549 talált cikk a bérleti díj kifejezésre

Kérdés: Magyarországi gazdasági társaság (kft.) üzletviteli tevékenysége keretében értékesített termékeinek bemutatásához budapesti helyszínen kialakított kiállítási terület használatához a következő költségekről fogad be számlákat: kiállítás, vásár, szervezés költsége, kiállítási terület bérleti díja, területhasználathoz kapcsolódó közüzemi (áram, víz) költségek, kiállításistand-készítés, -bontás. A bemutatott költségek elszámolásával elő­készített tevékenység a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. §-ának d) pontja szerinti gazdasági reklámnak minősül-e, illetve a számlákat befogadó társaság a költségek elszámolásával, valamint termékeinek az expón történő bemutatásával a reklámadóról szóló tv. szerinti adóköteles tevékenységet végez-e?

Kérdés: Helyesen járok-e el, ha az időbeli elhatárolásokat így könyvelem? Beérkező számla 30 egység folyó évi, 60 egység következő évre vonatkozó költséget tartalmaz: T 5 – K 454, 30 egység, T 392 – K 454, 60 egység. Folyó időszakot terhel 50 egység, aminek a számlája csak a következő időszakban érkezik be: T 5 – K 482, majd a beérkező számla: T 482 – K 454, 50 egység. Vagy az időbeli elhatárolásokat minden esetben az eredményszámlákkal szemben lehet csak könyvelni, és onnan lehet ki- vagy visszavezetni?

Kérdés: A művészeti szakközépiskola fenntartója nonprofit kft. OM-azonosítóval rendelkezik. Bevételei: szponzori támogatás, oktatástérítési díjak, képzési hozzájárulások, fejlesztési célú szakképzési hozzájárulás normatív támogatás, amelyet a fenntartón keresztül kap, bérleti díjak. Kettős könyvvitelt vezet. A mérleget hova kell beadni? A társaságiadó-alapot, az adót hogyan kell meghatározni? Vonatkozhatnak-e rá a nonprofit szervezetre vonatkozó előírások és kedvezmények?

Kérdés: Ha a reklám közzétételének megrendelője nem rendelkezik nyilatkozattal, és az adott hónapban kézhez vett számlán szereplő ellenérték a 2,5 millió forintot meghaladta, akkor a feletti rész (adóalap) után 20% mértékű reklámadót kell fizetni. Ezek szerint ez bruttó összeg? Partnerenként, számlánként, vagy havi összes reklám célú költséget kell figyelembe venni? Vannak olyan cégeink, akik megveszik a reklámfelületet (általában bérleti díjként számlázzák nekik), és ezeket értékesítik tovább. Ők lennének a törvény 1. §-a (2) bekezdésének 11. pontja szerinti reklámértékesítő ügynökségek? Ezeknek a cégeknek a nettó árbevétele nem éri el az 500 millió Ft-ot. Viszont ha pl. egy 3 milliós reklámfelületről beszélünk, akkor meg kell fizetnie a 20%-os reklámadót? Ha igen, akkor ez esetben már nyilatkozhat a vevőjének, hogy ő megfizette azt?

Kérdés: A látványcsapatsport-támogatásból megvalósuló beruházás elszámolásával kapcsolatban kérdezem. Önkormányzat tulajdonában levő ingatlanon sportegyesület létesítményt kíván létrehozni, amelyhez a szakszövetségtől nagy összegű támogatást kapott. Az önkormányzat egy közszolgáltatással vegyes hasznosítási szerződésben azt kívánja rögzíteni, hogy hasznosítási díjuk teljesítését az idegen eszközön végzett beruházásnak könyv szerinti értéken történő átruházása jelenti. A hasznosítási díjról az önkormányzat, tulajdonjogának bejegyzésétől kezdve, minden a tárgyhónapot követő hó 5-ig számlát állítana ki. Jogos-e az elszámolás tervezett módja, megvalósítható-e a hasznosítási díj ellenében a beruházás átruházása az egyesület részéről, tekintettel a Tao-tv.-ben megfogalmazott 15 éves hasznosítási követelmény fenntartására? Amennyiben igen, hogyan könyvelendő a sportegyesületnél az egész konstrukció, ideértve a sportegyesület által kapott támogatást is?

Kérdés: A kft. ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytat. A bérlők 90%-a magánszemély, akik nem egyenlítik ki a bérleti díjról szóló számlát. Felszólításainkra (tértivevényes levél, telefon) az volt a reakció, hogy akkor sem tudnak fizetni, ha bepereljük őket. Mit tudunk tenni? Leírhatjuk a követelést behajthatatlanként? Milyen adóvonzata lehet?

Kérdés: Két egymástól független társaság 20 millió forint értékű gépre egy jövőben esedékes (opciós) szerződést köt úgy, hogy a vevő a jövőben bármikor bejelentheti vásárlási szándékát. Amíg nem vásárolja meg a gépet, addig a vevő havonta 500 ezer forint bérleti díjat fizet a használatáért. A megállapodás értelmében az eladási árból a vásárlás időpontjában levonják az addig megfizetett bérleti díjakat. Lehet-e ilyen megállapodást kötni? Hogyan kell elszámolni a havi bérleti díjakat és a tényleges eladást? Milyen értéken kell számlázni az eladáskor?

Kérdés: A társaság üzemben tartója több tehergépjárműnek, amelyekre ingyenes üzembentartói szerződést kötött határozatlan időre egy magánszeméllyel, illetve egy egyéni vállalkozóval. A társaság a 0. Számlaosztályban tartja nyilván a szerződésben meghatározott értéken a gépjárműveket. Értékcsökkenést nem számol el, ezenkívül minden költséget, adót a társaság fizet és számol el. Az egyéni vállalkozó tárgyi eszközként tartja nyilván a gépjárművet, amelynek könyv szerinti értéke az értékcsökkenéssel folyamatosan csökken. Egyéb költséget a gépjármű után nem számol el. Megfelelően jár el a társaság, illetve az egyéni vállalkozó? A magánszemélynek keletkezik-e bármilyen jogcímen jövedelme?

Kérdés: Közúti áruszállítás főtevékenységű egyéni vállalkozóval gépbérleti szerződést kötöttek, amelynek tartalma teherszállító jármű bérbeadása vezetővel, a jármű üzemanyagát a vállalkozó biztosítja, a járművet a vállalkozó vezeti, nincs alkalmazottja, nincs más tevékenysége, a bérleti díj a menetlevelek szerinti óradíjjal számlázandó. A fent említett tevékenység építési hatóságiengedély-köteles tevékenység, az építési területen belüli anyagmozgatás történik. Bérbeadásnak minősülhet-e ez a tevékenység?

Kérdés: Cégünk egy németországi cégtől bérel autókat hosszú távú bérleti szerződéssel, 36 hónapra. Az autókat Németországban helyezték üzembe, német rendszámmal közlekednek. Partnerünk áfa nélkül számláz, önadózással könyveljük a fizetendő és a levonható áfát. Cégautóadót fizetünk. Havonta könyveljük a bérleti díjat. Helyesen járunk el?