1930 talált állásfoglalás a bekerülési érték kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati tulajdonban levő lakások felújítását vállaltuk néhány dolgozónk lakhatásának biztosítására. A lakások berendezésének költségeit is társaságunk viseli, az eszközök a tulajdonunkban maradnak. Az önkormányzat bérlőkijelölési jogot biztosít 5 évre ellenérték nélkül. A dolgozók az önkormányzattól fogják bérelni a lakást, és oda fizetik a bérleti díjat. Amennyiben üresen áll a lakás, cégünk fizeti a bérleti díjat. Az elszámolás keretében idegen ingatlanon végzett beruházásként kezeljük a felújítást, a bekerülési érték az áfát is tartalmazza, és a bérlőkijelölési jog időtartamának megfelelően amortizációt számolunk el. A lakások, berendezések amortizációja szerintünk nem növeli a taoalapot. Helyes-e a fenti elszámolás? Vannak-e egyéb adó- vagy járulékvonzatai? Hogyan kezeljük az üresen álló lakások utáni bérleti díjat?

Kérdés: Társaságunk portfóliókezelési szerződés alapján 100 egység pénzt adott át az alapkezelőnek. A portfóliókezelő dönt a portfólióban megvásárolandó instrumentumokról, az ügyletek időpontjáról. A portfólió összetételéről és piaci értékéről rendszeres tájékoztatást kapunk. Jól gondolom-e, hogy a portfólió egyes elemeinek mozgását nem kell könyvelni? A kezelt vagyont a befektetett pénzügyi eszközök között 100 egységen kell nyilvántartani mindaddig, amíg a csomag jelentős értékvesztést nem szenved el? A portfóliócsomag piaci értékének növekedését nem szabad könyvelni, ha nem választottuk a valós értéken történő könyvelést? A portfóliókezeléshez kapcsolódóan csak akkor kell könyvelni, ha társaságunk a teljes csomag vagy a csomag egy részének visszaváltásáról dönt? Kérem, válaszukban jelezzék, hogy a számviteli törvény mely paragrafusa ad iránymutatást a kérdésben!

Kérdés: Cégünk vállalatirányítási rendszert vezet be. A beüzemelést megelőzően ehhez külső oktató segítségét veszi igénybe, akihez külföldre kell utazni, illetve távoktatás keretében történik az oktatás. A munkavállalók oktatás idejére járó bére + járulékok, illetve a kiküldetés költségeit hogyan kell elszámolni? Mi képezi az átszervezés bekerülési értékét? Alapítás-átszervezésként könyvelendők a felmerült kiadások a szoftver "éles" használatának megkezdésekor? A szoftver próbaüzeme már aktiválásnak számít? A szoftver nem kerül a cég tulajdonába, ahhoz használati jogosultságot vásárol a cég.

Kérdés: A kft. a könyveiben nyilvántartott telken 16 lakásból álló társasházat épít. Az alapító okirat szerint a telek társasházi közös tulajdonba kerül. Hogyan kell a telket a könyveiből kivezetni, van-e ezzel kapcsolatosan valamilyen adó-, illetékvonzata?

Kérdés: Gyógyszerkísérlet keretében egy cég kísérleti gyógyszert számláz a gyógyszertárnak. Ezeket a termékeket nem kell kifizetni, a számlán szerepel, hogy pénzügyi teljesítést nem igényel. Ennek fejében a vásárlóknak (a betegeknek) ingyen kell "értékesíteni" ezt a gyógyszert. A kísérleti gyógyszert daganatos betegek gyógyítására használják. A tranzakciót hogyan kell kezelni az áfában, a számvitelben, az iparűzési adóban? A betegnek adható 0 forintért 0 forintos számla? Vagy úgy, hogy eladási ár mínusz 100% engedmény? Meg kell-e jelennie árbevételként a termék árának? Nem mindegy, hogy szerepel a nyereségminimum-számításnál. Hogyan kell könyvelni a kísérleti gyógyszer beszerzését és a betegeknek történő átadását? És az áfát? A gyógyszertár eleve 0 forintos számlát szeretne kapni. Megoldható? Kinek kell az áfát a kísérleti gyógyszer után megfizetni?

Kérdés: Egy kft. tulajdonosai: 95%-ban svájci cég és 5%-ban magánszemély. A magánszemély svájci állampolgár, életvitelszerűen az év minden napján Magyarországon tartózkodik (állandó tartózkodási kártyája van), magyarországi lakcímkártyája, lakóhelye Magyarországon van. A cég ügyvezetője munkaviszonnyal rendelkezik, bért vesz fel, és adózik utána. A fenti magánszemély az 5%-os üzletrészét (a kft. jegyzett tőkéje 3000 E Ft, 5%-a, 150 000 Ft a magánszemélyé) értékesíti a kft.-nek 5 millió Ft-ért (a kft. eredménytartaléka fedezetet nyújt a vásárlásra).
1. Hogyan adózik és milyen összeg után (5 M Ft-150 E Ft?) Magyarországon a svájci állampolgárságú tulajdonos? A kifizetőnek (a kft.-nek) kell az adókat (szja, eho 14%, 22%) levonnia?
2. A kft. a magánszemélytől megszerzett saját üzletrészét (5%) egy éven belül értékesíteni szeretné a másik (95%-os) tulajdonos svájci cégnek, térítésmentesen. Megteheti ezt? A kft.-nél lesz-e valamilyen adóvonzata ennek a gazdasági eseménynek?
3. Hogyan könyvelem a kft.-nél a saját üzletrész vételét és eladását?

Kérdés: Kft.-vé átalakult szövetkezet térítés nélkül alanyi adómentes alapítványnak átadja az irodaként használt kastély jellegű épületet kb. 2 hektár területtel, alapszabályunk szerint a közösségi alap terhére történő kivezetéssel az átalakulás miatt. A felértékelt piaci érték 34 100 E Ft, amelyből a telek 7600 E Ft. Az épületet telekmegosztással adják át. Az épület 1977. évtől a kft., illetve a jogelőd szövetkezet tulajdona. Az épület könyv szerinti értéke nulla. A felújítás miatti ráaktiválás utoljára 1983-ban volt. A kft. és a jogelőd szövetkezet tevékenységei között az ingatlanértékesítés nem szerepel. Ezen térítés nélküli átadás esetében meg kell-e fizetni az áfát?

Kérdés: A társaság irodaházának a felújítása befejeződött. A felújítás költségeinek aktiválása miatt jelentősen megnőtt az épület bruttó értéke, nő az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenési leírás összege is, bár az épület várható hasznos élettartama is módosul. Az eddig kimutatott maradványérték megváltoztatható-e, illetve ha eddig a társaság nem mutatott ki maradványértéket, a jövőben van-e erre lehetősége?

Kérdés: Filmgyártással és -forgalmazással foglalkozó cég filmforgalmazási szerződést kötött a film előállítójával. A szerződés szerint egy film forgalmazására 2027-ig kizárólagos felhasználási jogot szerzett. A felhasználási díj a szerződés hatálya alatt a film forgalmazásáért kapott bevételek egyes költségekkel csökkentett összegének meghatározott százaléka. Az elszámolás a tárgyévet követő évben a mérlegzárás előtt megtörténik. Mit kell a megszerzett jog bekerülési értékének tekinteni? Az előállítónak a fentiek szerint kiszámított és átadásra kerülő összeget tárgyévi költségként (elhatároltan) kell-e elszámolnia, vagy a vagyoni értékű jogok között bekerülési értéket képez, és csak az értékcsökkenés összege minősül tárgyévi költségnek?

Kérdés: A kft. átvilágítása során a 2017. évben derült ki, hogy a 2005. évben képzett fejlesztési tartalék, valamint tőketartalék a mai napig szerepel a könyvekben. A tőketartalék képzésének oka sajnos nem ismert az iratok megsemmisülése miatt. A fejlesztési tartalék nem került felhasználásra, visszaírásra. Mivel elévülési időn túli tételekről van szó, mi a helyes eljárás a tőketartalékként és a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összegek megszüntetésére?