Belépési díj elszámolása

Kérdés: Egy bt. bérelt irodájába Matáv-telefonvonalat szereltek be a bt. nevére. Kérdésünk az, hogy a belépési díjat és a különféle kártyaköltségeket vagyoni értékű jogként kell-e könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az ingatlanhoz nem kapcsolódó jogokat (idesorolva a belépési díjat is, mint a telefonhálózat használatáért fizetett összeget, továbbá a különféle, a telefonhálózaton elérhető kapcsolatokért fizetett csatlakozási díjakat, kártyaköltségeket) az immateriális javak közé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 12.

Kereskedelmi áruk nyilvántartása, könyvelése

Kérdés: Az árukat a beszerzéskor az elábéra könyveljük, és év végén egyszer leltározunk. Ez nagy összegek, mennyiségek esetén is lehetséges-e, szabályos-e? Kötelezhetnek-e a havi feladásra? Mi tartozik az áru kategóriába?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 28. §-a (1) bekezdésének a) pontja gyakorlatilag az áruk fogalmát tartalmazza. Áruk az olyan eszközök, amelyeket a rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.

Közvetített szolgáltatás könyvelése

Kérdés: A közvetített szolgáltatások, az alvállalkozói teljesítmények értékét év közben kötelező-e a készletszámlán átvezetni, ha egyébként év közben nem vezetünk készletnyilvántartást, közvetlenül a 8. számlaosztályban könyvelünk?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 159. §-a tartalmazza a kettős könyvvitel szabályait. E szerint a gazdálkodónak olyan könyvviteli nyilvántartást kell vezetnie, amely az eszközökben és a forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.

Támogatások számviteli elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] A támogatásokat a számviteli elszámolás szempontjából csoportosíthatjuk egyrészt úgy, hogy visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő támogatás, másrészt ez utóbbiakat aszerint is, hogy milyen célra adta azt a támogató (fejlesztési célra, illetve a költségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.

Pénzügyi lízing: eszköz továbbadása

Kérdés: a) A lízingbevevő tehergépkocsit lízingel. A lízingbeadó kiállítja a számlát, amely a tehergépkocsi tőkeösszegének 30 százalékáról és 100 százalék áfáról szól. A lízingbevevő kifizeti a számlát. b) A lízingbevevő 6 hónap után a lízingbeadó beleegyezésével átadja a lízingjogot a lízingbevevő II-nek. A lízingbeadó a lízingbevevő II. részére nem állít ki számlát, állásfoglalása szerint a lízingbevevő I. és a lízingbevevő II. egymás között oldja meg ezt. A kérdezőnek más a véleménye. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] A hosszan idézett kérdés aktuális, és gyakran helytelenül kezelt, könyvelt lízingügyletet takar. Az egyértelműség érdekében a kérdést és a választ tagoltuk.Válasz a kérdés a) részére:A kérdés egyértelműen a pénzügyi lízinghez kapcsolódik. A 100 százalékban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.

Maradványérték: lízingelt eszköz

Kérdés: Milyen értéken kell a pénzügyi lízing kifutása után (a 10 százalékos maradványérték kifizetését követően) a munkagépet és a tehergépjárművet a társaság nyilvántartásában szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 23. §-ának (3) bekezdése szerint a pénzügyi lízing keretében átvett eszközöket a lízingbevevőnek az eszközök (jellemzően a tárgyi eszközök) között kell kimutatnia. Ebből következően, azt a lízingbeadónak a könyvekből a lízingbeadáskor ki kellett vezetnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.

Saját rezsis beruházás áfája

Kérdés: A saját vállalkozásban végzett beruházásnál hogyan kell és lehet elszámolni az áfát? Mi a saját rezsis beruházás áfavonzata?
Részlet a válaszából: […] Az eszközök bekerülési értékében figyelembe vehető költségeket, ráfordításokat az új Szt. 47-51. §-ai ismertetik. Az új Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7. pontja szerint beruházás az új tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.

Elábé elszámolása

Kérdés: Nagykereskedelmi céget könyvelek. Itt mindennaposak az árubeszerzési számlák. Miért éppen ezt a fő költségtényezőt nem lehet az 5. számlaosztályban könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 160. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján az 5. számlaosztály a költségeket költségnemek szerint csoportosítva tartalmazza. Az itt felsorolt költségek között az eladott áruk beszerzési értéke nem szerepel. Azért nem szerepel, mert a törvényi előírások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.

Nyomdai anyagköltség elszámolása

Kérdés: Lapkiadó vállalat, mint vevő, elszámolhatja-e anyagköltségként a lapok gyártásáról szóló nyomdaszámlában feltüntetett anyagellenértéket, ha a számla külön-külön tartalmazza az anyagköltséget, a gyártási költséget és a fuvart?
Részlet a válaszából: […] A számlával mint bizonylattal szemben egyrészt követelmény, hogy azt a valós gazdasági eseményről, műveletről állítsák ki, másrészt az is, hogy a szerződésnek megfelelően tartalmazza az ellenértéket. Ebből következően, ha Önök a nyomdával abban állapodtak meg, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.

Befejezetlen építési-szerelési munka

Kérdés: Hogyan történik a befejezetlen építési-szerelési munka mérleg-fordulónapi értékelése, leltározása?
Részlet a válaszából: […] Az általános szabály – természetesen – az, hogy a befejezetlen termelést (beleértve a befejezetlen építési-szerelési munkákat is) az új Szt. 51. §-a szerinti előállítási költségen (közvetlen önköltségen) kell értékelni. A befejezetlen építési-szerelési munka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.
1
173
174
175
179