277 talált cikk a bérleti szerződés kifejezésre

Kérdés: A társaságnak néhány ingatlan értékesítésén túlmenően egyéb értékesítése a társaság megalakulása óta nem volt. 2007-ben saját tulajdonú telkén bevásárlóközpont-építésbe kezdett. A kivitelezésre vállalkozási szerződést kötött. A tervezési, szakértői, régészeti és egyéb kapcsolódó feladatok elvégzésének a díjait a beruházási számlán könyvelték. A társaságnál két ügyvezető van. Az egyik a tulajdonos, aki megbízási díjat kap, a másikat munkaszerződéssel foglalkoztatják. Ezenkívül van még egy fő kereskedelmi menedzser, egy fő projektmérnök, egy fő adminisztrátor. Az ő bérüket, illetve járandóságaikat el lehet-e a beruházás költségei között számolni? Másból a társaságnak most nincs bevétele, és már szervezik a következő bevásárlóközpont építését, közben kötik a leendő bérlőkkel a bérleti szerződést. Hozzárendelhető-e mindenki bére az adott beruházáshoz, vagy el kellene azt határolni?

Kérdés: Társaságunk (K+F) kutatási tevékenységet végez. Tevékenységünket az egyetem területén (bérleti szerződés) végezzük. Kutatásaink önálló projektek. Nyertes pályázataink elszámolását követően támogatásban részesülünk. A pénzügyileg beérkezett pályázati támogatásokat elhatároljuk. Adózás előtti eredményünk javára év végén a támogatási jóváírásokból (amely időbelileg elhatárolt) egyéb és rendkívüli bevételeket számolunk el az alábbi költségek összegével megegyezően: – Tárgyi eszköz tekintetében az adott évre elszámolt értékcsökkenés összegével megegyezően engedjük fel az időbeli elhatárolást. – Munkabér és egyéb forgóeszközök között elszámolt költségeinket pedig 100%-os összegben. K+F tevékenységünk eredményeként született szellemi termékeket aktiváljuk (közvetlen önköltségen). a) A Tao-tv. adóalap-csökkentő tételként sorolja fel a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatást. A (8) bekezdésben konkrétan felsorolja, mikor csökkentheti az adózás előtti eredményét a társaság. Helytálló-e az álláspontunk, miszerint társaságunk ezen adóalap-csökkentő jogcímmel nem élhet a pályázati támogatás tekintetében? b) A 22. § (9) bekezdése szerint az alapkutatás és a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között elszámolt bérköltség 10%-át lehet figyelembe venni adókedvezményként. Milyen feltételei vannak a kedvezmény érvényesítésének, és hogyan lehet ezen adócsökkentő tételt igénybe venni? Cégünk élhet-e vele? c Adóalap-csökkentő tételek között sorolja fel a K+F közvetlen önköltséget. Társaságunk igénybe veheti-e ezt az adóalap-csökkentő tételt? Cégünk melyik csökkentő tételt veheti igénybe (párhuzamosan)?

Kérdés: Német állampolgár a német testvérvállalat alkalmazottjaként a cégcsoport magyarországi leányvállalatánál dolgozik. Munkabérét, valamint az azt terhelő járulékokat, adókat a német leányvállalat a magyar leányvállalatra átterheli számlában. A német leányvállalat bérel lakást az alkalmazott számára Magyarországon, és a bérleti díjat is továbbszámlázza a magyar leányvállalatnak. Mi a teendője a magyar vállalatnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett munkabérrel, valamint a bérterhekkel áfa szempontjából? Mi a teendője a magyar társaságnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett bérleti díj áfájával? A német alkalmazott köteles Magyarországon személyijövedelemadó-bevallást benyújtani, mivel 183 napnál többet tartózkodik Magyarországon? A magyar leányvállalat által viselt lakásbérleti díjat hogyan kell kezelni a személyi jövedelemadó szempontjából?

Kérdés: Nyugdíjas tag térítésmentesen adja kölcsön teherautóját a kft.-nek. A bérleti szerződés elegendő dokumentum-e ahhoz, hogy a kft. minden – a teherautóhoz kapcsolódó – költséget elszámoljon a kft.-ben? A nyugdíjas tagnak vagy a kft.-nek keletkezik-e bármilyen fizetési kötelezettsége az ingyenes bérlet miatt? Ha nincs bérleti szerződés, de a kft. az üzembentartója a teherautónak, akkor is elszámolhatók az üzemeltetési és egyéb költségek?

Kérdés: Cégünk bérelt területen lévő saját tulajdonú épületben végzi tevékenységét. A bérleti szerződést 3 évenként újították meg. A cég bérleti díjat fizet a tulajdonosnak. 2007. október 1-jétől hosszú távú, tartós bérleti szerződést kötött a cég. Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként felvehető-e a nyilvántartásba, és mi a könyvelés módja?

Kérdés: A nyílt végű pénzügyi lízing könyvelésére vonatkozó kérdésekre adott válaszaik alapján a lízingelt eszközt a lízingbe vevőnél beruházásként kell könyvelni. Az általunk könyvelt társaság ilyen konstrukció keretében szerzett be egy targoncát. A lízingbe adó a szerződésben leírta, hogy az eszközt a lízingbe adó aktiválja, és számolja el utána az értékcsökkenést. A lízingdíjak költségként elszámolhatók. Úgy gondoljuk, ugyanaz az eszköz két cég nyilvántartásában nem szerepelhet a tárgyi eszközök között. Mi a helyes eljárás a lízingbe vevőnél?

Kérdés: Egy FVM-nél regisztrált, erdőgazdálkodási tevékenységet folytató őstermelő erdőt vásárolt. A bérbeadásból származó jövedelemre vonatkozik-e az Szja-tv. 74. §-ának (2) bekezdése, mely szerint ez a bevétel mentes az adó alól? A vásárolt erdőt haszonbérbe adással – határozott időtartamra kötött szerződéssel – hasznosítja, és a haszonbérlet időtartama meghaladja az öt évet.

Kérdés: A kft. az ingatlanra bérleti szerződést kötött a magánszeméllyel, egyéves időtartammal, az automatikus meghosszabbítás lehetőségével. A vásárlási szándék miatt opciós megállapodást kötöttek a bérbeadóval erre az ingatlanra, az aláírástól számított 5 éves időtartamra, az opciós vételár 20 millió forint. A vételi jog gyakorlása esetén a kauciót és a bérleti díjat a vételárba beszámítják. A havi bérleti díjról a bérbeadó számlát állít ki, a bérbevevő a bérleti díjból az adót, az egészségügyi hozzájárulást levonja. Ha érvényesítik a vételi jogot, mi lesz a már könyvelt, költségként elszámolt bérleti díjjal? Kell-e a bérleti díjról kiállított számlákat módosíttatni?

Kérdés: Az adóazonosító jellel rendelkező magánszemély a tulajdonában lévő termőföldet bérbe adhatja-e bérleti szerződéssel az adószámmal rendelkező saját egyéni vállalkozásának, bérleti díj ellenében?

Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó termőfölddel rendelkezik, tulajdonjogilag mint magánszemély. Ezen földterületek egy részét bérbe adja bérleti díj ellenében. Másik részét az egyéni vállalkozása rendelkezésére bocsátja. Az egyéni vállalkozó a rendelkezésére bocsátott földterület után számolhat-e el bérleti díjat, mint magánszemély kaphat-e bérleti díjat az egyéni vállalkozástól?