531 talált cikk a bérbeadás kifejezésre

Kérdés: A lakóingatlan értékesítéséből származó jövedelem kiszámításánál minden esetben a tulajdoni hányad szerinti megosztást kell alkalmazni több tulajdonostárs esetén? Egy házaspár telket vásárolt 2007-ben, amelyre közösen lakóházat építettek, ennek 50-50 százalékban voltak a tulajdonosai. A házba viszont már nem költöztek be, mert közben elváltak. A váláskor a vagyonmegosztás során rögzítették, hogy közösen értékesítik az ingatlant. A feleség még az esküvő előtt rendelkezett egy lakással, amelyet értékesített. Ebből származó bevételét is az új családi ház építésére fordították, ezért úgy egyeztek meg, hogy a bevétel 80 százalékát ő kapja meg, 20 százalékát pedig a volt férj. Ebben az esetben a jövedelem kiszámításakor milyen arányban kell a bevételt és a szerzési értéket megosztani?

Kérdés: Magánszemély tulajdonában van egy külterületen lévő lakóház, udvar és gazdasági épület. A külterületi ingatlanon – udvar, gazdasági épület, lakóház mellé – egy kft. (amelyben a magánszemély 50%-ban tulajdonos) épített egy gazdasági építményt (műhelyt). A tulajdoni lapon szerepel egy bejegyző határozat, miszerint a terület természetvédelmi rendeltetésű. A magánszemély bérbe kívánja adni a külterületet, amire az épület kerül. A magánszemélynek – mivel adószámot szeretne kérni – milyen tevékenységeket kell felvenni, hogy bérbe tudja adni a külterületet? A NAV-hoz kell bejelentkeznie vagy a helyi önkormányzathoz? A műhely rezsiszámlái a magánszemély nevére szólnak, nem lesznek külön almérők. A magánszemély hogyan tudja a rezsit kiszámlázni a cégnek?

Kérdés: A 4890-es kérdés a saját vállalkozásban végzett beruházással – ezen belül elsősorban annak az áfájával – foglalkozik. Megfogalmazza az Áfa-tv.-nek azt az előírását, miszerint a bejövő számlák áfája csak a saját beruházás aktiválásakor vonható le. Az én értelmezésem a következő: a bejövő számlák áfáját az Áfa-tv. előírása szerint levontuk (vagy visszaigényeltük), az aktivált érték után az áfát a fizetendő és a visszaigényelt oldalra egyaránt beállítottuk. Kérem, tájékoztassanak, hogy a röviden leírt eljárásunk helyes-e? Mi a helyes eljárás az egyéb saját (nem lakás) beruházások esetében?

Kérdés: Ha egy cég apartmanbérleti díjként munkásszállásköltséget számláz ki havonta, szerződés alapján, 25 vagy 18 százalékos áfakulcsot kell alkalmaznia?

Kérdés: Vállalkozásunk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A bérletidíj-tartozás rendezése érdekében társaságunk a bérleményt lezárta, az abban tárolt eszközökön (kézi) zálogjogát érvényesíteni kívánja. Ezen árukat, eszközöket társaságunk értékesíteni szeretné. Hogyan történik ezen eszközök számviteli, adójogi elszámolása mind a bérbeadónál, mind a bérbevevőnél?

Kérdés: Eszközök értékesítésekor (ide nem értve a lízinget, részletre vételt) a teljesítés időpontjára vonatkozóan több helyen olyan állásfoglalásokat lehetett olvasni, hogy az adásvétel Ptk., Szt., Áfa-tv. összefüggésben akkor teljesül, amikor a vevő megszerzi a tulajdonjogot. Ezért, ha az adásvételi szerződésben a tulajdonjogot fenntartják a vételár teljes kifizetéséig, akkor a fizetés dátuma lesz a teljesítési dátum, amely meghatározza a számviteli, adózási feladatokat, és nem vehető figyelembe korábbi átadás/átvételi, birtokba adási dátum. 2008 előtti magyarázatokban nem a tulajdonjog megszerzése volt a meghatározó a teljesítés időpontjára vonatkozóan. Hogyan kell helyesen eljárni ingatlanok, más eszközök értékesítéskor?

Kérdés: Társaságunk építőipari gépeket adott bérbe 50 hónapra. A berendezés értékcsökkenési leírását az Szt. szerinti maradványérték figyelembevételével állapítottuk meg, a leírási kulcs 25 százalék. A Tao-tv. ennél magasabb kulcsot (30%) is megenged a bérbeadásra tekintettel. Kötelező-e a Tao-tv.-ben megállapított mértékű értékcsökkenési leírást érvényesíteni, vagy az ott megadott százalékkulcsok az érvényesíthető értékcsökkenési leírás maximumát jelentik? A maximálisnál kisebb mértékű értékcsökkenési leírás adóalap-csökkentésként való érvényesítése folytatható-e mindaddig, amíg a bekerülési értéket el nem éri az összesen elszámolt értékcsökkenési leírás?

Kérdés: Épület, építmény bérbeadásával kapcsolatos szerződésünkben a bérleti díjat a bérlő a bérbeadó által kiállított számla alapján, negyedévente előre, háromhavi bérleti díjat egy összegben, a tárgynegyedév első hónapjának 10. napjáig fizeti meg. Az ingatlan közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos mérőóráit a bérbeadó a tárgyhót követő hónap 5-ig leolvassa, majd a tényleges igénybevétel alapján a fogyasztást továbbszámlázza a bérlő részére, amelyet a bérlő a tárgyhónapot követő hó 15. napjáig köteles megfizetni. (A bérbeadás áfás.) A megkötött szerződés alapján hogyan kell szabályosan számlázni? Kitérve a teljesítés napjára, az egyes számlák tartalmi részleteire, illetve a számviteli elszámolásra is. Az egyes részletekre vonatkozó konkrét jogszabályi hivatkozásokat szíveskedjenek ismertetni!

Kérdés: Változott-e a saját dolgozónak ingyenesen adott szolgálati lakás adó- és járulékvonzata 2011-ben?

Kérdés: Iskolánk 599 gazdálkodási formakóddal, közoktatási megállapodással rendelkező iskola és kollégium, melynek fenntartója nonprofit kft. Vállalkozási tevékenységként büfét üzemeltetünk, de van bérbeadásból származó bevételünk is, melyet szintén vállalkozási tevékenység bevételeként számolunk el, és amellyel szemben az iskolának nincs elszámolt költsége (a fenntartónak fizeti a bérlő a közüzemi költségeket, illetve a fenntartó számolja el az amortizációt). A Tao-tv. 2. §-a szerint az iskola nem alanya a társasági adónak, ugyanakkor a törvény 5. mellékletében felsorolt szervezetek között sem található. A társaságiadó-bevallásban viszont mint "Minden egyéb gazdálkodási forma" kell kitölteni az adóbevallást. Kérdésem: az iskolának, amennyiben a vállalkozási tevékenység eredménye pozitív, van-e társaságiadó-bevallási és -fizetési kötelezettsége?