215 cikk rendezése:
61. cikk / 215 Termelőüzem leállítása esetén az amortizáció
Kérdés: A társaság az egyik üzemében – előre nem látható időre – beszünteti a termelést. Az üzemben lévő vegyipari berendezéseket máshol nem tudjuk használni. Ez esetben mi történjen ezekkel a tárgyi eszközökkel, szüneteltetni kell-e az amortizáció elszámolását? Mi a teendő, ha mégis újra használni fogják azokat?
62. cikk / 215 Bérbe adott étterem reggeliszolgáltatásának áfája
Kérdés: Cégünk tulajdonában lévő hotelünk éttermét bérbe adtuk. A hotelszoba ára magában foglalja a reggeli költségét is, ezt a szolgáltatást is az éttermet bérlő cég biztosítja. A reggeli költségét havonta két alkalommal, összesítve kiszámlázza részünkre. Az éttermet üzemeltető cég milyen áfakulccsal számlázhatja ki a reggeli költségét a hotel részére, illetve a hotel milyen áfakulccsal számlázhatja ki ezt a szállóvendégek felé?
63. cikk / 215 Építési tilalom adójogi értelmezése
Kérdés: Cégünk beépítené az 5500 m2 területű üres telkét, de az építéshatóság csak akkor adja ki az építési engedélyt, ha a telep megközelítéséhez szükséges utat is kiépítjük. Ez utóbbira egyelőre nincs lehetőségünk, az önkormányzat ugyanakkor továbbra is követeli a teljes telekadót. Álláspontunk szerint ez a helyzet lényegében építési tilalmat jelent, így vonatkozhatna ránk a helyi adótörvényben lévő építési tilalom esetén járó kedvezmény.
64. cikk / 215 Közhasznú alapítvány támogatása
Kérdés: Nonprofit kft. a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének z) pontja szerinti adományt nyújt közhasznú besorolású alapítvány részére, közhasznú alapcél szerinti tevékenységéhez. A támogatott alapítvány a támogató nonprofit kft. többségi tulajdonosa, a vezető tisztségviselők személyében egyezőség nincs. A tulajdonosi státusz befolyásolja-e az adomány társasági adó szerinti megítélését, vagyis alkalmazható-e a 7. § (1) bekezdésének z) pontja szerinti adóalap-kedvezmény? Felmerülhet-e a gazdasági esemény szabálytalansága (pl. osztalékként való megítélése) vagy a társaságiadó-alap tekintetében a z) ponttól elérő minősítése?
65. cikk / 215 Étkezési szolgáltatás kedvezményes adómértékkel
Kérdés: Milyen feltételek mellett alkalmazható az étkeztetési (vendéglátó) szolgáltatások nyújtása során a 18%-os kedvezményes adómérték 2017. január 1-jétől? [Áfa-tv. 3/A. számú melléklet II. rész 4. pont, 82. § (3) bekezdés, 305. § (2) bekezdés.] Ügyfelem 5610 – Éttermi, mozgó vendéglátást végez. Rendszerint rendezvényeken (falunap, karácsonyi vásár stb.) helyben, a szabadban sütött ételeket árul. Az étel elfogyasztásához székeket, asztalokat, padokat, szalvétát, evőeszközt biztosít. Tehát igazából szolgáltatást nyújt, viszont ha az áfatörvényt nézem, ezen szolgáltatás nem tartozik a 2017. évi kedvezményes 18%-os áfakulcs alá. Jól értelmezem ezt?
66. cikk / 215 Licencek vásárlása, értékesítése
Kérdés: Vállalkozásunk közvetítési céllal licenceket (szoftverhasználati jogosultságokat) vásárol, és változatlan formában, de nem változatlan áron értékesíti vevőinek, amelyeket egy összegben előre számláz, és amelyek két üzleti évet érintenek. A számviteli törvény – véleményünk szerint – nem ad egyértelmű besorolást arra vonatkozóan, hogy a licenc áruként vagy szolgáltatásként kezelendő? Adótanácsadóink szerint az adójogszabályok és a NAV állásfoglalásai egyértelműen szolgáltatásnyújtásnak tekintik a licencek értékesítését. Amennyiben vállalkozásunk szolgáltatásként kezeli ezeket, akkor jár el helyesen, ha az értékesítéssel érintett üzleti évet követő évre eső árbevételt és a kapcsolódó költséget/ráfordítást elhatárolja, vagy akkor, ha az értékesítés üzleti évében teljes összegében elszámolja az árbevételt és minden kapcsolódó költséget/ráfordítást?
67. cikk / 215 Kkv-minősítés a Kkv-tv. szerint
Kérdés: A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény értelmezésében kérem a segítségüket.
Rendelkezésre álló információk:
1. Egy magyar kft. éves árbevétele 5,2 millió EUR, létszáma 34 fő.
2. A kft. tulajdonosainak tulajdoni és szavazati arányai a következők:
Házaspár együttesen 50%.
Külföldi vállalkozó 50%.
Gyakorlatilag minden döntést közösen hoznak meg.
3. A külföldi vállalkozó konszolidált éves bevétele 300 millió EUR, dolgozói létszáma 1500 fő.
4. A külföldi vállalkozó konszolidált beszámolójában a kft. adatai a társult vállalkozásra vonatkozó szabályok szerint szerepelnek.
5. A házaspárnak van egy másik kft.-je is, 100%-os tulajdonban, ennek bevétele 75 millió Ft, a foglalkoztatottak száma 4 fő.
6. A vállalkozásokat jellemző adatok nem változtak az elmúlt két évben.
Kérdések:
a) Hogyan kell figyelembe venni a külföldi vállalkozó adatait a 2004. évi XXXIV. törvény 5. §-ában szereplő feltételeknek megfelelően?
b) Besorolható-e a magyar kft. középvállalkozás kategóriába a rendelkezésre álló információk alapján?
c) Milyen adatokat kell figyelembe venni, ha a házaspár kft.-jének besorolását vizsgáljuk?
Rendelkezésre álló információk:
1. Egy magyar kft. éves árbevétele 5,2 millió EUR, létszáma 34 fő.
2. A kft. tulajdonosainak tulajdoni és szavazati arányai a következők:
Házaspár együttesen 50%.
Külföldi vállalkozó 50%.
Gyakorlatilag minden döntést közösen hoznak meg.
3. A külföldi vállalkozó konszolidált éves bevétele 300 millió EUR, dolgozói létszáma 1500 fő.
4. A külföldi vállalkozó konszolidált beszámolójában a kft. adatai a társult vállalkozásra vonatkozó szabályok szerint szerepelnek.
5. A házaspárnak van egy másik kft.-je is, 100%-os tulajdonban, ennek bevétele 75 millió Ft, a foglalkoztatottak száma 4 fő.
6. A vállalkozásokat jellemző adatok nem változtak az elmúlt két évben.
Kérdések:
a) Hogyan kell figyelembe venni a külföldi vállalkozó adatait a 2004. évi XXXIV. törvény 5. §-ában szereplő feltételeknek megfelelően?
b) Besorolható-e a magyar kft. középvállalkozás kategóriába a rendelkezésre álló információk alapján?
c) Milyen adatokat kell figyelembe venni, ha a házaspár kft.-jének besorolását vizsgáljuk?
68. cikk / 215 Mobil házak értékcsökkenési leírása
Kérdés: Egyik ügyfelem kempingszolgáltatással (szálláshely-szolgáltatással) foglalkozik. Most úgy döntött, hogy mobil házakat is vásárol, és azt is hasznosítja majd szálláshelyként, illetve mobil házként. Ez egy motor nélküli kis mobil ház, amely motorral rendelkező gépjárművel húzható. Ebből következik, hogy le is parkoltatható, lakható. Társasági adó szempontjából kérdés, hogy ez hány év alatt amortizálható? Hány százalék lehet ennek a mobil háznak az értékcsökkenése? Ennek kiadásként történő hasznosítása hány százalékos áfakulcs alá esik?
69. cikk / 215 Önkormányzat által vásárolt kukák
Kérdés: A közterületen elhelyezett, önkormányzat által vásárolt kukákat a tárgyieszköz-nyilvántartóban kis értékű gépként kell nyilvántartani? Értékük kb. 40 000 Ft-tól 100 000 Ft-ig terjed, használatuk alapvetően meghaladja az egy évet. A kérdést feltenném még a közlekedési táblákra, valamint az utcanévtáblákra is, kell-e értékkel szerepelniük a tárgyieszköz-nyilvántartóban kis értékű gépként?
70. cikk / 215 Kapcsolt vállalkozás (adózás, számvitel)
Kérdés: Vállalkozásunk szeretné felülvizsgálni a könyveiben és a NAV-nál bejelentett kapcsolt vállalkozásait, valamint a jelenleg hatályos számviteli törvénynek megfelelően a részesedések besorolását. A mellékelt társaságcsoporti felépítés alapján szeretném a segítségüket kérni az "A" cég kapcsolt vállalkozási viszonyainak meghatározásában. A táblázat alapján mely vállalkozások minősülnek az "A" cég kapcsolt vállalkozásainak az Szt. és melyek a Tao-tv. előírásai szerint? Az "A" cég, valamint a többi cég is Magyarországon bejegyzett. "A" cég leányvállalata a "B" cégnek. Az "A" cégnek minden társasággal van gazdasági kapcsolata. A szavazati jogok az "F" és az "N" cég esetében térnek el a részesedések mértékétől. XX és YY magánszemélyek testvérek, ZZ magánszemély pedig az édesanyjuk. A "D" cég esetében a XX magánszemély családja (feleség, fia, lánya) is tulajdonos. Kérem, szíveskedjenek rövid szöveges indoklással (esetleg számítással is), alátámasztani az "A" cég kapcsolati viszonyát a többi céggel, hogy a jövőben a kapcsolati viszonyokat ez alapján be tudjuk sorolni!