anyagok értékét? Mi a helyzet év végén?A kft. használatbavételi engedélyek birtokában értékesíti a lakásokat. Első értékesítésnek minősül-e? A lakások elkészülte után a társaság úgy dönt, hogy egy lakást saját tulajdonban tart, és azt bérbeadás útján hasznosítja. Milyen módszerrel lehet az egy lakásra jutó beszerzési árat meghatározni? Hogyan kell kimutatni a saját tulajdonban maradó lakás értékét? Helyi iparűzési adó alapjánál mit kell figyelembe venni?

Kérdés: Igénybe veheti-e a beruházás után a mikro- és kisvállalkozásokat megillető adóalap-kedvezményt egy újságospavilonok készítésével foglalkozó társaság, ha az anyagot és a készterméket saját tehergépkocsijával szállítja? A tehergépkocsit nyílt végű pénzügyi lízinggel vásárolta a kereskedelemmel foglalkozó társaság. Az áruszállításhoz vásárolt járművet fuvarozási tevékenységhez használja (tevékenységi körében a fuvarozás is szerepel, de eddig ebből árbevétele nem keletkezett).

Kérdés: Betéti társaságunk felszámolás alatt lévő cégtől ipari telephelyet vásárolt, amely különböző épületeket, építményeket és telket foglal magában. A telephely üresen áll, üzembe helyezése nem történt meg. Az egyik épület tetőszerkezetét lebontották, helyette teljesen újat építettek. A telep védelme érdekében riasztóberendezést telepítettek. A tetőcsere és a vagyonvédelmi berendezés telepítése beruházás vagy felújítás? A mikro- és kisvállalkozási kedvezmény érvényesíthető-e?

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető bt. 1998-ban megvásárolta egy üzlethelyiség bérleti jogát az önkormányzattól. Ezt követően bérleti szerződés alapján bérleti díjat fizetett. Az önkormányzat 2001-ben eladta a bérleményt. Az ingatlan vételárából 2x20 százalék engedményt adott, az egyiket azért, mert a bt.-nek elővásárlási joga volt, másikat azért, mert a bt. egy összegben kifizette a vételárat. A bérleti jog még le nem írt részét egy összegben terven felüli értékcsökkenésként elszámolhatjuk-e, vagy rá kell aktiválni az ingatlanra?

Kérdés: Külkereskedelmi cég, amely ingatlanforgalmazással is foglalkozik, lakásingatlanokat értékesít. Ezek eladási árát árbevételként vagy egyéb bevételként kell elszámolni? Esetükben amortizáció elszámolható-e?

Kérdés: A szövetkezet egyik leányvállalata (kft. rt.-vé) átalakult. Az átalakuláskor meglévő felhalmozott vagyon miatt a tulajdonos szövetkezetnél 17 százalékos eredménynövekedés jelentkezett. A szövetkezet – csereszerződés alapján – visszavásárolja tagjától a szövetkezeti üzletrészt névértéken, és ugyanolyan (névértékű) értékű – leányvállalati – részvényt ad érte, mely a szövetkezet számvitelében már 117 forintos beszerzési értéken szerepel. A fenti szövetkezeti üzletrész cseréjének milyen jogcímen, milyen mértékű adóvonzata van a szövetkezetnél, illetve a tagjánál?

Kérdés: Társaságunk transzformátorállomást épít az áramszolgáltatóval közösen, amelynek költségeit 60 százalékban a kft. viseli. A transzformátorállomás az áramszolgáltató tulajdonába kerül, a karbantartás is az rt. feladata. A számla még nem készült el, csak egy "Megállapodás a pénzeszköz átadás-átvételéről", amelyen az SZJ-re a hivatkozás: nem besoroláson alapuló szolgáltatás. A transzformátorállomás-építést a tárgyi eszközök vagy az immateriális javak közé kell-e besorolni? El lehet-e számolni értékcsökkenést? Hogyan állapítjuk meg, hogy hány évig szolgálja a vállalkozási tevékenységet?