1423 talált cikk a beruházás kifejezésre

Kérdés: Társaságunk egy mobil faházat szeretne vásárolni, amelyet rendezvényeken fogunk használni. Az eladó tulajdonjog-fenntartással szeretné eladni részünkre az ingóságot, mivel a vételárat 2024. 12. 31-ig fogjuk teljes összegben kifizetni. A faház átadása, birtokbavétele 2022-ben fog megtörténni, amely után rendeltetésszerűen használatba is vesszük azt. Melyik időponttal lehet aktiválni az eszközt: a birtokbavétel időpontjában, vagy pedig a vételár teljes kifizetésekor, a tulajdonjog végleges átszállásakor, 2024-ben?

Kérdés: A de minimis támogatások törvényes igénybevételéhez, a három pénzügyi évre vonatkozó korlát helyes számításához kérem szakmai értelmezésüket. A Bizottság vonatkozó 1407/2013 EU rendeletének 3. cikk (2) bekezdése értelmében: "Bármely három pénzügyi év időszakában... a támogatás összege nem haladhatja meg a 200.000 EUR-t." Hogyan kell eljárni az adórendszeren belüli (közvetett) és az adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatások összegének figyelembevétele vonatkozásában általánosságban? Illetve hogy konkretizáljuk is a kérdést az alábbi esetekben:
a) 2022. március 25-én (támogatói okirat kelte) odaítélt adórendszeren kívüli támogatás,
b) a 2021-es évről 2022. 05. 31-ig beadott taobevallásban érvényesíteni kívánt adórendszeren belüli támogatás igénybe vehető mértékének helyes meghatározása során.
Mely évek tartoznak a rendelet által hivatkozott három pénzügyi évet felölelő figyelési időszakba?
a) Az első esetben a támogatói okirat keltét magában foglaló időszakon kívül még a 2021. és a 2020. évek tartoznak a figyelési időszakba? Tehát a figyelési időszak 2020. 01. 01. – 2022. 03. 25-ig tart? Vagy 2019. 03. 26. – 2022. 03. 25-ig? Továbbá ehhez kapcsolódóan kérdésként merül fel, hogy ha a megkapott támogatást részletekben folyósítják, akkor értelemszerűen azt a rendelet értelmében az odaítélés napjára vonatkozóan kell diszkontálni. Ez azt jelenti, hogy az odaítélés napjára vonatkozó évben kell beleszámítani a keretbe akkor is, ha évek között áthúzódik annak kifizetése?
b) A második esetben a bevallás kitöltésekor hogyan tudom meghatározni, hogy mennyi még az igénybe vehető de minimis keretem? Tehát a figyelési időszak (amely alatt kapott de minimis keretet csökkentő támogatási összegeket figyelembe kell venni), mivel a 2021. évről a bevallást 2022. 05. 31-ig kell beadni, és tegyük fel, ezen a napon kerül beadásra, 2020. 01. 01. – 2022. 05. 31-ig tart? Vagy a figyelési időszak 2019. 06. 01-től 2022. 05. 31-ig tart?

Kérdés: Ügyfelem egy kft., amely egy bank részére 6 hónapra bérbe adja a tárgyi eszközei között szereplő üzlethelyiséget. A szerződésben havi 190.000+áfa bérleti díjban egyeztek meg. Majd a szerződést módosították, a bérlő értéknövelő beruházást fog végrehajtani (áram, burkolat stb.), így a felek eltekintenek a bérleti díj megfizetésétől. Ilyen esetben a bérbeadónak nem kell számláznia a bérleti díjat? Hogyan kell könyvelni a bérbeadó részéről?

Kérdés: Hulladékudvar földterületét melyik főkönyvi számlán kell aktiválni, és mekkora az értékcsökkenés mértéke? Azaz milyen néven (egyéb építmény vagy földterület) legyen aktiválva az a földterület, amelyen a szelektív gyűjtéshez szükséges kukák állnak, valamint amelyekre a zöldhulladékot tartalmazó "zöldzsákok" kerülnek? Mekkora értékcsökkenést kell ezekre az "ökoudvarokra" futtatni? A Tao-tv.-ben 15%-ot találtam. Az épületek és az "ökoudvar" megközelítéséhez használt utakat melyik főkönyvi számlán kell aktiválni, és mekkora az értékcsökkenés mértéke? Jelenleg az utak egyéb építményen vannak a főkönyvben, és 6%-os értékcsökkenés van rájuk futtatva. Ez így megfelelő?

Kérdés: "A" kft. telekvásárlási szerződés alapján előleget fizetett 2021-ben az "Eladónak". Az "A" kft. erről számlát kapott, az áfát levonásba helyezte. Tárgyév augusztusában az "A" kft. és az "Eladó" a szerződést megszünteti, és azonos feltételekkel "B" kft. veszi meg a telket. Úgy gondoljuk, hogy az eladó köteles "A" kft.-nek visszafizetni az előleget, "B" kft. pedig tartozik az előleget megfizetni. Mindezeket a pénzügyi teljesítés után számlakiállítás követi az "Eladó" részéről. Az "Eladó" azonban nem szeretné az előleget visszafizetni. Megoldás lehet-e, ha az "A" kft. az adott előlegkövetelését eladja a "B" kft.-nek ellenérték fejében? Ez esetben az "Eladó" nem állítana ki sztornó- és új előlegszámlát. Nem világos, hogy ez esetben a későbbiek során a végszámla hogyan kerül kiállításra az új vevő részére, ha nem állítja ki részére az előlegszámlát. Az előlegengedményezéshez kapcsolódik-e áfásszámla-kiállítási kötelezettség?

Kérdés: 2022-től nem őstermelői bevétel a tárgyieszköz-értékesítés. Adott egy családi gazdaság ültetvénnyel, amit most értékesíteni kíván. Önállóan ültetvényt nem lehet értékesíteni, ha jól tudom, csak termőföldet, mivel annak károsodása nélkül nem tud elkülönülni. Ezek szerint az értéknövekedést eredményező beruházások – pl.: ültetvény, öntözőrendszer, melioráció, kerítés – elválaszthatatlan részét képezik a földterületnek, és egyszerűen termőföld-értékesítésnek minősül? Így kerül ki a nyilvántartásunkból, és vonatkozik rá az ötéves szabály? Tehát egy több tízmilliós ültetvény termőföld-értékesítésnek minősül, és öt év után adómentesen értékesíthető?

Kérdés: "Y" kft. 2020-ban adásvétel útján teremgarázshelyet vásárolt "A" kft.-től. A számla egyenes adózással, az áfa felszámításával készült, a pénzügyi teljesítés megtörtént, az áfát rendezték. A földhivatal széljegyzetben bejegyezte "Y" kft.-t, a birtokba adás is megtörtént. "Y" kft. tárgyi eszközként nyilvántartásba vette, értékcsökkenést számolt el, illetve az építményadó hatálya alá bejelentkezett, kötelezettségét 2021-től teljesíti. Két év után a földhivatal elutasította a bejegyzést, az eredeti állapotot vissza kell állítani. Hogyan kell a visszaadásra kerülő ingatlant kivezetni a tárgyieszköz-nyilvántartásból, milyen könyvelési feladatok várhatóak?

Kérdés: Társaságunk ingatlanberuházás keretében dokkolókapuhoz rámpakiegyenlítőt vásárolt. A kapu az építési kivitelezési szerződés keretében kerül kialakításra, beépítésre, míg a rámpakiegyenlítőt az azt szállító vállalkozó építi be. A rámpakiegyenlítő a beszereléskor a padlóba, szögvas keretre lesz rögzítve. A rámpakiegyenlítőt az ingatlan részeként vagy önálló műszaki berendezésként kell nyilvántartani?

Kérdés: Társaságunk egy nagyobb beruházás keretében elektromosautó-töltő állomást vásárolt. Ez az autótöltő állomás a raktárunkba érkező autók töltésére lesz kialakítva. A megvásárolt autótöltő állomás egy rozsdamentes lábazatból és töltőfejéből áll. A töltőállomás csavarral rögzíthető a talajhoz, ahol előzetesen a villamos vezetékhez előkészítették, és odavezették a villamos vezetéket. A fentiek alapján egyéb építményként vagy műszaki berendezésként kell üzembe helyezni a töltőállomást? Hogyan kell elszámolni a villamos vezeték kialakítását akkor, ha a beruházásban a töltőállomáshoz szükséges vezeték kialakítása nincs részletezve, illetve ha részletezve van?

Kérdés: A kft. az egyik termelőüzeme leállása miatt tárgyi eszközei egy részét nem használja. A használaton kívüli eszközeit fogyóeszközzé átminősíti, és a 2. számlaosztályban tartja nyilván. Az átminősített eszközök nyilvántartott értéke megegyezik a szóban forgó eszközök számviteli törvény szerinti nettó értékével. Mivel annak idején a beruházás fejlesztési alapból történt, a Tao-tv. szerinti nettó érték eltér az Szt. szerinti nettó értéktől. Abban az esetben, amikor a 2. számlaosztályban nyilvántartott érték azonos az eszközök nettó értékével, a társaságiadó-alap meghatározásakor e miatt az ügylet miatt kell-e a társasági adó alapját módosítani (növelni, csökkenteni)?