1423 talált cikk a beruházás kifejezésre

Kérdés: Társaságunk megpályázott és meg is nyert a kormány által indított versenyképesség-növelő támogatási programot, a beruházásként kapott támogatást 2020. folyamán meg is kapta. A támogatási szerződésben vállaltuk, hogy a támogatás folyósítását követő monitoring-időszakban a szerződésben meghatározott feltételeket teljesítjük. A2022. 03. 31-én zárult üzleti évre vonatkozóan azonban nem tudtuk teljesíteni a létszámra előírt kötelezettségvállalást, ezért vissza kell fizetni a korábban folyósított támogatás támogatási szerződésben meghatározott képlet szerint meghatározott nemteljesítéssel arányos részét. Mérlegkészítéskor már tudjuk, hogy a támogatás mekkora részét kell majd biztosan visszafizetni, de a lebonyolító szerv erről szóló felszólításának és a visszafizetés esedékessége ismeretének hiányában kötelezettségként még nem tudjuk a visszafizetendő összeget kimutatni. Mivel fejlesztési célú támogatásról van szó, passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként mutatjuk ki a támogatás még feloldásra nem került összegét az üzleti év végén. Társaságunk a lebonyolító szerv felszólításának kézhezvétele után, a hatálybalépés időpontjával fogja a visszafizetendő összeget az egyéb ráfordítások között elszámolni, és ezzel egyidejűleg és megegyező összegben a halasztott bevétel is feloldásra fog kerülni. Véleményünk szerint az élő támogatási szerződéshez kapcsolódóan társaságunknak biztosan keletkezik visszafizetési kötelezettsége, amivel a mérlegkészítéskor már tisztában vagyunk. A visszafizetendő összeg megállapítható, de esedékessége nem. Figyelembe véve az előbbieket, és azt, hogy a támogatási szerződésből adódó visszafizetési kötelezettség nem az üzleti tevékenységgel kapcsolatban folyamatosan felmerülő tétel, indokoltnak látjuk az óvatosság elvét biztosító céltartalék képzését a visszafizetendő támogatás összegében a 2022. 03. 31-én zárult üzleti évre, amit a visszafizetéskor kell majd feloldani. Kérdésünk, a céltartalékképzésre vonatkozó következtetésünket helyesnek gondolják-e?

Kérdés: Építőipari munkák számlázásakor gyakran előfordul, hogy a beruházás megvalósítása után a fővállalkozó számlájában összevontan szerepel a teljes kivitelezés értéke. A szerződésből, a teljesítésigazolásból vagy a számla mellékletéből azonban megállapítható a beruházás részegységeinek arányos megvalósítási költsége. Mindezek alapján miként kell az építési telken létrehozott épületet a tárgyi eszközök között nyilvántartásba venni, amelyben eltérő rendeltetésű részlegek üzemelnek?

Kérdés: Egymillió forint hiteltartozással rendelkező gépkocsit hitelátvállalással értékesítünk 1,8 millió forintért. Hogyan könyveljük a hitel átvállalását az eladó, illetve a vevő társaságnál? A bank a hitelátvállaláshoz hozzájárult.

Kérdés: A beruházás befejezése, az aktiválás előtt az egyik beszállító a késedelmes teljesítés miatt kötbért fizetett. A másik szállító a nem szerződésszerű teljesítés miatt a más vállalkozóval elvégeztetett munkát térítette meg. Hogy kell elszámolni a kapott kötbért és a kapott térítést?

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk. Beruházás keretében felépítettünk egy, a gyermekeket befogadó otthont. A munka elkészült, a műszaki átadás megtörtént, a szerződés szerinti összeget teljes egészében pénzügyileg rendeztük. A szerződés 2% jótállási biztosítékot köt ki, melyet a kivitelező bankgarancia formában nyújtott a részünkre. Hogyan kell a bankgaranciát nyilvántartani a könyveinkben, hogyan könyveljük le?

Kérdés: A vállalkozás saját erőből és tagi kölcsönből valósította meg a beruházást. A tagi kölcsönről szerződés készült, a vállalkozás még nem kezdte meg a kölcsön visszafizetését. A 2021. évi beszámolóban ki lehet-e mutatni a kamatot a pénzügyi műveletek ráfordításai között? Az "előírt kamatot" ráfordításként lehet szerepeltetni, vagy csak akkor, ha a tőketörlesztés és a kamatfizetés is pénzügyileg rendezésre került?

Kérdés: Egy építőipari fő tevékenységgel rendelkező kft. lakóingatlanok építéséhez telket vásárolt a saját nevében. Egy telken kettő lakás épül saját generálkivitelezésben. Adásvételi szerződést kötött az egyik lakásra egy magánszeméllyel, aki vételárelőleget fizetett a társaságnak. Az előleg összegéről a cég számlát állított ki 5%-os áfa alkalmazásával. Az adásvételi szerződés tartalmazza, hogy egy-egy munkafázis befejezésével részszámlát állít ki a társaság a vevő részére. Banki kölcsönt vett fel a vevő, és a bank kikötése, hogy akkor fizet a vevőnek, ha a számla értéke 5%-os áfatartalommal bír (mint tudjuk, a telek értékesítése 27%-os áfakulccsal adózik!). A telek és az építési anyagok beruházásként szerepelnek a könyvelésben, a vevő felé kiszámlázott összegek pedig az értékesítés bevételeként. Mikor lehet a beruházást aktiválni, majd kivezetni az eszközök közül? Vagy eleve rossz a könyvelés, mert árukészletet kellett volna könyvelni? Erre a számomra bonyolult kérdésre szeretnék választ kapni.

Kérdés: Vállalkozásunk új ingatlan létrehozásához – PMKKVESZKOZ/2018 forrásból – 37 M Ft vissza nem térítendő támogatást kapott. A megítélt támogatáshoz 72 M Ft értékű számla került elfogadásra 55%-os intenzitás mellett (egyébként ez a felső intenzitási korlát a vállalkozásunkra a régiót és a besorolásunkat figyelembe véve), beruházásunk teljes bekerülési értéke 105 M Ft volt. Kérdésünk, hogy érvényesíthetjük-e a teljes tárgyévi beruházási értéket, a 105 M Ft-ot a társaságiadó-alap csökkentéseként, mint kkv-beruházási kedvezményt, vagyis halmozhatjuk-e a támogatást az 55%-os határig?

Kérdés: Informatikai szaktanácsadással foglalkozó áfás egyéni vállalkozó, nyílt végű lízing keretében, személyautót vásárolt 2020-ban. Útnyilvántartást vezet, a cégautóadót megfizeti utána. Az átvett könyvelésében látom, hogy a teljes lízingdíj elszámolásra került a 2020-2021. évekre, melyek áfatartalma 50%-ban levonásra került, valamint évi 20%-os értékcsökkenés lett elszámolva a 2020-2021. évekre. Önök szerint helyesen lettek könyvelve az előző évek? Jobban járt volna a vállalkozó, ha megvásárolja az autót készpénzben, és nem lízingel? Helyes a lízingdíj 50%-os áfatartalmának a levonása?

Kérdés: Egy kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, mely már termőre fordult. A megváltozott gazdasági körülmények következtében a tulajdonos őstermelőként kívánja tovább folytatni e tevékenységét. Hogyan kell ezt jogszerűen kezelni, könyvelni, mi lesz a levont áfa sorsa stb.?