Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye: szállás célját szolgáló lakás

Kérdés: Egy vidéki székhelyű társaság 2001-ben Budapesten lakóingatlant vásárolt az építés befejezését követően első vevőként. Az ingatlant a cég budapesti telephelyét és ügyfeleit rendszeresen felkereső munkatársak elszállásolására kívánja felhasználni (hosszabb távon olcsóbb, mint szállodát igénybe venni). Kérdés: munkásszállásnak tekinthető-e az ingatlan az Szja-tv. előírása alapján, amennyiben lakóhelyiségenként rendszeresen egynél több munkavállaló veszi azt igénybe? A tervezett hasznosításra tekintettel az ingatlan vételárában felszámított áfa levonható-e? Igénybe veheti-e a társaság a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményét az ingatlanberuházás után?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.6 pontja szerint munkásszállás a kifizető (adott esetben a társaság) tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely lakóhelyiségenként egynél több, a kifizetővel munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.

A le nem vonható áfa utólagos módosítása

Kérdés: Az Áfa-tv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított adó összegét utólag módosítani kell, amennyiben a rendeltetésszerű használatbavétel évére vonatkozó végleges felhasználási arányhoz képest a tárgyi eszköz adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz történő felhasználásának aránya a tárgyévben 10 százalékpontot meghaladóan változik. Hogyan kell ezt az előírást értelmezni? Milyen módon kell az utólagos módosítást elvégezni? Tárgyidőszaki eredmény-e az utólagos módosítás? Miben tér el ez az egyszeres könyvvitelt vezetőknél?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 47. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint a bekerülési (beszerzési) érték részét képezi az előzetesen felszámított, de le nem vonható áfa. Az Szt. 47. §-ának (3) bekezdése viszont külön kiemeli, nem része a bekerülési (beszerzési) értéknek az Áfa-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.

Földben lévő tartályok kiemelése költségeinek elszámolása

Kérdés: A társaság 1997-ben telephelyet vásárolt. A számlában külön-külön szerepelt a telek és az épület értéke. A földben 6 db használaton kívüli olajtartály is volt, amelyek piaci értékének megállapítására nem került sor, azokat a cég sohasem használta. Környezetvédelmi és biztonsági okokból intézkedtek a tartályok kiemeléséről és elszállításáról, majd a terület füvesítéséről. A kiemelés és elszállítás költsége elszámolható-e a felmerülés évében költségként?
Részlet a válaszából: […] A hosszan idézett kérdésre a válasz az, hogy nem!Bár a kérdésből nem derül ki, figyelemmel voltak-e a telephely vásárlásakor a telek értékének meghatározásánál arra, hogy a földben a telek értékét hosszú távon mindenképpen csökkentő olajtartályok vannak, amelyeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.

Törvényes fizetőeszközként funkcionáló emlékpénz nyilvántartása

Kérdés: Egy vállalkozás arany 20 E Ft-os emlékpénzt vásárolt 28 E Ft-ért az MNB-től. Milyen értéken kell kimutatni? Mivel törvényes fizetőeszköz, felhasználhatja-e névértéken kötelezettségei teljesítésére?
Részlet a válaszából: […] Az MNB által kibocsátott és törvényes fizetőeszközként is funkcionáló 20 E Ft-os emlékpénzt a pénzeszközök között névértéken kell kimutatni, azt a vállalkozás kötelezettségei teljesítésére felhasználhatja. Ilyen esetben az emlékpénz bekerülési értéke (28 E Ft) és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.

Telepített gyümölcsös üzembe helyezése

Kérdés: A telepített gyümölcsös a telepítés évétől számított 3-8 év után fordul termőre. Mikor kell aktiválni? Mikor kezdhető el az értékcsökkenés elszámolása? A telepítéssel kapcsolatban igényelt, vissza nem térítendő fejlesztési támogatás könyvelhető-e a tőketartalékba?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 26. §-ának (1) bekezdése alapján a tárgyi eszközök között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett ültetvényeket is. A kérdés elsődlegesen tehát az, milyen időpontot kell (lehet) az ültetvényeknél (ideértve a telepített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.

Csehországi kft.-ben lévő részesedés értékelése

Kérdés: Társaságunk 2000 májusában egy Csehországban bejegyzett és ott működő kft.-ben vásárlással 100 százalékos részesedést szerzett, amelyet befektetett eszközként mutatunk ki. A vételár 45 százalékát NLG-ben, 55 százalékát euróban fizettük ki. Milyen devizára szóló pénzügyi befektetésünk keletkezett, és év végén hogyan kell ennek a forintértékét megállapítani?
Részlet a válaszából: […] A választ két részre kell bontani. Beszerzéskor (2000-ben) a forintban számított bekerülési értéket az NLG-ben, illetve az euróban kifizetett vételárnak az NLG, illetve az euró bekerülési árfolyama határozta meg. (Ha az adott devizák rendelkezésre álltak a devizaszámlán,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.

Tulajdonos felé számlázott költségek

Kérdés: Lehet-e külföldi tulajdonosnak dologi vagy egyéb tevékenységgel kapcsolatos költségeket számlázni? Milyen bizonylat kell a számla kiállításához?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megfogalmazottakat pontosítani kell, ebben a formában nem egyértelműek, legalábbis a számviteli, az adózási előírásokban lévő kifejezésekkel nincsenek összhangban.Az Szt. 165. §-ának (1) bekezdése szerint minden gazdasági eseményről, műveletről, amely az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Értékcsökkenés módosítása felújításnál, maradványérték

Kérdés: Az értékcsökkenés módosítása felújításnál, maradványérték témájával a Számviteli Levelek 1. számában a 13. kérdésre adott válasz foglalkozott. A választ azonban nem tudom kristálytisztán értelmezni. Kérdésem: a maradványérték meghatározását és alkalmazását "nem jelentős" esetnél az határozza-e meg, illetve attól függ-e, hogy a várható élettartam és a leírási kulcs megjelölése után, illetve alapján van-e (marad-e) leíratlan összeg? A választ példával kérem bemutatni.
Részlet a válaszából: […] A kérdező példája: A tárgyi eszköz 2000. január 1-jén aktivált értéke 2 millió Ft, a leírási kulcsot 20 százalékban határozták meg. A tárgyi eszköz felújítása 2002. január 1-jével 800 ezer forintba került, a felújítás értékével a tárgyi eszköz bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Elsődleges költséghely-költségviselő költségelszámolás: saját készletek felhasználása

Kérdés: Saját termelésű készletek felhasználásánál hogyan lehet kiszűrni a költséghalmozódásokat, ha költségeinket elsődlegesen a 6-7. számlaosztályokban könyveljük? Korábban erre az 57. számlacsoportot használtuk. Milyen 5-ös számlát kell használni a felhasznált saját termelésű készletek, a befejezetlen termelés elszámolásánál, a segédüzemi költségeknek az igénybe vevő ágazatokra történő áttételezésénél?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban annyit, hogy a költséghalmozódások kiszűrésére 2001 előtt sem lehetett használni az 57. számlacsoportot. A termelőtevékenység során felhasznált saját termelésű készleteket, a befejezetlen termelést, a segédüzemi költségeknek az igénybe vevő ágazatokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Elsődleges költséghely-költségviselő költségelszámolás: saját boltban vásárolt és saját előállítású termék értékesítése

Kérdés: Saját boltunkban vásárolt és saját előállítású terméket egyaránt értékesítünk, mennyiségi nyilvántartást vezetünk. Hogyan kell könyvelni, ha elsődlegesen a 6-7. számlaosztályokban könyvelünk, és az eredménykimutatást forgalmiköltség-eljárással készítjük el?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a saját boltban egyaránt értékesítenek vásárolt és saját előállítású termékeket is, azokról mennyiségi nyilvántartást vezetnek. Így könnyen megállapítható, hogy vásárolt vagy saját előállítású terméket értékesítettek-e. Ez esetben célszerű a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.
1
173
174
175
189