Magyarországi cég által foglalkoztatott német állampolgár

Kérdés: Német állampolgár a német testvérvállalat alkalmazottjaként a cégcsoport magyarországi leányvállalatánál dolgozik. Munkabérét, valamint az azt terhelő járulékokat, adókat a német leányvállalat a magyar leányvállalatra átterheli számlában. A német leányvállalat bérel lakást az alkalmazott számára Magyarországon, és a bérleti díjat is továbbszámlázza a magyar leányvállalatnak. Mi a teendője a magyar vállalatnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett munkabérrel, valamint a bérterhekkel áfa szempontjából? Mi a teendője a magyar társaságnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett bérleti díj áfájával? A német alkalmazott köteles Magyarországon személyijövedelemadó-bevallást benyújtani, mivel 183 napnál többet tartózkodik Magyarországon? A magyar leányvállalat által viselt lakásbérleti díjat hogyan kell kezelni a személyi jövedelemadó szempontjából?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakból az következik, hogy a német vállalatfizeti ki a német állampolgár részére járó munkabért, az azt terhelőjárulékokat, adókat, bár a német állampolgárt a magyar leányvállalatnálfoglalkoztatják. Ez valójában munkaerő-kölcsönzés, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Térítésmentes kölcsönzés

Kérdés: Nyugdíjas tag térítésmentesen adja kölcsön teherautóját a kft.-nek. A bérleti szerződés elegendő dokumentum-e ahhoz, hogy a kft. minden – a teherautóhoz kapcsolódó – költséget elszámoljon a kft.-ben? A nyugdíjas tagnak vagy a kft.-nek keletkezik-e bármilyen fizetési kötelezettsége az ingyenes bérlet miatt? Ha nincs bérleti szerződés, de a kft. az üzembentartója a teherautónak, akkor is elszámolhatók az üzemeltetési és egyéb költségek?
Részlet a válaszából: […] A választ az egyszerűbb kérdés megválaszolásával kezdjük. A nyugdíjas tag és a kft. a tehergépkocsi bérbeadására,kölcsönzésére bérleti szerződést kötött, amelyben rögzítették – többek között -a bérleti időszak időtartamát, a bérleti díjat (ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

Bérleti jog tartós bérleti szerződés esetén

Kérdés: Cégünk bérelt területen lévő saját tulajdonú épületben végzi tevékenységét. A bérleti szerződést 3 évenként újították meg. A cég bérleti díjat fizet a tulajdonosnak. 2007. október 1-jétől hosszú távú, tartós bérleti szerződést kötött a cég. Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként felvehető-e a nyilvántartásba, és mi a könyvelés módja?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz a kérdést pontosítani kell. Az ingatlanokhozkapcsolódó vagyoni értékű jogok között kell kimutatni a hosszú távú, tartósbérleti szerződéshez kapcsolódóan alapított bérleti jog megszerzésének azellenértékét. (Önmagában az, hogy a bérleti szerződést nem 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.

Lízing vagy bérlet

Kérdés: A nyílt végű pénzügyi lízing könyvelésére vonatkozó kérdésekre adott válaszaik alapján a lízingelt eszközt a lízingbe vevőnél beruházásként kell könyvelni. Az általunk könyvelt társaság ilyen konstrukció keretében szerzett be egy targoncát. A lízingbe adó a szerződésben leírta, hogy az eszközt a lízingbe adó aktiválja, és számolja el utána az értékcsökkenést. A lízingdíjak költségként elszámolhatók. Úgy gondoljuk, ugyanaz az eszköz két cég nyilvántartásában nem szerepelhet a tárgyi eszközök között. Mi a helyes eljárás a lízingbe vevőnél?
Részlet a válaszából: […] Valóban jól gondolják, ugyanazon eszközt két társaság könyveibenkimutatni nem lehet. A kérdésben leírt esetben valójában nem nyílt végűpénzügyi lízingről van szó, hanem egyszerűen csak bérletről. A kérdésben leírttartalmú szerződés nem lízingszerződés, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.

Regisztrált őstermelő erdőbérbeadása

Kérdés: Egy FVM-nél regisztrált, erdőgazdálkodási tevékenységet folytató őstermelő erdőt vásárolt. A bérbeadásból származó jövedelemre vonatkozik-e az Szja-tv. 74. §-ának (2) bekezdése, mely szerint ez a bevétel mentes az adó alól? A vásárolt erdőt haszonbérbe adással – határozott időtartamra kötött szerződéssel – hasznosítja, és a haszonbérlet időtartama meghaladja az öt évet.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. szerint termőföldnek azt kell tekinteni, amit atermőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 3. §-ának a), f) pontjaiban annakminősít. Így az Szja-tv. szerinti termőföld az a földrészlet, amelyet atelepülés külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.

Bérleti szerződés, opciós vételi jog

Kérdés: A kft. az ingatlanra bérleti szerződést kötött a magánszeméllyel, egyéves időtartammal, az automatikus meghosszabbítás lehetőségével. A vásárlási szándék miatt opciós megállapodást kötöttek a bérbeadóval erre az ingatlanra, az aláírástól számított 5 éves időtartamra, az opciós vételár 20 millió forint. A vételi jog gyakorlása esetén a kauciót és a bérleti díjat a vételárba beszámítják. A havi bérleti díjról a bérbeadó számlát állít ki, a bérbevevő a bérleti díjból az adót, az egészségügyi hozzájárulást levonja. Ha érvényesítik a vételi jogot, mi lesz a már könyvelt, költségként elszámolt bérleti díjjal? Kell-e a bérleti díjról kiállított számlákat módosíttatni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy az opciós vételt nemlehet visszamenőlegesen értelmezni, nem lehet azt mondani például 2008.december 31-én, hogy az ingatlant már 2007. július 1-jével a társaságmegvásárolta. A bérleti díjnak a vételárba történő beszámítása csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Magánszemély termőföld-bérbeadása

Kérdés: Az adóazonosító jellel rendelkező magánszemély a tulajdonában lévő termőföldet bérbe adhatja-e bérleti szerződéssel az adószámmal rendelkező saját egyéni vállalkozásának, bérleti díj ellenében?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozásról szóló törvény alapján az egyénivállalkozó a természetes személy jogalanyiságától eltérő önálló jogalanyisággalnem rendelkezik a vállalkozás folytatására tekintettel. Az egyéni vállalkozóiigazolvány birtokában a magánszemély saját maga...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.

Egyéni vállalkozó termőföldjének bérbeadása

Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó termőfölddel rendelkezik, tulajdonjogilag mint magánszemély. Ezen földterületek egy részét bérbe adja bérleti díj ellenében. Másik részét az egyéni vállalkozása rendelkezésére bocsátja. Az egyéni vállalkozó a rendelkezésére bocsátott földterület után számolhat-e el bérleti díjat, mint magánszemély kaphat-e bérleti díjat az egyéni vállalkozástól?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. szerint termőföldnek azt kell tekinteni, amit atermőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 3. § a), f) pontjaiban annak minősít.Így az Szja-tv. szerinti termőföld az a földrészlet, amelyet – a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásbanszántó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Magánszemélynek fizetett bérleti díj

Kérdés: A betéti társaság magánszemélytől bérel ingatlant. A bérleti díjat, a bérleti díjból levont szja-t, továbbá 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást hogyan kell könyvelni? Bruttó vagy nettó módon kell a kifizetendő bérleti díjat elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Röviden a válasz az, hogy a kifizetendő bérleti díjat kellaz adóval, a hozzájárulással csökkenteni. A bérleti szerződés szerinti bérletidíjat el kell számolni az igénybe vett szolgáltatások költségei között (T 522 -K 454). A bérleti díjból levont, fizetendő szja-t,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Bérleményhez kapcsolódó közüzemi szolgáltatások

Kérdés: A Számviteli Levelek 122. számában a 2500. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan: amennyiben a közüzemi szolgáltatók által megküldött számlák saját felhasználást nem tartalmaznak, és a közüzemi számlák teljes összegét közvetített szolgáltatásként továbbszámlázzuk a bérlők felé, kell-e külön szerződést kötni a közvetített szolgáltatásra, vagy elegendő, ha a bérleti szerződés tartalmazza a közvetített szolgáltatást?
Részlet a válaszából: […] A válasz az, hogy indokolt a közüzemi szolgáltatásokközvetített szolgáltatáskénti továbbszámlázását külön szerződésbe foglalni.Egyrészt azért, mert a közvetített szolgáltatáskénti elszámolás Áfa-tv. és Szt.szerinti követelményei egyértelműen így biztosítottak: a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.
1
19
20
21
28