1930 talált állásfoglalás a bekerülési érték kifejezésre

Kérdés: A Számviteli Levelek 447. számában a 8566. számú kérdésre adott válaszukra hivatkozva a következő körülménnyel egészíteném ki a kérdésemet. A kiválás során a leányvállalat jegyzett tőkéje nem változott, a jegyzett tőke feletti vagyonból (eredménytartalékból) történt a tőke kivitele a kiválással létrejött társaságba. Vagyis, ha a kiválás során részben sem szűnt meg az anyacég részesedése (a leányvállalat jegyzett tőkéje változatlan), így nincs mit kivezetni, ezért a holdingtulajdonos "csak" a kiválással létrejött leányvállalat saját tőkéjének megfelelő értékű részesedést könyveli: T 17 – K 36, T 36 – K 97 könyvelési tétellel?

Kérdés: Készleteinknél alapesetben a súlyozott beszerzési árat tekintjük nyilvántartási értéknek. Egyik eszközcsoportunk esetében azonban a folyamatosan változó piaci helyzet indokolná a FIFO-módszer alkalmazását. Lehetséges-e készletcsoportonként más-más értékelési elvet alkalmazni, ha azt a számviteli politikában szabályozzuk? Jelen esetben azt mondjuk, hogy a raktári anyagkészletet alapesetben súlyozott átlagáron tartjuk nyilván, viszont ennél az egy külön, kézzel nyilvántartott készletcsoportnál a FIFO-módszert alkalmaznánk, annak a kockázatnak a tudatában, hogy a FIFO-módszer alkalmazásának hátrányai is lehetnek.

Kérdés: Társaságunk ingatlant (földterületet + felépítményt) vásárolt magánszemélyektől adásvételi szerződéssel, így nincs olyan számla, amely megbontva tartalmazza a földterület és az épület értékét. Az ingatlan tulajdonképpen egy kertes ház, amelyet a vállalkozás telephelyként fog használni. Az ingatlan aktiválásakor, az értékcsökkenés alapjának meghatározásához hogyan járunk el helyesen? A földterületre vonatkozó értékcsökkenési leírási tilalom figyelembevételéhez hogyan tudjuk meghatározni külön-külön a földterület és a felépítmény értékét? Szükséges lehet hivatalos értékbecslő szakvéleményére? Vagy elegendő a környékbeli telekárak figyelembevételével egy ügyvezetői nyilatkozat?

Kérdés: Használtautó-kereskedéssel foglalkozó cég a különbözet szerinti adózást választotta. Mikor jár el helyesen a cég a különbözeti árrés alapjának meghatározásakor? Az autókat az EU-n belül szerzi be, szintén különbözeti áfával. Helyesen jár-e el, ha a beszerzési árba beszámítja a mindenkori autó alvázszámával, motorszámával feltüntetve kiállított szállítási, szerelési, licitköltségeket, vagy csak a gépjármű beszerzési értékét veszi figyelembe? Külön számlát kap a gépjármű áráról, amely viszonteladói különbözeti ár, illetve külön számlát az egyéb költségek, mint a szállítási díj, kezelési díj, ezek pedig EU-s fordított adózással vannak kiállítva.

Kérdés: Társaságunk a 2019. évben jelentős beruházásba kezdett, mintegy 320 millió Ft bekerülési értékben. A beruházás üzembe helyezésére várhatóan a 2021. évben kerülhet sor. A 2020. évi beszámoló készítése során a tulajdonosok 100 millió Ft fejlesztési tartalék képzéséről döntöttek. Felhasználható lesz-e a teljes fejlesztési tartalék összege a beruházás üzembe helyezésekor a 2021. évben, figyelembe véve, hogy a többéves beruházás számlái a teljesítésekkel arányosan az előző években folyamatosan kiegyenlítésre kerültek a fejlesztési tartalék képzését megelőzően?

Kérdés: Garanciális csere elszámolásában kérem a segítségüket. Nulla könyv szerinti értékű eszköz lett garancia keretében cserélve. A könyvelési program tárgyieszköz-modulja automatikusan könyvel, miután a gazdasági eseményt megadtuk. Az eszköz bruttó értékét és értékcsökkenését kivezette az egyéb ráfordítások közé, a cserébe kapott eszközt pedig könyvelte a visszaadott, kicserélt eszköz vásárláskori bekerülési értékének összegében az alábbiak szerint: T 13 – K 9. Így keletkezett most egy nagy összegű bevételünk. Helyes ez az elszámolás?

Kérdés: Központi közbeszerzési eljárásban kiválasztott szervezet által készítettünk szoftvereket, illetve vásároltunk tárgyi eszközöket. A megrendelés értékének 1%-át kitevő, kötelezően fizetett és a beszerzések számlájában külön tételként szereplő, de az eszközökhöz egyértelműen hozzárendelhető közbeszerzési díjat minden esetben az eszközökre aktiváltuk, azaz a beszerzési érték részeként kezeltük. Helyesen jártunk-e el?

Kérdés: Számviteli kézikönyvben olvastam, és nem sikerült értelmeznem az alábbiakat: Része az eszköz bekerülési értékének a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó – devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettség, időarányos árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség. Szeretnék rá számos példát kapni, hogy egyáltalán miről van szó.

Kérdés: Ügyfelünk, egy kft. a 2018-as mérlegében tárgyi eszközeit valós értékre felértékelte, forrásoldalon értékelési tartalékkal szemben. 2020. évben dönthet-e úgy, hogy a valós értékelésről visszatér a könyv szerinti értékre, és ha igen, ennek könyvelése a felértékelés kivezetése az értékelési tartalékkal szemben? A cég taggyűlési határozata megfelelő bizonylat ehhez a gazdasági eseményhez?

Kérdés: A tárgyi eszköz beszerzési értékét módosítja az aktiválásig felmerült árfolyam-különbözet. Hogyan járunk el helyesen, ha előleget is fizettünk a beruházáshoz kapcsolódóan? Az előleg fizetése a tárgyévet megelőző év október hó, amelyet a fordulónapi árfolyamra átértékelünk. A számla beérkezése a tárgyévben január, kiegyenlítése február. Az eszköz márciusban kerül aktiválásra. Helyesen járunk el, ha az előleg átértékelésekor keletkezett árfolyam-különbözettel korrigáljuk a beruházás értékét már az előző évben, majd ugyanezt tesszük az előleg végszámlába történő beszámításakor (előleg 12. 31-i árfolyamra értékelt összegéhez viszonyítva), illetve a fennmaradt kötelezettség pénzügyi rendezésekor keletkezett árfolyam-különbözettel is?